Kun-Halas, 1898 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1898-05-15 / 20. szám

Május 15. KUN-HALAS. 1898. nek birálgatni a törvényt, és ne tessék ráfogni, hogy az nem alkalmazható. Valótlan, hogy az intézmény nem válna be, hiszen az összes ipa­rosok akarják, és szükségesnek látják. Ezelőtt évekkel már Tihy Gusztáv és a huszas bizottság követelte azt, hanem úgy látszik szavuk a pusz­tában elhangzott, és úgy látszik, hogy az ipar­testület jegyzője is jónak látja, ha maga intézi el azokat az ügyeket, amelyek a békéltető bi­zottság hatásköréhez tartoznak. Pedig Halason meg másutt is nem oly balgák a nadrágban járó emberek, hogy mások helyett dolgozzanak -— ingyen, csupa jóakarat és áldozatkópen az ipar- ügy érdekében. Az', látom, hogy az ipartestületi jegyző békéltet, azt elhiszem, hogy neki az be­vált,- csakhogy itt iparügyről, és nem hatalmi érdekről van szó, másrészt a hatósági gyámko­dást, amely nem az iparügy érdekében történik, bebizonyítva látom. A bajból való kibontakozásnak egy módja van. A rendszert meg kell változtatni. Gain s. A zene-tanitásról. (Folytatás.) Mint általános alaptörvény, minden tanu­lóra érvényes ezen tétel: „A tanításnak kezdet­től fogva olyannak kell lenni, hogy a nyert ala­pon minden időben tovább építeni lehessen.“ — Azon beszédnek „az én gyermekem nem lesz művész, hanem csak saját élvezetére tanulja a zongorát“ egyáltalán nincsen már semmi értel­me, mert az igazi élvezet csak is abban áll, hogy valami helyest tanult legyen az ember, és ezen felül nem fogja egy halandó sem állít hatni, hogy ő élte végéig csak egy dolgot fog élvezetül hasz­nálni,— ha tehát egy jó és erős alapról kell gondoskodni, úgy főként az vizsgálandó meg, hogy miben áll az? — A zongora játszás egész művészete áll: „a szemek ügyességében, a jele­ket a melyek által a hangnyelv képoztetik, he­lyesen felfogni és az ujjak ügyességében, a he­lyesen felfogottat helyesen játszani.“ Valamint mindenki beláthatja — ezen mindkét ügyességnek oly szorosan összekapcsolva kell lenni, — hogy minden időköz a hangjegy olvasás és a tulajdonképeni játszás között — tö­kéletesen elenyészszék, ■—■ tehát nem a kotta olvasás előbb s csak azutáni felkeresése a billen­tyűknek, hanem az olvasás pillanatábani egyide- jüleges gondolkodás az ujjakra és billentyűkre nézve az, a mit elejétől kezdve minden tanuló­val elsajátítatni kell. — Valóban kevés gyakor­lati értéke volna, ha e tételt itt, mint elméletit állítanánk fel, a nélkül, hogy egyidejűleg meg ne mutatnánk miként lenne az elérendő. Tehát az életből vett példák szükségesek, melyek megértéséhez mindazon által kevésbé zenei tudás, mint inkább egyszerű gondolkozási tehetség kell. A legelső dolog — a melyről szoknunk kellene — azon időpont, mikor kezdhető el a zongorajátékhoz szükséges oktatás, mert e felöli tisztában létei nélkül, már kezdetben is elté­vesztett lépést tennénk. Miután azonban a zon­gorajátszásnál — mint fentebb már láttuk — két dolog szükséges, hogy egyidejűleg kifejlőd­jék t. i. olvasási és játszási ügyesség, úgy már. ebből következik, hogy azon időpont bevárandó, a midőn ezen feltételek mindkettőre nézve a természettől megadva vannak. Azon gyermek­nek, a ki az iskolában olvasni tanult, sza- bályszerint meg van a hangjegy megtauulhatá- sára is a képessége. — Hanem azért nagyon viszás dolog lenne ezen okból a zongora tanítást elkezdeni, mert a játékhoz! ügyesség kiképzé­sére bizonyos fokú ujj erőt igényel. - A mely pedig az emberi kéz nagyon is külömböző alko­tásánál fogva ritka esetben van meg oly ideje korán. HÍREK. — Hymen. Schmidt Fülöp gymn. tanár, eljegyezte Papp Erzsiké úrhölgyet, Papp Mihály gymn. tanár úr leányát. — Sok szerencsét a kö­tendő frigyhez. — Bíiesúvásár betiltása. Múlt számunk­ban közöltük, hogy a keczeli búcsúvásár minisz­teri rendelettel betiltatott; ezzel kapcsolatosan értesittetik a búcsú vásárokat látogató közönség, hogy a vadkerti búcsúvásár megtartása ugyan­csak miniszteri rendelettel betiltatott.