Kun-Halas, 1898 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1898-11-06 / 45. szám

November 6.

i

1898.

ember lakja Halast, a munkaerőben is bőviben vagyunk. Ha tekintjük az anyagi helyzetet Halason, még az is oly tűrhető állapotban van, miszerint ezen szőlőtelepitósek költségeit nem nagy megerőltetés mellett is képesek fedezni.

Ne maradjunk a tétlenség posványában, ez előbb-utóbb is megbosszulja magát, haladjunk a korral, gazdálkodjunk ésszerűen, hiszen a viszonyok ma olyanok, hogy ha megfelelő szakszerű gazdálkodást nem folytatunk, úgy nyögni fogunk a nagy adó és közterhek viselésében és mielőbb eladósodunk, hitelünk van, mert elég nagy földbirtokkal rendelkezünk. De épen ez a megölő betűje a magyarnak, midőn évről-óvre látja, tapasztalja, hogy gazdálkodása után nem tud megélni, birtokára kölcsönt vesz és vett kölcsönét okszerüleg nem tudja birtokában felhasználni, az nehány év alatt ismét el fogy, a gazdálkodást még is csak a régi mód szerint vezeti, pedig ha eddig teher nélkül nem volt képes úgy vezetni a gazdaságot, hogy abból megéljen; ezentúl a teher kamatai ismét reá nehezednek és e miatt még kevésbbé képes élni és a kamatokat fizetni.

Jó intézmények a bankok, takarékpénztárak, de nem mindnyájunknak jó, mert némely gazda a felvett kölcsönt nagy spekuláczió utján elveszti, vagy nem kellő óvatossággal fekteti be és jövedelmet abszolút semmit sem ad; igy ezek tönkre jutnak kölcsönvett pénzeik miatt. De nem igy áll azoknál a dolog, kik habár kölcsönt vesznek is fel birtokukra, de azt az összeget úgy fektetik, hogy annak nehány év múlva nem csak kamatait képesek pontosan és könnyen kifizetni, hanem a felvett tőkeösszeget egy évi termésből is képesek visszafizetni és azért a gazdaság legkevésbbé sem csorbul ezáltal, sőt a felvett összeg tízszereséig emelkedett, az ingatlan értéke által, mely azután állandóan megmarad szakszerű kezelés mellett.

Hogy állításom nem légből kapott valami, eclatáns tónyképen álljanak itt az alább kimutatott számtételek.

Kétszáz forintot felvéve a takarékpénztártól hótszázalék mellett, befektetjük szőlőtelepítésbe. Ebből egy k. hold homok területet meg- rigoliroztatunk, jó faj szőlővesszővel beültetünk, minden szakmunkálatait ebből fedezünk, négy éven keresztül az összes munkáltatásokat is ebből fizetjük s igy összes kiadásunk kamatokkal együtt kitesz 260 irtot.

Lássuk miként térül ez az összeg vissza?

Első évben nem ad jövedelmet, második évben okszerű kezelés mellett már terem ugyan, de ez csekély még, ez nem jöhet számításba, harmadik évben már minden tőkéről nyerünk négy szál ültetésre alkalmas vesszőt, négyezer tőkéről tehát 16 ezer vesszőt, melyből ezret 3 írttal számítva, összesen 48 frt bevételünk lesz. Ez évben már általános termésünk lesz és pedig minden tőkén fólkiló szőlőt nyerve, kilója 10 krórt értékesítve, összes termés mennyiségünk lesz 2000 kiló, a mely 10 krjával 200 frtot jövedelmez.

A negyedik évben vessző eladásból ismét 48 frtot kapunk, a termésből már megkétszereződik az évi haszon. De maradjunk csak az előző évi jövedelemnél, a 200 írtnál, igy összesen 496 frt jövedelmünk lesz s ekként a kölcsönvett 200 frtot és annak kamatait 56 frtot visszafizetve, marad még 240 frt jövedelmünk és egy újonnan betelepített egy k. hold szőlőnk, melynek értéke megfelel 800 frt tőkének, ha eladnák is.

De semmi sem ad annyi jövedelmet, mint a szőllő, mert a vessző ára kifizeti a szőlő összes évi munkáltatását. Jól kezelt szőlő, mely szak- szerüleg van évről-óvre metszve, rendes körülmények mellett is 20_hectoliter bort ad, melyet csak 10 írttal számítva is, 200 frt évi tiszta jövedelmünk lesz.

Azt hiszem ezt nem kell bővebben magyaráznom, jól tudja ezt minden halasi szőlő- birtokos, azért próbálgatja a régi szőlőket nyelesekkel ellátni, hátha még is egyszer beüt a szerencse és sok bora lesz. Egyszer csak azt veszi észre, miszerint sem termése, sem tőkéje, mert a folytonos csapolás és vessző előállításba kimerül a tőke és elhal.

Előre tehát polgártársak s telepítsünk uj szőlőket, ez fog bennünket anyagilag boldoggá tenni.

Szentpótery Sándor.

