Kun-Halas, 1898 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1898-10-02 / 40. szám
Októ bér 2. KUN-HALA S. 1898. — Elfogott gróf. A Neues Pester Journalban olvassuk, hogy Gróf Koritowsky Móra Konstantin lengyel főnemest, Stanislauban (Gácsországban) f. hó 27-én egyik oda való kávóházban bírósági megkeresésre letartóztatták. A nemes gróf a ki birtok vásárlás ürügye alatt tartózkodott.ott, 10 ezer forintértékű váltó hamisítás miatt került a büntető törvényekkel összeütközésbe, melyet tekintélyes lembergi polgárok kárára követett el. Az elfogatáskor magyarországi nagy birtokosnak adta ki magát, a kinek 21 ezer hold földje van Magyarországon. E hirt azért közöljük, mert, ha nem csalódunk, az elfogott ugyanazonos azon Koritowskyval, kit népünk „lengyel királynak“ keresztelt el s a ki a Kolozsváry-Nyilasy féle birtokkal próbált szerencsét nálunk, megvevón pénz nélkül az érintett nagy birtokot, ügy látszik, Koritowszki gróf ur „nagy birtokban“ utazik, de nemajegjobb szerencsével. , — Az Iskola felügyelő választása f. hó 16-án (vasárnap) d. e. 10 órakor fog megtörténni, miután a tegnapi iskolaszéki ülésen a tagok nem jelentek meg kellő számban, diót pályázó van. Szekér Endre és К о v á c s József. — Az 1899-ik évi költségvetés egybe- állittatotts a városi tanács szept. 10-iki ülésén tárgyaltatván, végösszegeiben a következőkben állapíttatott meg. Bevétel: 65529 frt 4 kr. Kiadás: 134116 frt 37 kr. Fedezetlen hiány tehát 68587 frt 33 kr., melynek fedezési módjára a városi tanács több javaslatot terjeszt a képviselő-testület elé, melyekkel azonban, valamint a költségvetés részleteivel ez alkalommal bővebben nem foglalkozhatván, ebbeli kötelességünknek lapunk legközelebbi számában teendőnk eleget. — - A vármegyei közgyűlés október hó 10 én s következő napjain fog megtartatni. — Köszönet nyilvánítás. Mind azon jó ismerőseimnek és barátaimnak, 1 к feledhetetlen nőm temetésén megjelenésükkel és részvétükkel úgy a magam, mint árván maradt kis gyermekeim fájdalmát enyhítették, fogadják ez utonishálás köszönetemet. — Benedek Antal. — Az ellenőrzési szemlék a közösöknél f. hó 18-án, a honvédségnél 10-én, a uép- fölkelőknól 11-én fognak megtartatni. — Yizbefult kis gyermek. — Eresztő pusztán özv. Kurka Ferencznó tanyáján szolgáló Miklós Illés Antal 2éves kis Ferencz fia, az udvarban játék közben a közeli kutgödörbe esett, s mire szülei észrevették, már halva volt. — Mcdveczki Pál hites drótos is búcsút vett az árnyék világtól. Ismerte az egész város; ha nem egy liter pálinkát ivott meg naponta, akkor bizonyosan megivott kettőt. A múlt héten is beballagott Gyugel Jenő korcsmájába, s addig pálinkázott, mig elaludt. A korcsmáros engedte aludni, de nem éppen Gábor angyal trombita harsogásáig, csak két óra bosszant, s akkor gondolván, hogy elég volt az alvásból, fel akarta kelteni, tisztességes hazamenetelre leendő feszólitás végett. De a Szva- topluk ivadék nem kelt fel, sőt fel sem ébredt, mert akkor már a túlvilágon hallgatta ki illetékes hatóság, meghalt szivszélhüdésben. Az illetékes hatóság, már mint a földi gondviselésnek titulált rendőrség, már csak a korcsmárost halgathatta ki, a ki a részeg embernek kiszolgáltatott 4 deczi pálinka árát alighanem megsiratja. — A borital és husfogyasztási adónak 1899—1901-ig terjedő időre való biztosításának tárgyalása f. hó 12-ikére tűzetett ki. — A népiskoláknak állami kezelésbe leendő átadása tárgyában a f. hó 1-én megtartott iskola széki ülésből egy bizottság küldetett ki javaslattétel végett. Különben e tárgyról jövő számunkban bővebben fogunk Írni. C S A RN О К. Bagdadi elet. i. A kcrekckcsck. A basi-bozuk-ok kegyetlen hatalmú főnökének szemet szúrt az, hogy nehány bohém természetű igaz hivő muzulmán passzióját leli abban, ha két, egymás