Kun-Halas, 1898 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1898-02-27 / 9. szám
Február 27. KUN-HALAS. 1898. érintkezésbe jut. A-ragályanyag,, benne van a beteg állat nyálában, fájós körmeiből kiváló nedvben, valamint a, beteg tőgyből kifejt tejben. Ha tehát állatainkat meg akarjuk védeni a ragályos száj- és körömfájástól, mindenekelőtt ügyelnünk kell arra; hogy azok sem beteg állatokkal, sem olyan tárgyakkal ne érintkezzenek, melyeket a ragályt tartalmazó anyagok beszeny nyezhettek. Takarmány, jászol, itató vályú, istálló talaja, alom, trágya, továbbá a beteg állatok körül foglalatoskodó emberek kezei és ruhái vihetik be legfőképen a ragályanyagot az egészséges állományba. Ha azt halljuk, hogy valamely vidéken a- száj- és körömfájás uralg, ne hajtsuk állatainkat az utak mentén létező itató vályúkhoz és etetőhelyekre. Ezeken a helyeken beteg állatok járhattak és az utánuk ott maradt ragályt azután a később odajövő egészséges állatok felszedhetik. Idegen embereket, főleg pedig marha- kereskedőket, mészárosokat és henteseket ne bocsássunk be az istállóba, mert ezek sokszor érintkeznek beteg állatokkal és ruházatukkal szóthurczolják a betegséget. Járványos időben lehetőleg tartózkodni kell uj állatok beszerzésétől s legkevésbbó ajánlatos ilyeneket vásárokon venni vagy idegen ismeretlen istállókból beszerezni. Azonban bárhonnan szereztük is be az uj állatokat, tartsuk azokat egy hétig, többi állatainktól teljesen elkülönített helyen megfigyelés alatt. Az állatokon a fertőzés után a betegség rögtön nem vehető észre,, mert néhány nap telik el addig, inig a betegség jelei kezdenek mutatkozni. Azt a néhány napi időt, a iriely a fertőzés megtörténte s a betegség kitörése között lefoly lapp.angási .időnek (incubatio) nevezzük. Minthogy a ragadós száj- és körömfájás lappangási szaka 5 napnál hosszabb nem szokott lenni, egy heti elkülönítés és megfigyelés elegendő. Ha ennyi idő alatt az állat a ragályos száj- és körömfájásban beteg nem lett, nyugodtak lehetünk az iránt, hogy nem hozták maguk-* kai a betegséget,, tehát nem is fogják jószágainkat befertőzni. Az ilyen veszteglés különben járvány- mentes időben is mindig nagyon hasznos, mert más ragadós betegségek ellen is ez ved meg a loghathatósabb módon. Mindazonáltal lehetséges, hogy minden óvatosság daczára, mégis csak fellép a baj állataink között; ilyenkor igen fontos annak mielőbbi felismerése, hogy a szükséges óv'óintózkcdéseket, a baj továbbterjedésének megakadályozása végett idejekorán megtehessük. Száj- és körömfájásban a szarvasmarhák, juhok és sertések szoktak tömegesen megbetegedni. Az első jel az, hogy a betegek kezdetben rosszul esznek, lassan rágnak, csámcsognák és szájukból sok nyál csurog ki. Ha a körmök is fájnak, akkor az állatok sántítanak vagy folyton feküsznck. Ha a betegek száját kinyitjuk, azt látjuk, hogy'az piros és kezünkkel forrónak érezzük; azonkívül láthatunk a szájon hólyagokat és piros foltokat. A sántító állatok körme körül és a köröm- linsadékban a bőr forró, dagadt, később pedig rajta hólyagok találhatók, melyeknek helyén azután variak keletkeznek. Teheneken gyakran a tőgy is megbetegszik, a mikor annak bimbói jiirosak, dagadtak és rajtok hólyagok képződnek, melyek szintén elvarrasodnak. A kifejt tej ilyenkor gyakran sárgás színű, sűrű és könnyen meg- savanyodik, vagy pedig vizes és keserű. Ha állatainkon ezeket a tüneteket vagy csak némelyiket közülük észreveszsziik, akkor az első teendő az egészséges állatokat a betegektől rögtön elkülöníteni; Leghelyesebben úgy' járunk el. hogy azokat az állatokat, a melyek egészségeseknek látszanak és betegekkel még nem érintkezhettek, vagy tiszta istállóba álliljnk, vagy oly legelőre tereljük, melyről feltehető,-'hogy rajta betegek nem jártak. Ha ez nem