KUN-HALAS.

H I R E K.

— A V. képviselő-testülete hó 3-án tartott közgyűlésén több kisebb jelentőségű tárgy elintézésén Lviil az 1899. évi költségvetést is tárgyalta s azt nehány jelentéktelen változtatással a V. tanács és szakosztály javaslatainak meg- felelőleg meg is állapította. A nagy fokú rész- vétlenség mellett — d. u. csak 7 képviselő volt jelen — lefolyt közgyűlés a fedezetlen hiány fedezési módozataira vonatkozó tanácsi javaslatok kinyomatását elrendelvén, azok tárgyalását újabb közgj ülésre halasztotta.

— Dohány termelők figyelmébe. A kincstári dohánybeváltó hivatal legújabb intézkedése következtében értesítjük a dohánytermel- lőket, hogy a dohány csomók kizárólag vagy spárgával, vagy kukoriezafosztással kötendők össze.

— Építkezési felülvizsgálat. A halasmajsa-kun-szent miklósi törvényhatósági utakon létesített utkaparó házak és a halas-mólykut-sza- badkai törvényhatósági közutakon épült uj beton átereszhidak íelülvizsg: ita i hó 3-án a vármegyei alispái i hi- ital álte! ív meny m. főjegyző vezetése alatt ki fi Időt biz t -ág által megejtet- vén, ez a mn ti a ott az építkezéseket

teljesen l gás! anol :: mi, a jó munkáért

megelég esem ó e me estnek adott kifejezést. Részünkről is őrit étik a szép eredménynek s megem'itjük, hogy a munkálatok К 1 a d e к István szabad :ai vállalkozó által lótesittettek, kit városunk közönsége itteni vállalatai után is a legelőzősebben ismer.

— Az esküdt bírósági intézmény a jövő óv január 1-ón életbe lépvén, a belügyminiszter felhívta a városi tanácsot, hogy az esküdtképes egyének összeírása iránt intézkedjék.

— Orbán Gyula dr. állami trachoma orvos, a betegek kezelése közben kapott szembajának gyógyitatása végett a budapesti szemklinikára utazván a távollétóben való helyettesítéssel Szabó János dr. helybeli gyakorló orvos bízatott meg, ki a tanyai központokon való gyógykezelést már meg is kezdte.

— Eljegyzés Benedek Antal városi dijnők f. hó 3-án eljegyezte özv. G ö n c z ö 1 Jánosné szül. Mairics Ffancziskát.

— A borital adó és husfogyasztási adó megváltása tárgyában a város által tett azon ajánlatot, mely szerint a borital adó fejében 16 ezer forintot, a husfogyasztási adó fejében 3 ezer forint váltságot ajánlott fel a jövő évre, a budapest-vidéki pénzügy igazgatóság elfogadta s e szerint a jövő évre az említett két fogyasztási adónemet a város fogja kezelni.

— Az anyakönyvi épület műszaki átvétele f. hó 4-ről, az átvételre kiktildve volt mérnök közbejött családi körülményei folytán bizonytalan időre elhalasztatott.

— A horgosi országos vásár e hó 13 és 14-én fog megtartatni.

— Uj lap. „Majsa és Vidéke“ czimen Majsán uj heti lap indult meg f. évi október hó 30-án. Az uj lapot Gyulai János községi jegyző szerkeszti. Az első számban közölt beköszöntő, a lap feladatául szép czél megvalósítását tűzi ki, mely lesz: Majsa és környéke helyes irányú fejlődésének előmozdítása, a legutóbbi földosztások által egymás ellen támadt elemek egyesítése a közjó kimunkálásában. Uj eollegánkat örömmel üdvözöljük a rögös pálya kezdetén, sikert és kitartást kívánunk a nehéz küzdelemben.

— Az újságírók sorsjátéka iránt a magyar társadalom összes rétegeiben a legmelegebb érdeklődés és rokonszenv nyilvánul. Testületek és intézetek, méltányolva az újságírói sorsjáték czéljának egyfelől humanitárius, másfelől kultur czélu és mindeukópen nemzeti ter- termószetót^ legszívesebb jóindulattal támogatják az annak megvalósítására irányozott törekvéseket. Valóban példátlan ez a jelenség a sorsjáték terén. Az újságírói sorsjáték különben oly kiváló nyeremény-kilátásokat nyújt, melyek ezt a sorsjátékot páratlanná teszik. Tekintettel arra, hogy egy 50 kros sorsjegygyei hat húzáson lehet játszani, egy húzáson való résztvétel körülbelül csak 8 krba kerül. Űzze! szemben áll az, hogy ugyanazzal az egy sorsjegy gyei olyan hat főnyereményre van kilátás, melynek összege nem kevesebb mint 200.000 korona. — Sorsjegyek kiadóhivatalunkban is kaphatók.

— Gazdátlan jószág. Szabadkán, szept. 4-én egy fehérszőlő ökör gazdátlanul találtatott. Igazolt tulajdonosa jelentkezhetik a szabadkai rendőrkapitányságnál.

