Kun-Halas, 1899 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1899-08-20 / 34. szám

kiállotta diadalmasan, most erősebb, mint volt valaha. A szent király böl­ff csessége nem csalatkozott meg. О tette egységessé ezt a nemzetet a szent ko­rona kisugárzásában. A szent korona megvan még. Szent István szelleme, bölcsessége volt azokkal, akik kilenczszáz év óta a nemzet javán dolgoznak. Jövőbe látó, prófétai látással az ő szelleme ihlette meg azokat, akik a nemzetet a hala­dás ösvényén vitték előre. És az ő szelleme él addig, amig él Magyarar- ország mindörökké. Örökké világitó, fényeskedő fáklya ez a szellem. Bele­világít az eljövendő századok homályá­ba és vezérli nemzetét a halhatatlan­ság utján. Szelleme megmaradt a szent király­nak és teste sem porladt el egészen. És el nem múlik soha. A szent király jobbja, amely annyi áldást osztott, annyi könyet szárított fel, örök nagy szimbó­lumként megmaradt nemzetének. Mintha csak az üdv csillaghonából ő nyújtaná felénk: kishitüek ne féljetek, ime én vezetlek a halhatatlanság csillagsugáros utján tulajdon Jobbommal. Oh, csak mutassák meg minden év­ben ama Jobbot a magyar nemzetnek. Jövendő csatáiban szüksége van a hitre, amely eddig is megtartotta, amelynek örök dicső forrás a legendás SzeDt Jobb, Hírek. ^Vadászat. A szünet utáni első vadászat, melyről múlt számunkban hirt adtunk, csak­ugyan megtartatott f. hó 15-én, daczára annak, hogy az adóhivatal nagy törvénymagyarázói felszólított, hogy maradjak állandóan a kí­séretében, mert ha lehet még ma választ küld Aradra. Bem első cselekedete az volt, hogy az ágyuk irányát megfordittatta és gyors tüzelés­sel oly zavarba hozta az osztrákokat, hogy daczára előbbenni kedvező pozicziójuknak,, csakhamar több mértfölddel visszavettettek és kénytelenek voltak Szent-András felé reterálni. Délután kettő felé járt ekkor az idő, Ha most Görgei megjelent volna? iün szentül hittem, hogy megjelnik, Epen ezért nem tudtam hova leni az ámulattól, mikor Bem egy óra múlva hátra fordul és igy szól: — Schlacht ist verloren! Nem akartam hinni füleimnek és megkocz- káztattam a tábornok előtt, hogy most fog jönni Görgei. Bem tábornok még egyszer körüljátatta tekintetét és aztán a próféta biztosságával mondá: — Görgei ist nicht dort 1 En még mindig hittem, hogy a dicső öreg téved. Rövid idő múlva hadsegéde által a követ­kező utasítást adta nekem: — Mondja meg Aradon, hody a csata nem csak feljelentéssel, de fegyveres beavat­kozással is fenyegetődzött. A vadászok nem engedték magukat megfélemlitetni s igy tör­tént aztán, hogy sem végrendeletet nem esi náltak, sem családjaiktól érzékeny bncsut nem vettek, hanem vígan, mint igazi vadászokhoz illik, már a hajnali órákban felverték a fehértói erdő vidékének csöndjét s töméntelen foglyot és nyulat ejtettek el. Estére a vadász­tanyán nagy lakomával ünnepelték meg első kirándulásuk sikerét, hol egyik vendégük az ott őrzőit vadász könyvbe, mint ez negyven év óta szokásban van, beirla neveiket a mint következik : Halas városának szép, nagy erdejében A hu vadászok összejöttének, Hogy lelkesedve lássa az utókor, Itt álljanak hát mind a hős nevek : Török közjegyző volt közöttük első S ha e vidékre boldogabb kor eljö, Nevét a hír megőrzi szüntelen . . . Utánna Karcsi, Kovácsok fájából, Szekér Endre meg Hermán s Babó Gábor Ki fegyveréhez nem lesz hűtelen. Két Tóth flu és velők Mészöly Károly, Péter Kálmán, ki bár él meszsze távot Nincsen feledve ö a hű barát S ki e sorokat ide irta Orbán Csak úgy segített a vadászok dolgán, Hogy élteté a drága szép hazát. S mivel vadászat jó koszt nélkül nincsen, Kőrösyt nejével tartsa meg az IsteD 1 Mint értesülünk a vadászok elsője másnap elküldte a nagy törvénymagyarázónak az egyik nyúl gerinezének egislegvégét, hogy ígért feljelentését legyeu mivel dokumentál­hassa. Müvószestély. Cs. Radó Kálmán, Cs. Radó Rózsika és Csiszér Sárika a Kassai nemzeti színház .tagjai f. hó 12-én tartották meg a helybeli jótékony nöegylet javára, szép szám­mal megjelent közönség előtt fényesen sike­rült müvészestélyüket. Az est érdekességét és művészi becsét nagyban emelte, hogy Dr. Hermán Ferenczné Fenyő Rózsika