lehetséges, akkor legalább a billegőket külön állítjuk és külön személyzet gondjaira bízzuk, az egészségesek tartózkodási helyét pedig gondosan megtisztogatjuk s ha csak lehetséges, fertőtlenítjük is. A mint kiütött á száj- és körömfájás, azt a törvény értelmében-azonnal be kell jelenteni a község elöljáróságának, hogy ez azután a szükséges óvóintézkedések megtételével a betegség •továbbterjedését megakadályozhassa. IIa a betegség fellépésékor az álhatók rögtöni elkülönítéséivel elkéstünk volna és fen forog a lehetősége annak, hogy az egészségesek a betegekkel akár közvetlenül, akár közvetve, a ragály terjesztésére alkalmas tárgyakkal és személyekkel érintkezhettek, vagy ha egymásután újabb megbetegülósek jelentkeznek, akkor az állat- állományban a járvány lefolyását nagyban elősegíthetjük azáltal, hogy az egészséges állatokat mesterségesen megbetegitjiik. Ezen eljárás abban áll, hogy azon betegek kicsurgó nyálát, a melyeknek szájában hólyagok láthatók, felfogjuk s ezzel beojtjuk az egészségeseket. Az ojtás igen egyszerűen történik s azt kótfóiekópen végezhetjük vagy letörüljiiк tisztára az egészséges állatok ajkainak belső felületét és erre bedörzsöljük a beteg állat nyálát durva vászondarab segélyével, vagy pedig ily nyállal beszennyezünk durva szálú takarmányt s ezt megetetjük az egészségesekkel. így beojtani csak szarvas- marhát szoktunk. д Az ojtás azért hasznos, mert ezáltal az egész állomány közel egy időben betegszik és gyógyul meg, inig különben a betegség lassan- kint, ragad át egyik állatról a másikra, miáltal az állomány egészsége csak hosszú idő múlva áll ismét helyre. Továbbá az ily módon mesterségesen létesített betegség rendesen kevésbbó súlyos, ennélfogva rövideb,b idő alatt gyógyul meg. A beojtolt szarvasmarháknak rendesen 3/4 része betegszik meg szájfájásban. Hogy a szőj- fájáshoz az ennél súlyosabb körömfájás ne társuljon, a beojtolt állatok lábait az alomnak süni megújítása által szárazon kell tartani. (Vége köveik.) Dr. Hermán Ferenc, felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos. Hirdetések. 650/1898. tkvi szám. Árverési hirdetmény. A kis-körösi kir. járásbíróság mint tikvi. hatóság közhírré teszi, hogy a Magyar országos központi takarékpénztár vógrehajtatónak Ka- szay István végrehajtást szenvedő elleni 47 írt 07 kr. tőke követelése s járulékai iránti végrehajtási ügyében a kis-kőrösi kir. járásbíróság területén lévő páhi község határában fekvő s a puszta-csengőd 1 214 sz. tjkkönyvben végrehajtást szenvedő tulajdonául felvett A -f- 1—2/95 hrsz. 11 hold'46Qöl legelő, A -+- 1—2/181 hrsz. 12 hold 1440 □ öl szántó, A-f-1—2/212 hrsz. 2 hold 717Dől legelő és A + 1—2/296 hisz. 4 hold 1544D61 rétből álló ingatlanság egészen és egy illessen 640 frt becsórtókben a végrehajtató 47 fit 07 kr, tőke hátralék s ennek és pedig 3 frt 32 kr. után 1896. szept. 1-től 43 frt 75 kr. után pedig 1897. márcz. i-tői járó 7% kamatai és 5 frt 50 krban ezennel megállapított, költség erejéig fennálló követelése kielégítésére az 1898. évi márczius hó 19-ik napján cl. e. 9 órakor páhi községházánál megtartandó nyilvános árverésen megái lapított kikiáltási áron alul is eládatui fognak. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlan beesárának 10°/,,-át készpénzben, vagy az 1881 : LX. t. ez. 42. §-ában jelzett árfolyammal számított és az 1881. évi november hó 1 -én 3333. sz. a. kelt, igazságügyminiszteri rendelet 8. §-ában kijelölt óvadékképes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, avagy az 1881. LX. t. ez. 170. §-a éri elmében a bánatpénznek a bíróságnál előleges elhelyezéséről kiállított szabályszerű elismervényt kiszolgáltatni. Kis Kőrös, 1898. évi február hó 4-én. A kir. jbíróság, mint tkvi hatóság. Dr. Mandel, kir. aljbiró. iS irtok eladás. A sós-tói