— A királyné szobrára. A helybeli községi elemi iskolákban Erzsébet királyné szobrára a tanitó-testület a növendékek között gyűjtést indított s e kegyeletes czólra befolyt összesen 10 frt 59 kr. Az adakozók neveit a következőkben közöljük:

Fiúk :

Keresztes Béla Borbás Imre Nyilas István Gajág Antal Babó Gyula Nagy Sarkad: Károly Katona Mihály Pastrovies János Babó István M- inár Kálmán Balázs Józsi: Gál Jenő Váezi Károly Koni Balázs Nagy S. Lajos Bal ó Imre Szalai László Csefregi József Gusztos Antal Hon th Béla Péter Béni Orbán József VAu Antal Rumi Szabó Sár 'or Sütő Sándor Varga Károly Fehér Mihály Farkas László Horváth Imre Széntpéteri Lajos Sárközi Béni Paprika Béni Fehér József Orbán József Tordai Géza Sándor József Győri István Vásárhelyi Imre Magyar ’Pál Matkó László Zseni István Keresztúri Sándor Gyenizse Balázs Nagy S. Sándor Pintér Lajos Babó Lajos ílomola István Babó Balázs Vas Antal Bor Vilmos Darányi Lajos Tóth József Hodossy Sándor Németh Endre Szüle István Babó önre Sokét József Vas Géza Babó Sándor Nagy K. Sándor Bodiesi Károly Babos Sándor Feró Dezső Farkas Gyula Török Gyula Szalaí Lajos Berki Andor Stepanek Sándor Kovács Benő Modok Ferencz Benő Gyula Kis O. Imre Keresztúri Balázs Simon Sándor Makai Károly Kadar Ferencz Kis Illés István Kis Sándor Szabados Sándor Somogyi lnne Tóth B. László Iíiiudl János Spitzer Hugó Horváth Albert Molnár József Tóth Imre Modok Lajos Barkas Mihály Tóth Birkás Lajos Nagy Kálóz! József I. Modok József Kis Faragó István Szalaí Imre Nagy Kálozi József Vas Lajos Gyenizse Ansal Figura Antal Nagy F. Gyenizse Antal Figura Antal Nagy F. Antal Gyenizse Lajos Göthel Fiilöp Molnár Imre Molnár János Szalai István Tóth Károly Gál Péter Nagy Czirok József Egyed Izsák Sándor Kis János.

A kisgyermekek ajándéka kedves a kegyelet oltárán, gyermek-lelkűkben nőjjön nagyra a hazaszeretet, a mely minden jónak, nemesnek rugója. A nagyközönség nevében köszönjük — kis gyermekek —- filléreiteket, melyekkel a nemzetnek jó királynéja iránt való hálájához járultatok.

(Folytatjuk.)

KÖZGAZDASÁG.

Állítsunk közraktárakat.

— Irta: Vasadi Balogh Lajos. —

II.

Belátva a múlt hibáját, megismerve a tévelygést, időt nem vesztve, lássunk a dologhoz, s hozzunk egy uj korszakot létre, hol a mezőgazdák százezreit egy zászló alá tömörítve, vigyük a nagy verseny harezba, hol mindenki a jobbat keresi.

Ne idegenkedjünk egymástól. Azt az érthetetlen gőgöt, azt a bűnös kevélységet, mely oly sok ősi fényes család elztillését eredményezte, irtsuk ki, vessük meg, s a mai kor társulási szellemét ültessük nemzeti életünk kebelébe s vállt-vállhoz vetve teremtsünk jólétet,

Ha megtaláljuk az érintkezési pontot, ha megérjük, hogy az egyesülésben egyikünk se vészit, de mindegyekünk nyer, csodálkozni fogunk, hogy ezt a tömörülést már rég meg nem teremtettük.

Egyesüljünk, mindenki saját erejéhez mérten járuljon az egyesüléshez. A szavatolás csak egymás boldogitására szólhat, de kárára soha n -m történhetik, mert az egészséges egyesülésnél a jojói, mindenik azt a részt huzza, amely iys ;szel hozzá járul.

A nyers termelés csak akkor emelkedhetik és fizeti ki magát, ha a termelők között bizonyos megállapodás jön létre, annak értékesítésére. — És csak akkor várható a jó értékesítés, ha az nem kis aprózatban kerül eladásra, hanem oly mennyiségben, mely nagyobb szükséglet kielégítésére alkalmas.

Most már menjünk csak részletekre. Ha a gabonát viszszük piaczra 8—10 métermázsájával, oly sok közvetítő kezén megy az keresztül, mig egy nagy mennyiséggé növik ki magukat, hogy a termelő sokat áldoz fel hasznából, mert mindenik közvetítő akar nyerni, s azt mind a termelő fizeti.

Ha e helyett, a sok apró tételeket már előbb egyesítenénk, vagy is a gazdák terményeiket egyesítve, nagy mennyiségben vinnék a piaczra, bizonyára, nem csak értékben emelked-