Kun-Halas, 1898 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1898-10-23 / 43. szám
Október 23. К и N - H A L A S. 1898. van, azon nem kell csodálkoznunk : hiszen az életmódja, mely szerint mindig védett helyen, a szárban van, ezt eléggé magyarázza. S igy a gazda nem igen remélhet, hogy a kukoriczamoly kártételének itt is valamely jótevő rovarcsapat elszaporodása vet véget, mint megannyi más esetben; itt nagyon is szükséges, hogy maga az ember száljon vele szembe. És ismerve már most alaposan a kártevő rovart és annak sokszor igen furfangos életmódját, most könnyebben lesz megérthető az ellene követendő védekező eljárás is, a mely a következőkből áll. Védekezésnél az állat életmódjából a következő mozzanatokat kell szem előtt tartani: hogy a) a hernyó a szárt a hegyénél kezdi ki, b) hogy íegtömegesebben a szárban tanyáz, c) hogy kisebb mértékben a csutkában és a levágott gyökérrészben is áttelelhet és végül, d) hogy előfordulhat e hernyó több kultivált és vadon termő növényben is. S e szerint a védekezésnél is ezekhez kell ragaszkodni. a) Ott, hol a kukoriczamoly már a kuko- ruczaszár hegyein mutatkozik, legsürgősebb teendő, hogy a fertőzött czimert és esetleg a szárnak ezt a részét, a melybe a hernyó már belefurakodott, azonnal levágjuk, a levágott részeket összegyűjtjük és a nyílt tetejű hordóba, vízbe dobjuk, azonban mindig ügyelvén arra, hogy a hernyók akár a czimerek levágása közben, akár egyébként, vagy már magából a hordóból el ne szökjenek. E szerint legjobb volna, ha a munkások a levágott részeket előbb nagy kézi edényekbe gyűjtenék össze s azokat azután a hordóba töltenék, a melyet szintén mindig fedve kel! tartani. Ha a hordóban már sok a hernyó, akkor azt leforrázni, vagy esetleg trágyalébe fojtani és azután trágyával letakarni kellene, hogy abból egy sem meneküljön. Ezen eljárás sikere attól függ, hogy mennyire gondosan hajtották azt végre. Minden esetre fontos, hogy a munkások mindig vizsgálják meg a szárt, hogy a hernyó meddig vándorolt már le; erre jó útmutató a rágás helyén kis csomóban csüngő rágott por. Szükség esetén szükséges, hogy ez az eljárás másodszor is megismételtessék, mert, a czimernek (zászlónak, himvirágzatnak, a kuko- ricza zabjának) vagy a szár legfelsőbb részének ilyenkor való levágásával a knkoriczaszárban nem teszünk kárt. Ennek az eljárásnak az ideje akkor következik be, ha a hernyó már csakugyan mutatkozik s ez rendszerint július második felében vagy augusztus elején következik be, de a korai fajtáknál még hamarább is. b) Tudva azt, hogy a hernyó ősz végén nagy tömegben a knkoriczaszárban tanyázik és ugyanott át is telel, szükséges, hogy a kukoricza- szárt gyökerestül a heiyszínén vagy azonnal elégettestik vagy ha erre, mint téli takarmányra szükség van, hogy azt a következő márczius végéig föletessük, figyelemmel lévén arra, hogy annak hulladéka vagy az az alom, melybe a kukoriczaszárból kipergő hernyó meghúzódhatott szintén trágyalébe kerüljön, hogy. a hernyók is abban tönkre menjenek. Kukoriczaszárnak félretétele és annak nyáron át való eltartása mindig veszedelmet rejthet s azért nagyon is kárhoztatandó az eljárás, melylyel sok gazdaságban találkozunk, hogy t. i. egyes gazdasági segédépületeket (pl. a cselédség sertésólait) kukoriczakóróval fedik. c) A kukoriczaföldön nem szabad hagynia levágott kukoriczaszárak