-- Öngyilkos asszony. Ma egy hete Szalai Pál ne felakasztotta magát II. tizedbe! i házá­ban, férje távollétében; mire férje haza ért már halva találta. A megejtett rendőri nyomozás semmi gyanús körülményt nem talált és к i- d éri tette, hogy az öngyilkosság egyedüli oka a szerencsétlen nőnek évek óta folyton tartó gyoinorbaja és életuntsága, mely miatt életkedvét elvesztette, (ügy látszik a mi édes rendőrségünk Böntgen sugarakkal suggestióval és spiritizmussal operál! Szerk.) — Öngyilkossági kísérlet. Közöltük lapunk ápr. 10-iki számában, hogy Daczi Jó­zsef és neje nagypénteken, leányuk Mária új­szülött csecsemőjét megölték s ezért a kalocsai törvényszék fogházában vannak vizsgálati fog­ságban. A szerencsétlen leány pedig a róka- likasi tanyán egyedül maradt, gyengélkedő álla­potban a gazdaság vezetésében, melyben serdii- lptlen testvérei nem igen segíthettek. — Ez idő alatt, hol egyik, hol másik ismerősével, ha ta­lálkozott is, azok vigasztalás helyett mindig azzal biztatták, hogy szülei soha kiszabadulni nem fognak, sőt maga is utánuk kerül. — A leány annyira szivére vette a dolgot s büntetés­től való nem ok nélküli rettegése oda vitte, hogy a múlt héten gyufaoldatból és a sertósvósz ellen rendelt orvosságnak még fel nem használt ma­radványából készített mérget ivott és szerdán kínos szenvedés után meg is halt. — Egy őri­zetlen, szenvedélyes pillanatban mennyi bűn fogamzik meg és mennyi szenvedéssel kell azt megfizetni, egy egész családnak. — A kun-halasi kér. betegsegélyző pénztár. 1897 ik évi számadási kimutatása. Bevétel. I. Előző évi maradvány: Az 1896. évi pénztári maradvány 11 frt. II. Tagdijjakból: Kötelezett tagok és munkaadóktól 3204 frt 80 kr. III. Egyóbb bevételek: Visszatérített gyógy­szertári költség, táppénz és eljárási költségből 13 frt 20 kr. Tagkönyvek árából 10 frt. Pénz­bírságból 184 frt 50 kr. Intés dijjakból 5 frt 98 kr. Összesen : 3429 frt 48 kr. — К i a d á s. I. Gyógykezelés költségei: Orvosok javadalma­zására 697 frt 58 kr. Táppénzre 220 frt. Kór­házi költségre 60 frt 89 kr. Gyógyszerekre 491 frt 57 kr. Fürdőre 14 frt 04 kr. Temetkezési költségre 15 frt. Gyógyászati segédeszközökre 9 frt 90 kr. Összesen : 1508 frt 98 kr. II. Igaz­gatási költségek: Elnök 1897. évi tiszteletűij- jára 100 frt. Titkár 1897. évi tiszteletdijjAra 100 frt. Titkár 1895/6. évi 425 frt díjhátralékára 50 frt. Pénztárnok folyó évi fizetéséből 350' fi t. Pénztárnok múlt évi fizetés hátralékára 150 frt. Ellenőr 1897. évi fizetése 138 frt 50 kr. Ellenőr 1895/6. évi pótdijja 50 frt. Irnoki javadalomra 100 frt. „Vidéki megbízottak jutaléka 3/j évre 358 frt 13 kr. Összesen : 1396 frt 63 kr. III. Dologi kiadások: Házbér és fűtési átalány 100 frt. Házbór és fűtési átalány mült évi */4 hátra­lék 25 frt. Irodai szerek és nyomtatványok 71 frt 60 kr. Utazási költségekre 90 frt 75 kr. Szol­gaszerű munkálatokra 24 frt. Tagdíjtöbblet visz- szatéritésre 1 frt 37 kr. Város által alakuláskor adott előleg törlesztésére 100 frt. Vidéki igazga­tósági és felügyelő bizottsági tagok úti költsé­gére 24 frt 20 kr.'Össszesen : 436 frt 92 kr. — Végösszeg: 3342 frt 53 kr. A szoczialisták bünpöre. Elénk emlékezetünkben van, hogy a múlt óv nyarán a lelketlen izgatok felbujtása folytán a halasi mezei munkások közül többen összeve­rődtek a piaczon, lázongtak, sőt a pusztákra kimenvén a munkálatokat fenyegetésekkel akar­ták megakadályozni. Ez ügyben a kalocsai kir. törvényszék a következő ítéletet hozta: Ő K’elsége a király nevében a kalocsai kir. törvényszék, mint büntető bíróság, hatóság el­leni erőszak bűntettével, —• magánosok elleni erőszak bűntettével és illetőleg magánosok elleni erőszak vétségével vádlott. Tóth (Abonyi) Lajos és társai: N a g у Károly, Fodor Ist­ván, L ócskái János, Nagy (Mézes) Sándor, Fekete György, Tóth Ferencz, К i s Gábor, В ó z s a Dániel, Szalai Antal, Somogyi Péter, G у a 1 a i István, Pólya Imre, M a m 1 e c z István, Csatári Sándor, Musa István, Árvái György, Mig G. Vendel, В r i n к u s z Sándor, Puskás