után kötött keréken ugrálhatja végig kincses Bagdad szóltak-jait (utczáit.) A kutya-hitü gyaur-ok által kifundált ezen ördöngös pokolgépre anathémát hirdetett tehát, rettenetes haragjában ilyettón-féle formán-1 (hirdetményt) adván ki a „Bagdadi Dseride“- ben (Bagdadi újságban): Bagdad i g a z h i v ő i h e z! Tapasztaltatott, hogy némely igazhivő bagdadi muzulmán ok kincses Bagdad szokak- ain (utczáin) öten-hatan egymás mellett a kutya- 'hitü gyaur-ok által keserves kínok között kifundált kétkerekű ördögrobkán ugrálnak s a korán által tiltott „e g у ó b i r á n у u szabálytalanságokat" követnek el, — a miért is tömérdek haragomban parancsoló m : a) Senki ne merészkedjék kiváncsinak lenni arra, hogy öt-hat kerekeken motollázzó muzulmán (különösen oly termetüek, mint Seherendri és Ofmer-Judah effendik —) miként fér el egymás mellett Bagdad szűk szokak-)ü,\n (utczáin)! b) Senki ne merészkedjék kiváncsinak lenni arra, hogy m i к legyenek azok az „egyébirányu szabálytalanságok“ ! c) Minek utána ez a két dolog hivatalos titok leven, egyátalán nem tartozik se az ugráló, se a nem ugráló muzulmánokra! Kereken parancsolom továbbá, hogy: 1) A kutyafiilü hitetlenek által kitalált kerekekeken (vagy hogy az Allah kínjának hívják !) ezután csak mecsetek, minarettele, ev-ok (házak) tetején szabad ugrálni, ott is csak basi-bozuk-i felügyelet mellett. Hogy a basi-bozuk-ok miként jutnak fel a mecsetek, minar ettek és ev-ok tetejére, az az én gondom, mög a basi-bozuk-újaimé! Nagylelkűen megegedem azonban, hogy olyan szóltak-okon, ahol még az oktalan állat is beledül a nagy homokba, a kocsi utakon is szabad .kerekeken ugrálni, ha ugyan 1 ö h e t! Ez mög az ő gondjuk, mög a kerekekeiké (Allah csiklandozza meg a talpát a kutya- hitü kerekekeseinek és kerekekeiknek!) 2) A nagyobb f о r g a l m u szo- kak-okon azonban egyszerre csak ketten ugrálhatnak kereke- kékén ósakkor is csak a kocsik rendes sebességével. A kerekekezés megkezdése előtt azonban jelentkezni kell a legközelebbi basi-bozuk-m\, mert a sok ugrálni akaró muzulmán közül ez jelöli ki azt а к e t t ő t, akinek kerekekeken ficzánkolni szabad. Ha basi-bozuk kéznél nem lenne, várni kell, mig egy drb oda nem vetődik; basi-bozuk nem létében pedig minden igazhitii muzulmán- nak jogában áll, a harmadik ke- rekekest nem csak a szóltak-ró!, de még az árnyék világból is elszólitani. Hogy a három ugráló közül melyik a har m a dl к s ha többen vannak, melyik az első és m á s o- d i к : annak eldöntése a hagyományos muzulmán bölcsességre bizatik. 3) Az árny ók-világról eszembe jut, hogy midőn Allah fényes egére a sötét árnyék reá borul és pedig hazivan-tói kezdődőleg midőn a müezzim ezan-ykt (imára hivó ének) kikiáltja, köteles minden kerekeken ugráló muzulmán szaladó köszörűjét nyakába ven n.i sa 1 á m p á j ára ráülni, minek utána nem tűrheti kincsekben bővelkedő Bagdad városa, hogy saját külön mécseséi idegen lámpákkal megcsufoltassanak. 4) A kerekeken nyargaló muzulmán g ó- p ó n mindig csak baloldalon ugrálhat, a jobboldalát köteles otthon hagyni, gépe alatt azonban mindakót oldalon úgy ficzánkolhat, a hogy — jól esik ! Kocsikat elkerülni nem lehet, minekutána a „kocsik rendes sebességénél“ gyorsabban ugrálni amúgy se szabad. Gyorsított menet-sebesség esetén köteles a nyakát kitörni, szedte-vette kerekekező muzulmánjai. 5) Köteles minden kerekeken ugráló — nyaktörós előtt, bajrum-kor (ünnepnap) nyak- törés után is — a nyakába egy csengettyűt akasztani s azt mindaddig rázni, mig a többi jajan (gyalogosan) járdagáló vagy áldogáló muzulmán észre nem veszi. A tényleg süket és a süketséget szimuláló muzulmánok előtt köteles a kerekekező hangos csengetéssel napkelet-felé fordított orczával a földre borulni, s egy holdfordulásig ott hernpörögni és csilingelni. 