fii ni ól láz on belül mintegy négy és fél kát. hold föld — melynek egyrésze jó karban levő szőlővel van betelepítve, kényelmes lakbáz és gazdasági épülettel ellátva, — szabad kézből örökáron eladó s azonnal átvehető. Bővebb felvilágosítást Dr. Herrn á n Fer e n e, ügyvéd a Ihat. 2—3 598/1897. szám. Árverési hirdetmény. Alulirt kiküldött bir. végrehajtó ezennel közhírré teszi, hogy a szegedi kir. járásbíróságnak 1897. évi 27783/p. sz. végzése folytán Dr. Hermán Ferenc halasi ügyvéd által képviselt Balázs Sándor felperes részére Nyilassy Ágoston alperes ellen 143 frt követelés s jár. erejéig elrendelt kielégítési végrehajtás folytán, alperestől lefoglalt, és 600 írtra becsült ingóságokra a a halasi-kir. járásbíróság 8528. 1897. sz. végzésével a további eljárás elrendeltetvén, annak az alap- és felülfoglaltatók követelése erejéig is, amennyiben azok kielégítési jogot nyertek volna, Pirtón a helyszínén leendő megtartása határidőül 1898. évi márczius hó J-ik napján délelőtt 9 órája kitíjzetik, a mikor a biróilag lefoglalt egy Oleiton Schutlevvort-féle 8-as cséplőgép a legtöbbet ígérőnek készpénzfizetés mellett, szükség [ esetén becsáron alul is elfog adatni. Felhivatnak mindazok, kik az elárverezendő ingóságok vételárából a végrehajtató követelését, megelőző kielégítéshez jogot tartanak, a menynyiben részükre a foglalás korábban eszközöltetett volna és a végrehajtási jegyzőkönyvből ki nem tűnik, hogy elsőbbségi jelentéseiket az. árverés megkezdéséig alulirt kiküldöttnél Írásban beadni, vagy pedig szóval bejelenteni el ne mulasszák, mert különben csak a vételár fölöslegére fognak utaltatni. A törvényes határidő a hirdetménynek a bíróság tábláján történt kifüggesztését követő naptól számittatik. 205/1898. tkvi szám. Árverési hirdetmény. A halasi kir. jbíróság,, mint telekkönyvi hatóság közhírré teszi, hogy Grosz Zsigmond vógrehajtatónak Gyárfás Géza végrehajtást szenvedő elleni 800 fit tőkekövetelés és jár. iránti végrehajtási ügyében a halasi kir. járásbíróság területén lévő a halasi 815. sz. tjkvben A -(-alatt foglalt 2733Jb_ hr. sz. hídon felüli dűlőben fekvő 7 hold 800 p öl rétből Gyárfás Gézát megillető egyhannadrészre 99 fit, 2. ugyanazon tjkvben A -(-alatt foglalt 12528_b_ hr. sz. alsó-szállási1 2 hold 1410 Q öl szántóból Gyárfás Gézát, megillető egy harmad ra.88 frt. 3. ugyanazon (jkvben A 4-alatt foglalt 5092. hr. sz. 964Qöl felső fekete földekben fekvő szántóra a vlijt. élj. 15TT. §. alkalmazásával 129 frt, 4. ugyanazon tjkvben A -(-alatt foglalt 5095. hr. sz. fekete földekben fekvő kaszálóra a vlijt. élj. 156. §. alkalmazásával 101 írtban ezennel megállapított kikiáltási árban az árverést elrendelte, és hogy a fennebb megjelölt ingatlanok az 1898. évi Márczius hó 31-ik napján délelőtti 9 órakor a halasi kir. járás- bíróságnál megtartandó nyilvános árverésen a megállapított kikiáltási áron alól is eladatni fognak. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlanok becsárának 10 °/0-át, készpénzben, vagy az 1881. LX. t.-cz. 42. §-ában jelzett árfolyammal számított és az 1881. évi november hó 1-én 3333. szám alatt kelt igazságügyminiszteri rendelet 8-ik §-ában kijelölt óvadékképes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, avagy az 1881. LX. t.-cz. 170. §-a értelmében a bánatpénznek a bíróságnál előleges elhelyezéséről kiállított szabályszerű elismervényt átszolgáltatni. Halason, 1898. évi január hó 18-án. A kir, jbiróság, mint tkvi hatóság. Dr. Szabó, kir. aljbiró. Apró hirdetés. Bájos angyalom! Ne vegye édes szivecském rósz néven, ha ellentétben Ígéretéhez szorgalmas levelezéséért jutalmául imádom - továbbra, csókolom milliószorl Tiéd? Kelt Halason, 1898. évi február hó 17-ón. Rabszki Geyza, kir birósági végrehajtó. Halas, 1898. Nyomatott Práger Fereneznél.