úrnő, városunk distinguált társaságának e kiválóan kedves tagja is közreműködött, a „Remete csengetyüjéből“ a „Románczot“ s pár magyar dalt énekekelve és igy a picket joggal ne­elveszett. Az arad — lugosi országutat a kormányzónak menekülésre holnap reggel nyolez kilencz óráig fen tudom tartani El­mehet. Megfordítottam lovamat és meutern nem Lúgosnak, hanem egyenest Aradnak, mert meg vo tam győződve, hogy Görgei sere­gére akadok. Alig mentem azonban egy-két düiőnyi utat) mikor szomorúan kellett meggyőződnöm, hogy Bemnek igaza volt. Menekülők jöttek velem Szembe. Szekéren és gyalog, futott ki a hogy futhatott. Leron­gyolt honvédek, asszonyok, aggok és gyere kék törtek előre, a merre még nyitva volt az ut. Az első kérdésemre fölvilágosítottak. Oszt­rák lovasság elöl szaladtak. Lichtenstein her czeg huszárjai voltak nyomukban. Ezek tá­madták oldalt, mint tudjuk, Bőm seregét és a védtelen jobbszárny csakhamar felbomolva, futásnak eredt. A temesi csata csakugyan elveszett és ezzel a szabadságharcz be volt fejezve. NyMsebesen iráDjt változtatva, Radnának vettem utamat. A radnai hídon alig tudtam átkelni. A menekülő sokadalom páuikszerü üsz szevieszaságban tolongott a rozoga alkotáson. vezhetjük az est fénypontjának. Dr. Hermánné úrnő jelesen iskolázott hangal bir, szép haj­lékony — legjobban észlelhető ez a maga­sabb fekvésben — s ami különösen meglepő egyenletes trillája és coloraturája, mely tulaj­donság ritkaság, mivel ennek bírása napon­kénti iskolázást és gyakorlást igényel. A magyar dalokat érzéssel 8 kiválóan finom poeutirozással énekelte. S ha hozzá vesszük mindezekhez bájos megjelenését, érthető az a frenetikus taps s a szép nagy virágbokréta melylyel művészetét a díszes közönség hono­rálta. Énekét dizeréten s kitűnő precizitással Fekete Uszkár karnagy városunk immár közkedvelt alakja kisérte zongorán. Nagy tetszésben részesült a Csiszér Sárika által ked­vesen elmondott monologa. „Baktísek“-ről, nemkülönben a Csiszér pár által előadott két egyfölvonásos vígjáték a „Hajnali vendég“ és az „Első csata“. Ellenőrzési szemle, a népfölkelési ellen­őrzési szemle f. évi október hó 29. 30-án fog megtartatni. Kinevezés. A kecskeméti anyakönyvi ki- rendeltség vezetésével Pogány István segéd tanfelügyelő bízatott meg. Nemzetközi verseny. A szabadkai sport egylet Szabadkán, 1899. augusztus 26. és 27-én országos és nemzetközi versenyt ren­dez. Nevezési határidő augusztus 20. Első nap. Augusztus hó 26-án d. e. 7 órakor a paliesi versenypályán. 1. Lawn-tennis ver­seny. 2. 100 m. úszás. 3. 500 m: úszás. 4. Vívó verseny. Második nap. Augusztus hó 27 én reggel. 5. Nemzetközi országúti ke­rékpár verseny. 6. Országúti Nemzetközi gyaloglás Délután 3 órakor a paliesi ver­senypályán. 7. 2000 m. megnyitó kerékpár verseny. 8. 100 yard (91.4 m) futás 9, Súly dobás. 10. 1000 m. kezdők kerékpár ver senye. 11. Távolugrás. 12. Szertornazás. 13. 2000 m. Senior kerékpár verseny. 14. Vz ang. mrtföld (4021/] mj futás. 15. I ang. mrtföld (1609 m) gyaloglás. 16. 5000 iii. ke rékpár főverseny. 17. Rúdudrás magasba. 1000 m. Vigasz kerékpárverseny. Hangverseny. Ciiszér Kálmán f. hó 13 ikán A levegőbe kellett sütni pisztolyomat, hogy utat nyissanak ellőttem. Alig értem Radnára, lovam Összeroskadot, ki adta páráját, Uj lovat szereztem és mivel sem törődve, vágtattam Aradra. Ejfélt vert a vár torony órája, mikor a hídon áthaladtam. A kormányzó még fen volt. Azonnal hozzávezette' . Megtettem szomorú jelentésemet. Kossuth Lajos, a ki atillában volt, bámu­latos nyugodtsággal fogadta a lesújtó hirt. Egy arczizma sem rándult meg és csak ennyit moodott: — A haza meg fogja önnek hálálni azt, a mit cselekedett. Aztán intett adjutánsának, a ki ráadta köpenyegét és vele együtt a lent készen álló csukott hintóba ült. Egy század huszárság robogott elő. A század kettészakadt. Fele a kocsi elé, fele mögé vonult, és Kusuth Lajos, Magyarország kormányzója elindult, maga sem tudta, hogy hova. . . 1849 augusztus 9 én történt ez a tragikus elvonulás, Vári Szabó István tanúsága szerint. Három nap múlva elkövetkezett Világos. Mint naplementére a sötét éjszaka . . . N. A.

Next

/
Thumbnails
Contents