Kun-Halas, 1898 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1898-10-16 / 42. szám
Október 16. 1898. kölesre, majd később annyira lehajlik, hogy hegye a földet éri s akkor azután az egészséges növény eltakarja a férgeset. E szerint a kukoriczamoly kártételét a kölesben csak akkor ítélhetjük meg helyesen, ha bemegyünk a kölestáblába, a kölest magyobb mennyiségben kezünkkel vagy bottal jobbra-balra hajlítjuk s igy annak alsóbb részeit vizsgáljuk: akkor az összetört szár, vagy még inkább a földön heverő rágott por, melyet a kukoriczamoly itt is csak agy kidobál a kölesszárból, mint azt a kukoriczánál láttuk, csakhamar útbaigazít, hogy hol rág a hernyó. S ha a kölestáblákat ilyenformán vizsgáljuk, akkor könnyű a kártétel nagyságáról is meggyőződni, amely azonban sohasem oly jelentékeny, mint a kukoriczánál. A moly, illetve hernyójának életmódja itt is olyan, mint kukoriczánál, persze azzal a külömbsóggel, a melyet a rágásmódra (nevezetesen a csomók áttörésére) nézve fönnebb már ismertettem. Hogy hogyan és hol telel át, az attól függ, hogy köleskaszáláskor a kasza hol érte a hernyót? Mert ha a szárban fönt volt s ha abból eltakarítás előtt ki nem menekült, akkor csóplóskor legtöbbször halálát leli; ha ellenben a tarlóban maradt, vagy kaszálás után odamene- ktilt, akkor abban telel át és azután úgy fejlődik, mint azok'a hernyók,, a melyek a knkoriczaszár- nak közvetetlenül a gyökér fölötti részében teleltek át s a melyeknek később az sem árt, ha például február—márcziusban be is szántják: a kölestarlóban maradt hernyók tehát rendesen fejődnek ki. A kukoriczamoly kártétele a kenderben. Ez a kártétel hasonló ahhoz, a melyet a kölesnél látunk mert ez a hernyó a kendert (a vadon növőt) is csak épp úgy és olyan módon támadja meg, mint a kölest. S a kár nagysága is hasonló amahhoz, valamint hogy a hol az a kölesben előfordul, ugyanott pusziit a kenderben is. Tavaly (1897) déli Zalában mindenütt előfordult, a hol az egyes vetemenyek (burgonya, káposzta, répa, kukoricza) között akadt sűrűn köles és kender is. Ez az eset is mutatja, hogy mennyire alaptalan az az általános vélemény, hogy a kender sajátszerü kábító szaga miatt, ment a rovarok támadásától. Tudunk már eseteket, mikor a kendert a repczebogár csak úgy bántotta, mint a repczót (Brassó, Alsó-Fehér vármegye), azután mikor egy hernyó, mely rendesen a gaz- képen mindenütt bóventermő somkórón élőskö- dik, ez utóbbi gyomnövény elpusztítása után, a kukoricza, bab és tok után teljesen lerágta a szántóföld szélére vetett kendert is (Lóró községben, Csepel-szigeten) s végül, hogy a nagyfejü csajkó, mely tavaszszal a szőlőhajtásokat szokta levagdalni, ugyancsak apróra szabdalja a kendert is (Zsombolya, Temes vármegye). Ezek az esetek tehát mind azt mutatják, hogy a kender a rovarokkal szemben is csak olyan védtelen növény, mint akármely más kultivált növényünk. A kukoriczamoly kártétele a komlóban. A kukoriczamoly előfordul továbbá a komlóban és pedig úgy a termesztett, mint a_ vadkomlóban. Magyarországon ekártételéről azonban e rovar még nem ismeretes, talán mert a kom- lóterraelós mezőgazdaságunkban aránylag még kis szerepet játszik, vagy mert- a vadkomlóban azt senki sem vette észre. Magam az utóbbi időben sok vadkomlót néztem meg, de a kártevőt abban nem találtam. A komlóban okozott kártétele állítólag egészen hasonló az elébb ismertetett módokhoz. A hernyó tehát itt is a futó szárt megrágja és abba belefurakodva tovább él benne. Szükségesnek tartom azonban megemlíteni, hogy a komlóra a kukoriczamolynál nagyobb ellenség már Linné szerint a tulajdonképeni komlómoly, melynek hernyója zöld szinti. Különben ez a rovar — már t. i. a komlómoly — mint az életmódja és kártétele is még nem egészen világos, noha kártételeiről már sokfelé lehet olvasni. A kukoriczamoly előfordulása egyéb növényeken. A rovar tökéletes ismertetése végett s azért, mert a most utólag említendő körül mé- nynek gyakorlati fontossága is van, szükségesnek KUN-HALAS. i tartom még azokat a gyomokat, valamint vadon termő egyéb növényeket is felemlíteni, a melyeket a kukoriczamoly szintén megtámad. Ezek az ürömfajok, disznóparély (amarántparély) a különféle bogáncs, továbbá a takácskóró s alkalmasint az iszalag, a melynek száraiban a kukoriczamoly hernyója elélhet. Az iszalagra nézve azonban a dolog még nem egészen biztos s azt csak onnan következtetem, hogy magát a kukoriczamolyt többféle olyan helyen láttam rajzani, a hol az említett növény bőven előfordult. így Alsó-Lend- ván (Zala vm.), valamint a budai hegyek oldalán is. Hogy pedig ez a molyfaj ezenkívül egyéb kórokban is előfordulhat, az a mondottak után szintén igen valószínű s azért tehát a védekezésnél minden egyes ilyen kóró szintén figyelembe