alsó részét, azok gyökereit sem, mert a hernyók kis része bent szokott maradni telelésre ezekben is. — Es az még nem elég, ha valaki ezeket a maradékokat egy- szriien beszántaná; a molynak, illetve hernyójának e beszántás nem igen árt, talán még használ is, mert igy a földben legalább melegebb védettebb helyen telel. Szükséges tehát, hogy úgy az alsó szárrészek, mint egyáltalán minden szárhulladók a föld felszántása előtt eltakarittas- sék, egy helyre összegyüjtessék és elógettessék. Ez mindenesetre munkával jár, de mégsem kerül annyiba, mint a milyen kár e mulasztásból esetleg keletkezhetik. d) Nagy figyelem fordítandó a kukoricza morzsolása után a csutkákra is. Ezekből láttuk, hogy belsejükben szintén igen sok moly húzódik meg. Igaz, hogy legtöbb helyen ezt a csutkát még tél folyamán feltüzelik, de sok helyen látni azt még nyáron is, a mint szanaszét hever az udvarokon és a gazdasági épületek között, kivált a sertésólak előtt ha ott a sertéseket csöves kukoriczával etették. A kukoriczaszemet a sertés lerágta, de a csutkáját ott hagyta s ott hagyja azt a maga sorsára a cselédség is. Hát ez nem jó szokás: mert ezekből a heverő csutkákból még mindig kikelhet annyi kukoriczamoly, a mennyi éppen elég, hogy az uj termést jelentékenyen megdézsmálja. e) Figyelmet kell fordítani a kölestarlóra és a kenderföldekre is. A kendernél nyyan kevesebb a veszély, mert azt rendezen gyökerestől kitépik és sok sérült szár hernyóstul együtt a munkás kezébe kerül. Ámde ne feledjük, hogy megtámadott szárak rendszerint letöredeznek és földön hevernek s igy bizonyos, hogy a szárnak alsóbb része, melyben a hernyó ól, legtöbb esetben földön marad. Ugyancsak a földön marad a hernyó a köles tarlóban is Ilyen esetben tanácsos, a köles- ésjkendertöveket előbb vasboronával, a borona után maradiakat pedig kézzel összeszedessük s mind tüzrehányassuk.. A fertőzött tarlónak kézzel való kiirtása, miután nagyobb területen nagyobb költséggel jár itt nem ajálható. f) Hasonlóképpen irtani kell a vadkomlót, kendert s mindazok íf növényeket, a melyeknek kórójában ez a hernyó előfordulhat. Ezt a munkát télen át bármikor, de márczius végéig okve- tetlentil be kel végezni. Az ilyen kórókat legjobb levágatni és egy halomba összehorpva feltüzelni. I)r. Hermán Ferenc, felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos. Hirdetések. V. 208/1898. vh. szám. Árverési hirdetmény. Alulirt bírósági kiküldött 1881. évi LX. t.-cz. 209. §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a halasi kir. járásbíróság 1898. évi V. 208/4. számú végzése kévetkeztóben a Magyar Agrár és Járadékbank részvény társaságnak Nyilassy Ágoston örökösei elleni zárlati ügyben Berki Antal ügyvéd mint zárgondnok kezelése alatt levő 690 írtra becsült44 db anyabirka, 68 db tokjuh és 77 db bárány nyilvános árverésen eladatik. Mely árverésnek a halasi kir. jbiróság V. 208/4. 1898. sz. végzése folytán a helyszínén Pirtón leendő eszközlésére 1898. évi október hó 24-ik napjának d. e. 9 órája határidőül kitiize- tik és ahhoz a venni szándékozók oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok az 1881. évi LX. t.