Sán­dor, Ö к ö r d i Sándor, F ú t ó István, U r i János. Csatári Imre, Paprika József, Tóth (Baranyi) Imre, L ó c s к a i Imre el­leni bűnvádi ügyben, nyilvános végtárgyalás megtartása — s a kir. ügyész vádinditványának és vádlottak védekezésének meghallgatása után, 1898. évi április hó 20-án tartott ülésében kö­vetkező Ítéletet hozott: A kir. törvényszék a kir. ügyész indítvá­nyától részben eltórőleg. I. Nagy Károly, II. Nagy (Mózes) Sán­dor, Ili. Tóth Ferencz, hatóság elleni erőszak bűntettében és magánosok elleni erőszak vét­ségében, — IV. Kis Gábor, V. Tóth (Abonyi) Lajos, VI. Bózsa Dániel, hatóság elleni erőszak bűn­tettében, — VII. Eodor István, VIII. Lócskai János, IX. Fekete György, X. Szalai Antal, XI. So­mogyi Péter, XII. Gyalai István, XIII. Mam- lecz István, XIV. Csatári Sándor, XV. Musa István, XVI. Árvái György, XVII. Mig G. Ven­del, XVIII. Brinkus Sándor, XIX. Ökördi Sán­dor, XX. Fútó István, XXI. Puskás Sándor, XXII. Úri János, XXIII. Csatári Imre, XXIV. Pap­rika József, XXV. Tóth (Baranyi) Imre, XXVI. Lócskai Imre, halasi lakosokat magáno­sok elleni erőszak vétségében bűnösöknek к i m о n d j a, s mint ilyeneket és pedig: 1. Nagy Károlyt, összbiintetósiil az Ítélet foganatba vételétől számítandó hót havi börtönre és ezen büntetés kiállásától három évi hivatal- vesztésre. 2. Nagy (Mézes) Sándort és 3. Tóth Fe- renczet összbiintetósiil, egyónenkint, az ítélet foganatba vételétől számítandó hat havi és 14 napi börtönre és ezen büntetés kiállásától három évi hivatal vesztésre. 4. Kis Gábort, az Ítélet foganatba vételé­től számítandó hat havi és 14 napi börtönre és ezen büntetés kiállásától három évi hivatal- vesztésre. 5. Tóth (Abonyi) Lajost és 6. Bózsa Dá­nielt, egyénenként az Ítélet foganatba vételétől számítandó hat havi börtönre és ezen büntetés kiállásától három évi hivatalvesztésre. 7. Fodor Istvánt, az Ítélet foganatba vé­telül számítandó egy havi fogházra. 8. Lócskai Jánost, az ítélet foganatba vé­telétől számítandó hat heti fogházra. 9. Fekete Györgyöt, az Ítélet foganatba vételétől számítandó két havi fogházra. 10. Szalai Antalt összbiintetósiil, az ítélet foganatba vételétől számítandó két havi és 14 napi fogházra. 11. Gyalai Istvánt, 12. Somogyi Pétert., 13. Mamle-cz Istvánt és 14. Brinkus Sándort, összbiintetósiil, egyenként az Ítélet foganatba vételétől számítandó két havi fogházra. /15. Csatári Sándort, 16. Musa Istvánt, 17. Árvái Györgyöt, 18. Mig G. Vendelt, 19. Ökördi Sándort és 20. Fútó Istvánt, össz- biintetesül, egyenként az ítélet foganatba véte­létől számítandó hat heti fogházra. 21. Csatári Imrét, az Ítélet foganatba vételétől számítandó hat heti fogházra, 22. Pálinkás Sándort, 23. Úri Jánost, 24. Paprika Józsefet, 25. Tóth (Baranyi) Imrét és 26. Lócskai Imrét, egyenként az Ítélet foga­natba vételétől számítandó egy havi fogházra Ítéli, akként, hogy Nagy Károly, Fodor István, Szalai Antal, Somogyi Péter, Gyalai István, Mamlecz István, Csatári Sándor. Musa István, Árvái György, Mig G. Vendel, Brinkus Sándor, Ökördi Sándor. Fútó István, Puskás Sándor, Úri János, Csatári Imre, Paprika József, Tóth (Ba­ranyi) Imre és Lócskai Imre vádlottakkal szem­ben, előzetes letartóztatásuk fejében szabadság- vesztés büntetésükből semmit be nem számit. Elmarasztalja egyidejűleg a kir. törvény­szék a felsorolt 1—26 vádlottakat a királyi államkincstár részére az 1890. 43 t.-cz. 9 §-ában foglaltak szerint behajtandó 80 frt 80 kr. eddig felmerült bűnügyi költségeknek egyetemleges kötelezettséggel és a szabadságvesztés büntetés foganatosításával felmerülő további bűnügyi költségeknek egyénenkénti kötelezettséggel le­endő megtérítésében. Ezen bűnügyi költségeket azonban mindannyi (l—26 rendű) vádlottal szemben, igazolt vagyontalanságuk miatt, s illetőleg Nagy Mézes Sándor és Szalai Antal vádlottakkal szemben csekély vagyonuk miatt, az j 1890. évi 43. t.-cz. 4. §-a alapján egyelőre be- ! hajthatlanoknak nyilvánítja.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents