Kun-Halas, 1898 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1898-03-20 / 12. szám

Márczius 20. К U N - H A L A S. 1898. A dísz-gyűlésből. — Gaál Endre ünnepi beszéde. — Tisztelt közgyűlés! Emelkedett szívvel, hű emlékezettel, han­gos örömmel üdvözli ma, a márcziusi nagy esz­mék diadalmas napjainak ötven éves évforduló­ját, az ezer esztendős magyar nemzet!! Országszerte lengenek a nemzeti lobogók," s kegyelet-teljes állam-polgárok millióinak buzgó éljenzése rázza meg a levegő-ég csendes magas­ságát, a házakról lengő nemzeti Symbolum, a magyar lobogó körül, — a mely fölött annyi köny, s a mely alatt annyi vér hullott el a ma­gyar szabadságért!! (ügy van !) Ám a nagy eredmények, rendszerint, a messze időben szülemlett előzmények következ­ményeiként tekintendők, s talán nem tévedek, ha állítom, hogy az 1848-iki események kor­szakot alkotó eszméit, ott találjuk az 1789-iki j franczia-forradalomban. Az a rázkódás, mely a jelzett időben Franeziaország fővárosában Páris- ban keletkezett, a zsarnoki önkény uralma alatt senyvedő népek s nemzetek lelkében, új eszmé­ket, új gondolatokat támasztott, a lánezok meg­csörrentek, s a Szivekben a szabadság vágya lobbant lángra, előbb titokban, később nyíltan, az ember-jogok legszentebbikének : a szabadság, testvériség, egyenlőség jogainak inegszerezhe- téseért! A több mint hatvan év lezajlása alatt 1781 — 1848-ig, háromszor rendült meg Európa, s háromszor ingottak meg az Európai államok trónusai! — s ez idők folyamán édes hazánkban is, a kedélyek nagy lázban égtek már. Hiszen az új eszmék, melyek Európát forrongásban tartot­ták, magyar hazánkban jóval előbb termő talajra találtak már! Martinovics és társai már az új eszmék mártírjaiként vérzettek a bakó bánija, alatt; — a pozsonyi diéták országgyűlési ifjúsága azokért rajongott, Lovassy László és Szemere ezek miatt kerültek a spielbergi zár sötét börtöneibe! Az utolsó rázkódás, 1848. február 22 ikén volt Párisban, melynek zuggása Zürichből kezdve. Berlinen, Bécset) át házánkba is eljutott! — A pozsonyi országgyűlést ezen rázkódás erős küz­delmek között találta. Nemzetünk két óriása: Széchenyi és Kos­suth állottak szemben egymással, — az első, ki rendületlenül áll, a régi rendszer megmentésére, s épen az, a ki legtöbbet tett annak megingatá­sára, kimondja, hogy a régi rendszer bukása, egyértelmű az aristokratikus alkotmány meg­semmisülésével, — demokratikus, anarchikus irányok fölülkerekedésével. 0, a polgárháborút látja minden iszonyaival. 0, a magyar szabadság Miralieauja, megakarja zabolázni, a nagy rész­ben pedig ő általa felszabadított erőket; — a má­sik: Kossuth, a ki lelkesedéstől izzó beszédében tántorithatlan hűségét jelzi a korona iránt, s a bizonytalan jövő minden eseményei között, a királyi trón legrendithetlenebb támaszaként mu­tatja fel, nemzetünk legszentebb vágyaiknak tel­jesedésbe jutásával. a haza minden polgárát! Az általa készített felirati javaslatban kijelenti, hogy a közös teherviselés alapján a nép érdeké­ben osztozni fognak; — az úrbéri viszonyokból való kibontakozást, a kármentesítéssel eszkö­zölni fogjuk, s ez által a nép és nemesség közti érdekeket kiegyenlítvén, hazánk boldogságának gyarapításával a királyi trónt megszilárditand- juk; — a népnek is politikai jogokban illő ró- szeltetésére az időt elérkezettnek véljük, de al­kotmányos életünk is, a valódi népképviseleti irányban igényel fejlődést; — szellemi érdeke­ink, s a szabadság alapjai szintén ápolást köve­telnek, honvédelmi rendszerünk, nemzeti jólé­tünknek gyökeres átalakítását kívánják: — alkot­mányos életünk kifejtésére, és nemzetünk szel­lemi és anyagi javára hozandó törvényeink, csak is az által nyerhetnek életet és valóságot, ha végrehajtásukkal, minden más befolyástól ment, független nemzeti kormány lesz megbízva, mely a többség elvének legyen kifolyása. A feliratban tehát, korszakot alkotó refor­mok vannak érintve és Kossuth gyújtó szónok­latának ereje folytán, ezek az alsó tábla által egyhangúlag el is fogadtattak; de nem ugv a főrendeknél; — ám a leghatalmasebb elme, a legtörhetlenebb akarat sem állhatta volna már útját a mozgalomnak. A mit Kossuth követelt, minden merészsége mellett, csak korszerű alkal­mazója volt annak, a mit Magyarország, miután kapcsolatban állott a dynasztiával mindig igé­nyelt 1 — A kor műveltsége már régen pálczát tort a kiváltságok fölött, s magok a birtokosai sem hittek fenmaradásokban. ítészükről nein áldozatnak, hanem a haza oltárán hozott, rég előkészített adománynak hitték az előjogokról való lemondást, — úgy szintén a népnek az alkotmá­nyos bástyák közé való felvételét. Es a mint a nemesség ez önkéntes lemondása által, a maga részére biztosítja továbbra is a vezérszerepet és priviligiumai fejében polgárkoszorút nyer, — úgy nyer ideális hatalomban a másik nagy té­nyező, melynek beleegyezése szükséges az uj állapotok létesítéséhez: a dynasztiaü Igaz, hogy lemond eddig gyakorolt, inkább szokásos, mint törvényes hatalmáról, de ennek fejében egy egye­netlen, szegény, elkeserített nép helyett, egy egységes, boldog, megelégedet, magyar nemzet állja majd körül a magyar királyi trónt! ( Éljenzés!) A bukott rendszer iránt, végső kíméletlen­ség azon hatalmi tényezők iránt, melyeknek gyökerei valóban mélyen lenyúlnak, teljes dero- tio nyilatkozik a feliratban. Ép oly kíméletesen van azonban szó az Ausztriai birodalomhoz való viszonyról, a nemzetiségekről, és ha mégis volna érdekeltérés, mindent orvosol, mindent jóvá tesz majd a szabadság! Nem volt még nép, nem volt nemzedék, melyre e jelszó nagyobb, magasztosabb hatással lett-volna mint az 1848, a magyarra! Az egész közéletnek és irodalom­nak iránya, ellenálIhatlanul efelé hajtotta a ke­délyeket 1825. óta már. E nagy korszaknak benső, századokra kihaló munkája épen abban áll, hogy e fogalomnak más lön tartalma, mint a minőt neki régebben osztály, vagy felekezeti ki­váltság adhatott. A hosszas küzdelem annál fogékonyabbá tett mindenkit, a kivívandó ered­mény végtelen nagyságának és értékének belá­tására. Ha egyszer beköszönt, a szabadságnak annyira óhajtott kora, a határtalan jólétnek és emelkedésnek boldog napjai derülnek nemcsak a nemesre, hanem a honnak minden egyes pol­gárára ! Az osztály érdekek széthúzása, még a népeknek lelkében mélyen gyökeret vert ellen­tétek is elvesztik jelentőségüket, e csodás hata­lommal szemben: „Szabadság.“ A szabadság szellemének hatása alatt álló ifjúsága hazánknak mindenütt, de kivált Pesten a fővárosban a leglázasabb figyelemmel kísérte a pozsonyi országgyűlésen történteket, s midőn Kossuth gyújtó szónoklatának ereje, de magok a rohamosan fejlődő események is, oly nagy ha­tást értek el, hogy a felirat .t az alsóház minden ellenvetés nélkül elfogadta, ám a főrendek több­sége, daczára gróf Battyányi Lajos és néhány párthive lelkesedésének, annak tárgyalásába bo­csátkozni vonakodott, rnig a bécsi udvar szán­dékai felöl biztos tudomást nem szerez, — Po­zsony város hazafias közönsége, s az ország- gyűlési ifjúság zajos értekezleteiben rosszalását fejezi ki a főrendek állásfoglalása fölött, s midőn a Pest. Pozsony és Becs között a közlekedést eszközlő gőzhajók meghozták fővárosunkba a pozsonyi híreket, a pesti ifjúság egész elkesere­déssel fordult az Aulikus főrendek ellen, kik kó- sedelmezéseikkel akadályt gördítettek az alkot­mányos reformok elé, s a szabadság óriási lázza egyszerre áthatotta a főváros minden polgárai­nak szivét és elméjét! Az emberek a jövendő nagy események sejtelmétől ragadtatva, abban hagyták csöndes napi foglalkozásaikat, s min­denki érezte, hogy valami nagy, szokatlan és rendkívüli dolognak kell elkövetkeznie ! A közön­ség ezen felbuzdulását nem késett az ifjúság felhasználni, s a háborgó közvélemény erejével nyomást gyakorolni sietett a tétovázó ország- gyűlésre, — se mozgalom közepette lépnek előtérbe azok a lelkes ifjak, kik vezetői lettek az átalakulás nagy reformjainak, és a kiknek nevé­hez fűződik az ezen korszakot alkotó események felejthetetlen emlékezete. Ezek között az első helyet Petőfi Sándor a szabadságharcz lánglelkű Tyrtdéusa foglalta el, legméltóbb társa és osztá­lyosa a még ma is élő koszorús Írója hazánknak Jókai Mór volt, s a márczinsi ifjúság e két vezér­alakja köré csoportosulnak: Vasvári Pál, a már- cziusi napok kedvelt szónoka, Irányi József, ki merész hangú czikkekben volt hirdetője a sza­bad eszméknek, — Irányi Dániel a puritán jel­lemű, s öregségéig köztiszteletben álló alakja a márczinsi ifjaknak, — Hegre Alajos. Bulyovszky Gyula, Vidacs János Vajda Jánossal! Ezek köré csoportosult azután a jurátusi kar, az egyetemi ifjúság s a polgári osztály azon része1, a mély a szabadelvű haladás feltétlen hive volt. (Folyt, követk.) HÍREK. — Fő-igazgatói látogatás. Dr. Fran­csics Norbert a budapest-vidéki tankerület fő­igazgatója e hó 17. és 18-án tartotta meg ren­des évi látogatását a helybeli főgymnásiumnál. A főigazgató az említett két napon kihallgatta az osztályok leleteit; megtekintette a tanulók Írásbeli dolgozatait és megszemlélte az iskola gyűjteményeit és szertárait, szemléjének befe­jezte után, értekezletre hívta a főgymnasium tanárkarát s a látottak és hallottak fölött legna­gyobb megelégedését és elismerését fejezte ki. A főigazgató, mint katholikus egyházi férfiú, főtiszt. Vóber István plébános urnái volt szállva. E hó 18-án az esti vonattal utazott el. —- A casinö III-ik reunióját e hó 12-én tartotta meg, bár népesség tekintetében messze az előbbi megett maradt, de a jó kedv ugyan az volt, a felkelő nap még tánczoló párokat látott. A IV-ik reunió áprii 11-én tartatik. — A tavaszi országos vásár ma — va­sárnap — és holnap — hétfőn tartatik városunk­ban. A vásár, főleg a sertések tekintetében Ígér­kezik az eddigieknél nagyobb forgalmúnak, mert e vásárra, tekintve, hogy a sertész-vész csak nem teljesen megszűnt, felsőbb hatósági engedély folytán, a sertés-vész mentes területekről szabad lesz sertéseket felhajtani. A sertések tekinteté­ben már igen érezhető volt a szabad forgalom hiányai, a mik különösen az árak tekintetében hatottak nyomasztólag, most. hiszszük, hogy a hatóságok lelkiismeretes gondossága folytán, az az abnormis állapot meg fog szűnni. — itt a fecske, itt a gólya, nemsokára örvendve mondhatjuk s köszönthetjük a rég várt tavaszt, mely e hó 21 én hivatalosoan be­köszönt, bár e kedves madaiak a hivatalos meg­hívásra pontosan nem, de a hívatlan hívásra, miként József és Sándor napján mi is teszsziik, annál bizonyosabban megjelennek. — A korcsmárosnék. A kurta-korcs­mákban előszeretettel uzoválják azt, hogy fog­lalkozás nélküli izmosabb leányokat a korcsmá- rosnó időlegesen néhány órára, korcsmájában a vendégekkel barátkoztak — A múlt héten csinos kis dolog került napfényre; ebből a tiltott uras­ból, a rendőr-kapitányság által megtartott gene­ralis razzia után u. i. Kuluncsis Etel 4 napi elzárással büntettetett s a város területéről mint nem ide illetékes, 5 évi időtartamra kitiltatatott. — Barta Terézia leányzó hasonlóképen 4 napi elzárással büntettetett. — Gáspár Antalné és Tóth B. Juliánná korcsmárosok, 20—20 frt pénzbüntetésre, és ez utóbbi korcsmáltatási jo­gának 5 évre való felfüggesztésére büntetődött. Kiszivárgott hírekből értesültünk, hogy a ren­dőrségnél jegyben van még nehány leány­kereskedő ... — Népesedési mozgalom az elmúlt hétről. Születés: 11. Házasság kötés: 1 Halálo­zás: 10. Elhaltak: Özv. Nyilas Istvánná szül. Bindis Juliánná 60 éves, béllobban, Gazdag Lajds Balázs 4 hónapos, hörghurutban, Bodicsi István 78 éves, aggkórban, Dienes Bálint 62 éves, szívbajban, Kocsis Lajosnó szül. Daczi Má­ria 38 éves., tiidövószbon, ■ Bazsa Terézia 4 na­pos, veleszületett gyengeségben, Egyed Izsák Mihály 5 évos, diphtoritesben, Pajti Mihály 11 éves, torokgyíkban, Búza Ferencz 42 éves. tüdővészben, Kmeth Benő 83 éves, tiidővószben. * Szörnyeteg. Óriási izgatottságot idézett elő Majsán a múlt héten az az eset, hogy Kobe- 1 tics Alajos majsai „maris pusztai“ tanítót a csendőrség elfogta azon szörnyű gyanúra, hogy egyik 12 éves leány tanítványán a leggyaláza­tosabb bűnt követte el, minek következtében a gyermek meg is halt. Az illető tanító rejtélyes egyéniség volt Majsán. 6 óv óta működött, de még azt sem tudja senki, hogy hol született, milyen vallásu. Nehány kereskedő segéd Bez- dánból ismerni véli, a honnan, mint bankó csi- nálás gyanúja miatt körözött egyén, Majsára rejtette el cognitóját. A puszta környékbeli szü­lők azt beszélik, hogy a nevezett aljas állatias cselekvényét már régóta űzi s nem egy hasonló áldozata van az ártatlanok közül. Most rajta vesztett a szörnyeteg ember, számolni fog a legrettentőbb bűnért. Szombaton hozták Halasra, hol a vizsgálat folyamatban van ellene.

Next

/
Thumbnails
Contents