Kun-Halas, 1898 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1898-03-20 / 12. szám
Márczius 20. К U N - H A L A S. 1898. A dísz-gyűlésből. — Gaál Endre ünnepi beszéde. — Tisztelt közgyűlés! Emelkedett szívvel, hű emlékezettel, hangos örömmel üdvözli ma, a márcziusi nagy eszmék diadalmas napjainak ötven éves évfordulóját, az ezer esztendős magyar nemzet!! Országszerte lengenek a nemzeti lobogók," s kegyelet-teljes állam-polgárok millióinak buzgó éljenzése rázza meg a levegő-ég csendes magasságát, a házakról lengő nemzeti Symbolum, a magyar lobogó körül, — a mely fölött annyi köny, s a mely alatt annyi vér hullott el a magyar szabadságért!! (ügy van !) Ám a nagy eredmények, rendszerint, a messze időben szülemlett előzmények következményeiként tekintendők, s talán nem tévedek, ha állítom, hogy az 1848-iki események korszakot alkotó eszméit, ott találjuk az 1789-iki j franczia-forradalomban. Az a rázkódás, mely a jelzett időben Franeziaország fővárosában Páris- ban keletkezett, a zsarnoki önkény uralma alatt senyvedő népek s nemzetek lelkében, új eszméket, új gondolatokat támasztott, a lánezok megcsörrentek, s a Szivekben a szabadság vágya lobbant lángra, előbb titokban, később nyíltan, az ember-jogok legszentebbikének : a szabadság, testvériség, egyenlőség jogainak inegszerezhe- téseért! A több mint hatvan év lezajlása alatt 1781 — 1848-ig, háromszor rendült meg Európa, s háromszor ingottak meg az Európai államok trónusai! — s ez idők folyamán édes hazánkban is, a kedélyek nagy lázban égtek már. Hiszen az új eszmék, melyek Európát forrongásban tartották, magyar hazánkban jóval előbb termő talajra találtak már! Martinovics és társai már az új eszmék mártírjaiként vérzettek a bakó bánija, alatt; — a pozsonyi diéták országgyűlési ifjúsága azokért rajongott, Lovassy László és Szemere ezek miatt kerültek a spielbergi zár sötét börtöneibe! Az utolsó rázkódás, 1848. február 22 ikén volt Párisban, melynek zuggása Zürichből kezdve. Berlinen, Bécset) át házánkba is eljutott! — A pozsonyi országgyűlést ezen rázkódás erős küzdelmek között találta. Nemzetünk két óriása: Széchenyi és Kossuth állottak szemben egymással, — az első, ki rendületlenül áll, a régi rendszer megmentésére, s épen az, a ki legtöbbet tett annak megingatására, kimondja, hogy a régi rendszer bukása, egyértelmű az aristokratikus alkotmány megsemmisülésével, — demokratikus, anarchikus irányok fölülkerekedésével. 0, a polgárháborút látja minden iszonyaival. 0, a magyar szabadság Miralieauja, megakarja zabolázni, a nagy részben pedig ő általa felszabadított erőket; — a másik: Kossuth, a ki lelkesedéstől izzó beszédében tántorithatlan hűségét jelzi a korona iránt, s a bizonytalan jövő minden eseményei között, a királyi trón legrendithetlenebb támaszaként mutatja fel, nemzetünk legszentebb vágyaiknak teljesedésbe jutásával. a haza minden polgárát! Az általa készített felirati javaslatban kijelenti, hogy a közös teherviselés alapján a nép érdekében osztozni fognak; — az úrbéri viszonyokból való kibontakozást, a kármentesítéssel eszközölni fogjuk, s ez által a nép és nemesség közti érdekeket kiegyenlítvén, hazánk boldogságának gyarapításával a királyi trónt megszilárditand- juk; — a népnek is politikai jogokban illő ró- szeltetésére az időt elérkezettnek véljük, de alkotmányos életünk is, a valódi népképviseleti irányban igényel fejlődést; — szellemi érdekeink, s a szabadság alapjai szintén ápolást követelnek, honvédelmi rendszerünk, nemzeti jólétünknek gyökeres átalakítását kívánják: — alkotmányos életünk kifejtésére, és nemzetünk szellemi és anyagi javára hozandó törvényeink, csak is az által nyerhetnek életet és valóságot, ha végrehajtásukkal, minden más befolyástól ment, független nemzeti kormány lesz megbízva, mely a többség elvének legyen kifolyása. A feliratban tehát, korszakot alkotó reformok vannak érintve és Kossuth gyújtó szónoklatának ereje folytán, ezek az alsó tábla által egyhangúlag el is fogadtattak; de nem ugv a főrendeknél; — ám a leghatalmasebb elme, a legtörhetlenebb akarat sem állhatta volna már útját a mozgalomnak. A mit Kossuth követelt, minden merészsége mellett, csak korszerű alkalmazója volt annak, a mit