6) Ha ló, szamár, muzulmán, vagy hozzájuk hasonló akár élő, akár élettelen lény a kerekeitek láttára megbokrosodik, köteles a kerekekező gépét ideiglenesen a föld alá sülyeszteni, s a megbokrosodott előtt kereke-ke-keik születéséről, vallásáról, társadalmi állásáról és pályafutásáról szakszerű felolvasást tartani, — megnyugtatásnak okáért. 7) A kerekekező muzulmán gép nélkül senkinek nem köteles kitérni, még Állatinak se! 8) A basi-bozuk-oknak, ha unják magukat, joguk van a kerekeken ugrálókat fölszóütani, leszólitani, le-fel-meg-előállitani, velük rendelkezni és rendetlenkedni, velük szó-szátyorkodni, őket igazolásra — az ördög-rokkájáról lehívni, — ide-oda ránczigálni, — a nagybajuszu Gül- lah fő-basi-bozuk-mik ezenkívül jogában áll a kutya-hitü gyauroktól megbabonázott muzulmánok által Sefregih ejfendi kioszk-jában , magát egy quaterkára le-fel-meg-elő behivatni. Én magamnak semmi jogot fenn nem tartok, csak azt az egyet, hogy: 9) Azon kutyafiilü kereken-kereke-ke-ke- ző-ket, akik ezen rettenetes haragomban kiadott fermán-i megszegni merészük, к e г e к e- k e к b e törettetem ! Kutya-fül! Majd akkor ugráljatok!! Szelam alejküm !!! * * * Keramit és márvány szóltak-u Bagdadban ezótától fogva nincs nyugodalmunk a kutya- hitő gyaur találmányban gyönyörködő muzulmánoknak, hanem a legközelebbi bajram-kor Sefregih minarett-jében összegyűlnek, hogy miként lehetne a basi-bozuk-oknák rettenetes hatalmú főnökét a beisziklizésbe beugratni?! Addig is: Koma, künn . . kinn . . kinn . . Beiszikli — bajram, szelam alejküm! Szelam alejküm, szelam alejküm!- II. Egy bagdadi szálló ige. Mióta a bagdadi mébusz-ok (képviselők) nagy ügygyel-bajjal megvoxolták a sajmahi- utra, - a mely damaskusi vasból készülend - a 30. 000 piaszter-1, azótátol fogva kincses Bagdadban szálló igévé lett a következő köszönési mód: Ha két muzulmán találkozik egymással nem azt mondják egymásnak: merhaba! (üd- vözlégy!),- hanem Sajmai-sehir (Majsa város) felé fordultán ragyogó orczával — fütyülnek... Mikor pedig elválnak egymástó, nem úgy bucsuzkodnak, - mint eddig - hogy: ejvallah (isten veled),, hanem megint egy hosszat - füty- tyentenek! . . . Ebban ugyan —ha száll is, kevés az i g e — hanem azért a bagdadi muzulmánokknak igen tetszik. És mindez nem került többe, mint 30.000 piasterbe, - ennyit pedig megér még azoknak is akik fütyülnek ugyan, de — hosszúra nyúlt képpel. Olyan formán, mint mikor a muzulmán keserű haragjában szeretne egy nagyot к á г о m- k о d n i, — de fél hogy a többi ragyogó orczáju muzulmán kineveti, — hát inkább csak — f ü- t у ö r é s z 1 . . . Azt mondják a bagdadi sehér-ev-ben. hogy ez a szállóige a sajmáhi vasutat fütyüli. KÖZGAZDASÁG. Akukoricza moly.*) Jablonowski József-től. Telelés. A hernyó kártétele ilyenkor már végét érte s maga is mint hernyó teljesen kifejlődött s mint ilyen kitelel azon a helyen, a hol az őszi fagyok érték. Legtöbb hernyó sorsa attól függ, hogy a líukoriczaszárral mi történik ? Ha a kórót télen künn hagyják a mezőn, künn marad a hernyó is; ha föltüzelik a tél folyamán, akkor a henyó is a tűz áldozata lesz; ha pedig marhával vagy birkával etetik föl, akkor a hernyók kis része az etetett állatok foga alat pusztul el, mig többje kiugrik vagy kipereg a szárból s olyan helyre menekül, a hol háborithatlanul elölhet, vagy a hol (pl. alommal vagy egyéb takarmáynnyal) később mégis tönkremegy; végre a hol a kuko- riczaszárat nyárra teszik el, hogy azt nyáron használják föl, abban a kukoriezamoly hernyója azután teljesen háborítatlanul fejlődik tovább és rendesen ki is fejlődik lepkévé. * A „budapesti m. feir. Rovartani állomás“ által kiadott s a polgármesteri hivatalhoz terjesztés végett meg- megkiildött ezeu útmutatást szívesen ajánljuk gazdáink figyelmébe.