-cz. 107. és 108. § a értelmében készpénzfizetés mellett, a legtöbbet ígérőnek elfognak adatni. Kelt Halason, 1898. évi október 18-án. Vágott János bírósági kiküldött. Rendkívüli hatású fogcseppek! Bátorkodom a fogfájásban szenvedők figyelmét felhívni az általam készített . kitűnő hatású 30--26 fogcseppekre, melyek még minden esetben a. legmakacsabb fogfájást is, nem percxek vagy órák múlva, hanem rögtön megszüntették. Ш te üveg ára 25 h a készítő BencsikLiajos gyógyszerésznél Szegeden. Továbbá Gsincsák Béla úr gyógyszertárában HALASON. 51523/1898 tkv. Hirdetmény. Páhi község és az ahhoz tartozó Csengőd, Czebe, Kaskantyu és Tabdi, puszták telekkönyvi betétei az 1886. XXIX. és az 1889. XXXVIIÍ. t. czikkek értelmében elkészíttetvén, és a nyilvánosságnak átadatván, ez azon felszólítással tétetik közzé, hogy 1. mindazok, a kik az 1886. t. czikk 15. és 17. §-ai alapján -— ide értve e §-oknak az 1889. XXXVJU. t. ez. 5. és 6. §-aiban foglalt kiegészítéseit is, — valamint az 1889. XXXVIH. t, czikk 7. §-a alapján eszközölt bejegyzések érvénytelenségét kimutathatják, e végből törlési keresetüket, azok pedig, a kik valamely tehertétel átvitelének az 1886. XXTX. t. ez. 22. §-a, illetve az 1889. XXXVjH. t. ez. 15. § a alapján való mellőzését mogtámadni kívánjuk, e végből keresetüket hat hónap alatt, vagyis az 1899-évi Április hó 30-ik napjáig bezárólag a telekkönyvi hatósághoz nyújtsák be, mert ezen meg nem hosszabbítható záros határidő eltelte után indított keresetük annak a harmadik személynek, a ki időközben nyilvánköny vi jogot szerzett, hátrányára nem szolgálhat: 2. hogy mindazok, a kik az 1886. XXIX. t. ez. 16. és 18. §-ai eseteiben — ideértve az utóbbi szakasznak az 1889. XXXVHI. t. ez. 5. és 6. §-aiban foglalt kiegészítéseit is —- a tényleges birtokos tulajdonjogának bejegyeztetése ellenében ellentmondással élni kívánnak, Írásbeli ellentmondásukat hat hónap alatt, vagyis 1899-évi Április hó 30-ik napjáig bezárólag a telekkönyvi hatósághoz benyújtsák, mert ezen meg nem hosszabbítható záros határidő letelte után ellentmondásuk többé figyelembe vétetni nem fog; 3. hogy mindazok, a kik a fentebbi 1. és 2. pontban körülirt eseteken kívül a betétek tartalma által előbb nyert nyilvánkönyvi jogaikat bármely irányban sértve vélik, az e tekintet- beni felszólalásukat tartalmazó kéivényöket a telekkönyvi hatósághoz hat hónap alatt, vagyis az 1899-évi Április hó 30-ik napjáig bezárólag nyújtsák be, mert ezen meg nem hosszabbítható záros határidő elmúlta után, a betétek tartalmát csak a törvény rendes utján, és csak az időközben nyilvánkönyvi jogokat szerzett harmadik személyek jogainak sérelme nélkül támadhatják meg. Egyúttal figyelmeztetnek azok a felek, a kik a betétek szerkeztésóre kiküldött bizottságnak eredeti okiratokat adtak át, — hogy a mennyiben azokhoz egyszersmind egyszerű másolatokat is csatolt:vagy ilyeneket pótlólag benyújtanak — az eredetieket a telekkönyvi hatóságnál átvehetik. Kelt Kis-Kőrösön a kir. járásbíróság műit tkvi. hatóságnál 1898. évi október 8-án. 3—1. Dr. Mandel kir. aljbiró. Értesítés. Van szerenesém a n. é. közönség b. tudomására hozni, miszerint a Mindszenti ünnepre, előleges megrendelésre, készítek mindennemű és alakú koszorúkat 50 krtól 5 frtig, babér-, mahónia-, páfrány vagy thuja levelekből, rózsával, tubarózsával, különféle színű őszirózsával és cycas-levéllel stb. diszitve. Kívánatra csupa szárított v vágókból és füvekből is. Számos megrendelést kér: Fazekas Bálint mükertósz. (III. tized. Yida-féle ház.) Halas, 1898. Nyomatott Práger Pereneznél.