Magyarország, miután kapcsolatban állott a dynasztiával mindig igényelt 1 — A kor műveltsége már régen pálczát tort a kiváltságok fölött, s magok a birtokosai sem hittek fenmaradásokban. ítészükről nein áldozatnak, hanem a haza oltárán hozott, rég előkészített adománynak hitték az előjogokról való lemondást, — úgy szintén a népnek az alkotmányos bástyák közé való felvételét. Es a mint a nemesség ez önkéntes lemondása által, a maga részére biztosítja továbbra is a vezérszerepet és priviligiumai fejében polgárkoszorút nyer, — úgy nyer ideális hatalomban a másik nagy tényező, melynek beleegyezése szükséges az uj állapotok létesítéséhez: a dynasztiaü Igaz, hogy lemond eddig gyakorolt, inkább szokásos, mint törvényes hatalmáról, de ennek fejében egy egyenetlen, szegény, elkeserített nép helyett, egy egységes, boldog, megelégedet, magyar nemzet állja majd körül a magyar királyi trónt! ( Éljenzés!) A bukott rendszer iránt, végső kíméletlenség azon hatalmi tényezők iránt, melyeknek gyökerei valóban mélyen lenyúlnak, teljes dero- tio nyilatkozik a feliratban. Ép oly kíméletesen van azonban szó az Ausztriai birodalomhoz való viszonyról, a nemzetiségekről, és ha mégis volna érdekeltérés, mindent orvosol, mindent jóvá tesz majd a szabadság! Nem volt még nép, nem volt nemzedék, melyre e jelszó nagyobb, magasztosabb hatással lett-volna mint az 1848, a magyarra! Az egész közéletnek és irodalomnak iránya, ellenálIhatlanul efelé hajtotta a kedélyeket 1825. óta már. E nagy korszaknak benső, századokra kihaló munkája épen abban áll, hogy e fogalomnak más lön tartalma, mint a minőt neki régebben osztály, vagy felekezeti kiváltság adhatott. A hosszas küzdelem annál fogékonyabbá tett mindenkit, a kivívandó eredmény végtelen nagyságának és értékének belátására. Ha egyszer beköszönt, a szabadságnak annyira óhajtott kora, a határtalan jólétnek és emelkedésnek boldog napjai derülnek nemcsak a nemesre, hanem a honnak minden egyes polgárára ! Az osztály érdekek széthúzása, még a népeknek lelkében mélyen gyökeret vert ellentétek is elvesztik jelentőségüket, e csodás hatalommal szemben: „Szabadság.“ A szabadság szellemének hatása alatt álló ifjúsága hazánknak mindenütt, de kivált Pesten a fővárosban a leglázasabb figyelemmel kísérte a pozsonyi országgyűlésen történteket, s midőn Kossuth gyújtó szónoklatának ereje, de magok a rohamosan fejlődő események is, oly nagy hatást értek el, hogy a felirat .t az alsóház minden ellenvetés nélkül elfogadta, ám a főrendek többsége, daczára gróf Battyányi Lajos és néhány párthive lelkesedésének, annak tárgyalásába bocsátkozni vonakodott, rnig a bécsi udvar szándékai felöl biztos tudomást nem szerez, — Pozsony város hazafias közönsége, s az ország- gyűlési ifjúság zajos értekezleteiben rosszalását fejezi ki a főrendek állásfoglalása fölött, s midőn a Pest. Pozsony és Becs között a közlekedést eszközlő gőzhajók meghozták fővárosunkba a pozsonyi híreket, a pesti ifjúság egész elkeseredéssel fordult az Aulikus főrendek ellen, kik kó- sedelmezéseikkel akadályt gördítettek az alkotmányos reformok elé, s a szabadság óriási lázza egyszerre áthatotta a főváros minden polgárainak szivét és elméjét! Az emberek a jövendő nagy események sejtelmétől ragadtatva, abban hagyták csöndes napi foglalkozásaikat, s mindenki érezte, hogy valami nagy, szokatlan és rendkívüli dolognak kell elkövetkeznie ! A közönség ezen felbuzdulását nem késett az ifjúság felhasználni, s a háborgó közvélemény erejével nyomást gyakorolni sietett a tétovázó ország- gyűlésre, — se mozgalom közepette lépnek előtérbe azok a lelkes ifjak, kik vezetői lettek az átalakulás nagy reformjainak, és a kiknek nevéhez fűződik az ezen korszakot alkotó események felejthetetlen emlékezete. Ezek között az első helyet Petőfi Sándor a szabadságharcz lánglelkű Tyrtdéusa foglalta el, legméltóbb társa és osztályosa a még ma is élő koszorús Írója hazánknak Jókai Mór volt, s a márczinsi ifjúság e két vezéralakja köré csoportosulnak: Vasvári Pál, a már- cziusi napok kedvelt szónoka, Irányi József, ki merész hangú czikkekben volt hirdetője a szabad eszméknek, — Irányi Dániel a puritán jellemű, s öregségéig köztiszteletben álló alakja a márczinsi