veendő. A kukoriczamoly kivételes kártétele a szőlőben. A kukoriczamoly a szőlőben eddig nem tett kárt; legalább erről eddig még sehol sem történt említés, pedig — mint azt a következő eset mutatja — kárt tehet e rovar abban is. Folyó évi (1898.) április hó végén április 26-iki kelettel a földmivelósügyi m. kir, ministerium utján a Rovartani Állomás Fongrácz Antal állandó gazdasági tudósitótól, Gyékényes községből (Somogy várni.) néhány levágott szőlőcsap (szőlővessző drb) kíséretében a következő tudósítást, illetve kérdést vette: „Gyékényes községi szőllőbirtokosok a miat.t panaszkodnak, hogy fiatalabb tőkéiken a szőllőcsapok beleit a kukaczok végig kirágják. A mellékelt dobozban ilyen példányok vannak mutatóul. E féreg felől a megrémült nép megnyugtatására kérek felvilágosítást, illetőleg megnyugtatást.“ A küldött szőllőcsapokon külsőleg nem látszott semmiféle sérülés. A vesszők beleafelső részén olyan volt, mintha meg volna kissé szurkaivá, de máskülönben rendesnek látszott; a vessző felhasítása után azonban kitűnt, hogy annak belsejében ott volt a kukoriczamoly hernyóján mely a belet kirágta; azután a vesszőbe vándorolt s maga után a nyílást az összerágott béllel — még pedig meglehetős ügyességgel —• ismét betömte. A hernyó a csapba felülről néha egy czentiméternyi, de legtöbbször kisebb mélységbe húzódott. Magam előtt látva a kárt, eleinte nem tud • tanra dolgot mire magyarázni, mert biyo.nyos volt előttem, hogy a kukoriczamoly csak esetlegesen került a csapokba. Dr. Hermán Ferenc, felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos. Hirdetések. Rendkívüli hatású fogcseppek? Bátorkodom a fogfájásban szenvedők figyelmét felhívni az általam készített kitűnő hatású 30--25 fogeseppekre, melyek még minden esetben a leg-L makacsabb fogfájást is, nem ретежек vagy órák hanem jpögfön megszüntette k. Eu te m ára 25 ti a készítő 13enesik Juajos gyógyszerésznél Szegeden. Továbbá Csinosak Béla ÚS? gyógyszertárába n häläsom. Jeladó szollő» Zseny Mómé eladja a tulajdonát képező 8 hold kiterjedésű szőllő és gyümölcsös telepét. Van rajta egy lakház 3 szobával, konyhával, beüvegezett verandával, tégla- pinczével, egy nagy kamrával, 4 lóra való istálóval. шшо шшв1 Értekezhetni a tulajdonossal. 2321 —1898. tkvi sz. Hirdetmény. Barka puszta Halashoz tartozó ingatlanait magában foglaló bárkái 171 és 177. sz. tjköny- vei, birtok megosztás következtében, az 1869. évi 2579. sz. szabályrendelethez képest átalakíttatnak és ezzel egyideüleg mindazon ingatlanokra nézve melyekre az 1886. évi XXIX. t. ez. 1889. évi XXXVIII. t. ez. 1891. évi XVI. t. ez. a tényleges birtokosok tulajdonjoguknak bejegyzését rendelik, az 1892. évi XXIX. t. ez. ben szabályozott' eljárás kapcsolatosan foganato- sittatik. E czólbol az átalakítási tervezet hitelesítése és ezzel kapcsolatosan a tényleges birtokláson alapuló eljárás Tázlár községben 1898. évi október hó 25-ik napján d. e. 9 órakor fog kezdődni. Ennélfogva felhivatnak : 1. ) Az összes érdekeltek, hogy a hitelesítési tárgyaláson személyesen vagy meghatalmazott által jelenjenek meg és az uj telekkönyvi tervezet ellen netáni észrevételeiket annál bizo- nyossabban adják elő, mert a régi telekkönyv végleges átalakítása után a téves átvezetésből eredhető kifogásokat jóhiszemű harmadik személyek irányában többé nem érvényesíthetik. 2. ) Mindazok, a kik ezen telekkönyvekben elő forduló bejegyzésekre nézve okadatolt előterjesztést kivannak tenni, hogy a kiküldött bizottság előtt a kitűzött határnapon kezdődő folyama alatt jelenjenek meg és az előterjesztéseiket igazoló okmányokat mutassák fel. 3. ) Mindazok, a kik valamely ingatlanokhoz tulajdonjogot tartanak de telekkönyvi bekeb- lezésre alkalmas okiratjaik nincsenek, hogy az átírásra szükséges és a hirdetmény kezdetén hivatkozott t. czikkekben körülirt adatokat megszerezni iparkodjanak és azokkal igényeiket a kiküldött kir. albiró előtt igazolják avagy odahassanak, hogy az átruházás tkvi. tulajdonos az átruházás létrejöttét a kiküldött előtt élőszóval ismerje el és a tulajdonjog bekebelezésre engedélyét nyilvánítsa, mert ellenben jogaikat ezen utón többé nem érvényesíthetik és a bélyeg és illeték elengedési kedvezménytől is elesnek. 4. ) Azok, kiknek javára tényleg már meg szűnt követelésre vonatkozó zálog jog-vagy meg szűnt egyéb jog van nyilvánkönyvileg bejegyezve, úgyszintén az ily bejegyzésekkel terhelt ingatlanok tulajdonosai, hogy a bejegyzett jognak törlését kérelmezzék, illetve, hogy a törlési engedély nyilvánítása végett a kiküldött előtt jelenjenek meg, mert ellenesetben a bélyegmen- tessóg kedvezményétől elesnek. Halasi kir. jb. tkvi. hatóságától 1898. évi julius hó 28-án. 3—3. Dr Zilah, kir. járásbiró. Halas, 1898. Nyomatott Práger Ferenezüél.