ifjaknak, — Hegre Alajos. Bulyovszky Gyula, Vidacs János Vajda Jánossal! Ezek köré csoportosult azután a jurátusi kar, az egyetemi ifjúság s a polgári osztály azon része1, a mély a szabadelvű haladás feltétlen hive volt. (Folyt, követk.) HÍREK. — Fő-igazgatói látogatás. Dr. Francsics Norbert a budapest-vidéki tankerület főigazgatója e hó 17. és 18-án tartotta meg rendes évi látogatását a helybeli főgymnásiumnál. A főigazgató az említett két napon kihallgatta az osztályok leleteit; megtekintette a tanulók Írásbeli dolgozatait és megszemlélte az iskola gyűjteményeit és szertárait, szemléjének befejezte után, értekezletre hívta a főgymnasium tanárkarát s a látottak és hallottak fölött legnagyobb megelégedését és elismerését fejezte ki. A főigazgató, mint katholikus egyházi férfiú, főtiszt. Vóber István plébános urnái volt szállva. E hó 18-án az esti vonattal utazott el. —- A casinö III-ik reunióját e hó 12-én tartotta meg, bár népesség tekintetében messze az előbbi megett maradt, de a jó kedv ugyan az volt, a felkelő nap még tánczoló párokat látott. A IV-ik reunió áprii 11-én tartatik. — A tavaszi országos vásár ma — vasárnap — és holnap — hétfőn tartatik városunkban. A vásár, főleg a sertések tekintetében Ígérkezik az eddigieknél nagyobb forgalmúnak, mert e vásárra, tekintve, hogy a sertész-vész csak nem teljesen megszűnt, felsőbb hatósági engedély folytán, a sertés-vész mentes területekről szabad lesz sertéseket felhajtani. A sertések tekintetében már igen érezhető volt a szabad forgalom hiányai, a mik különösen az árak tekintetében hatottak nyomasztólag, most. hiszszük, hogy a hatóságok lelkiismeretes gondossága folytán, az az abnormis állapot meg fog szűnni. — itt a fecske, itt a gólya, nemsokára örvendve mondhatjuk s köszönthetjük a rég várt tavaszt, mely e hó 21 én hivatalosoan beköszönt, bár e kedves madaiak a hivatalos meghívásra pontosan nem, de a hívatlan hívásra, miként József és Sándor napján mi is teszsziik, annál bizonyosabban megjelennek. — A korcsmárosnék. A kurta-korcsmákban előszeretettel uzoválják azt, hogy foglalkozás nélküli izmosabb leányokat a korcsmá- rosnó időlegesen néhány órára, korcsmájában a vendégekkel barátkoztak — A múlt héten csinos kis dolog került napfényre; ebből a tiltott urasból, a rendőr-kapitányság által megtartott generalis razzia után u. i. Kuluncsis Etel 4 napi elzárással büntettetett s a város területéről mint nem ide illetékes, 5 évi időtartamra kitiltatatott. — Barta Terézia leányzó hasonlóképen 4 napi elzárással büntettetett. — Gáspár Antalné és Tóth B. Juliánná korcsmárosok, 20—20 frt pénzbüntetésre, és ez utóbbi korcsmáltatási jogának 5 évre való felfüggesztésére büntetődött. Kiszivárgott hírekből értesültünk, hogy a rendőrségnél jegyben van még nehány leánykereskedő ... — Népesedési mozgalom az elmúlt hétről. Születés: 11. Házasság kötés: 1 Halálozás: 10. Elhaltak: Özv. Nyilas Istvánná szül. Bindis Juliánná 60 éves, béllobban, Gazdag Lajds Balázs 4 hónapos, hörghurutban, Bodicsi István 78 éves, aggkórban, Dienes Bálint 62 éves, szívbajban, Kocsis Lajosnó szül. Daczi Mária 38 éves., tiidövószbon, ■ Bazsa Terézia 4 napos, veleszületett gyengeségben, Egyed Izsák Mihály 5 évos, diphtoritesben, Pajti Mihály 11 éves, torokgyíkban, Búza Ferencz 42 éves. tüdővészben, Kmeth Benő 83 éves, tiidővószben. * Szörnyeteg. Óriási izgatottságot idézett elő Majsán a múlt héten az az eset, hogy Kobe- 1 tics Alajos majsai „maris pusztai“ tanítót a csendőrség elfogta azon szörnyű gyanúra, hogy egyik 12 éves leány tanítványán a leggyalázatosabb bűnt követte el, minek következtében a gyermek meg is halt. Az illető tanító rejtélyes egyéniség volt Majsán. 6 óv óta működött, de még azt sem tudja senki, hogy hol született, milyen vallásu. Nehány kereskedő segéd Bez- dánból ismerni véli, a honnan, mint bankó csi- nálás gyanúja miatt körözött egyén, Majsára rejtette el cognitóját. A puszta környékbeli szülők azt beszélik, hogy a nevezett aljas állatias cselekvényét már régóta űzi s nem egy hasonló áldozata van az ártatlanok közül. Most rajta vesztett a szörnyeteg ember, számolni fog a legrettentőbb bűnért. Szombaton hozták Halasra, hol a vizsgálat folyamatban van ellene.
