Kun-Halas, 1898 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1898-09-25 / 39. szám

Szeptember 25. KUN-HALAS. 1898. t.-ez. 22. §-ának rendelkezései szerint elzárás büntetésre változtatandók át. Solyosabb beszámitás alá eső körülmények között, vagy a kihágás ismétlése esetében mind­két biintetósnem együttesen is alkalmazható. 11. §. Ezen szabályrendelet egy példánya látható helyen minden italmóréssel foglalkozó üzletében kifüggesztendő. 12. §. A kihágások felett elsőfokban a ren­dőrkapitány, másodfokban a vármegyei alispán, harmadfokban a belügyminister bíráskodik. HÍREK. — A küszöbön lévő szüret alkalmából szükségesnek tartjuk a közönség figyelmét fel­hívni azon körülményre, hogy az u. n. „alsó re­kettyéi -ut,“ melyen jelenleg az állami mint épí­tési munkálatai folynak, a szüret kezdetére — okt. hó 8-ikára — ideiglenesen oly karba he­lyeztetik, hogy azon a közlekedés kocsival is le­hetséges lesz. Az építés vezetőség intézkedése folytán ezen ut okt. hó 3-ikától 10-ikóig a forga­lom számára nyitva és használható állapotban le- end. Mindazok tehát, kik a szüreti munkálatok alkalmával ezen utakat használják, saját érdekük­ben cselekszenek, ha ezen idő alatt a szüreti munkálatokat befejezik, mert okt. 10-ikén tid a kocsi közlekedés az út szőlőkközötti szaka­szán megengedve nem lesz. — Az 1899 évre legtöbb adót fizetők (megyei virilisták) névjegyzéke a vármegye- közigazgatósági iktató hivatalában közszemlére кitótetett. A kiket érdekel a névsor, Budapesten az említett helyen megtekinthetiksészrevételei­ket beadhatják. — A halas-majsai vasút ügyében a kép­viselő testület által már korábban kitűzött köz­gyűlés — mint értesülünk — e hó 28-án, szer­dán, tartatik meg. A város fontos érdekeit érintő ezen ügy úgy hisszük kellő méltánylásra talá- land érdeklődésben és támogatásban, mely két­ségtelenül oly mérvű leond, milyet városunk ha­ladása s jólétének előmozdítása tekintetében képviselő-testületünktől városunk közönsége mél­tán elvárhat. E fontos érdekekre tekintettel az ügy harczosaival teljes ügybuzgóságá^ és erélyes támogatását óhajtanok tapasztalni ez alkalommal mely ha a közönség folytán most elmulasztatók kiszámíthatatlan károsodást okozhat városunknak. — A szüret városunkban okt. 3-án ve­szi kezdetét. Úgy halljuk, hogy nem valami gazdag szüretre van kilátás. — A gyászmagyárokhoz. Múlt szá­munkban már megemlékeztünk arról az elíté­lendő körülményről, hogy nehány izr. hitk. tag erőnek-erejével germanizálni akar. Mint értesülünk, ezen germauizálás utján tovább akar­nak haladni, a mennyiben a magyar hitszónok­latokat korlátozni akarják. Ez alkalommal nem foglalkozva e szándék erkölcsi oldalát a’, egyedül arra figyelmeztetjük a német szónoklatok mellett lándzsát törő urakat, hogy nem tartjuk észszerű dolognak egy 66 tagból álló közgyűlésnek egy­hangúlag elfogadott határozatát egyszerűen sa­rokba vágni, mert ez a hitközség életterén ráz- kódtatásokra vezethet; helytelen eljárásnak tart­juk különösen a rabbi részéről, hogy megválasz­tatásának egyik feltételét ily hamar mellőzi s hogy a közgyűlés határozata ellenére nem tartja be a szónoklatok sorrendjét. Utóvógre nem csak a felbőszült emberek terrorizálására kellene hall­gatnia, hanem a német barátokkal együtt szem előtt tarthatná a hazafiság és kötelesség kívánal­mait is. (Beküldetett.) — A barka pusztai ingatlanoknak Ha­lashoz tartozó részére nézve a tényleges birto- kolási eljárás Tázlár községben f. évi okt. 25-én d. e. 9 órakor veszi kezdetét. Az érdekelt birto­kosok hirdetmény utján hivatnak fel, hogy az érintett napon megjelenjenek, mert a meg nem jelenés káros következményeket von maga után. Bővebb részleteket a lapunk legközelebbi számá­ban is megjelölendő hirdetmény fog közölni. — Helyreigazítás. Beck Mórra vonatkozólag a gyász-magyar czimmel a múlt számunkban meg­jelent hírbe egykissajtóhibacsuszottbe. Úgymint: alulról 5-ik sorban „eljátszuk“ helyett olvasandó „eljátszatjuk“, „majd elküldjük egy kis szóra Bécsbe, ha már Annyira instalja a magyar nyel­vet“ helyett olvasandó: „majd elküldjük egy kis német szóra, ha már annyira utálja a ma­gyar nyelvet.“ — Gyilkosság. Tegnap viradóra Csapi Sándor vasúti őrt a pályatesten meggyilkolva találták. Kora reggel Patay vizsgáló-biró meg­jelent a helyszínén s a bünvizsgálatot megindí­totta. Meggyilkoltnak ruháin vérfoltok nem vol­tak ; fején és lábán mély bevágások vannak, mintha vonat okozta volna sérüléseit. Papucsa, strinfiije szanaszét hajigáiva találtattak. Családja semminemű felvilágosítást adni nem tud. Való­színűnek látszik, hogy miután meggyilkolták, a vasúti sin mellé tették s valamelyik hajnali vonat lökte ki a pályatest mellé. A ma megejtendő bonczolás lesz hivatva némi tájékozást nyújtani e bűnügyben. — Tanító változás. Várdai János sza­badkai tanitó a tajó pusztai iskolához tanítóul megválasztatott. Tulit Péter balota pusztai tanitó a városba helyeztetvén át, helyébe a balota pásztai iskolához Brichta Kálmán választatott meg a községi iskolaszék által. — A III. oszt. kereseti adó tárgyalása mely a közbejött nemzeti gyász miat e hó 19- ről elhalásztatok, 26.-án tartatik meg. ügy tud­juk, hogy fő tárgyát a cséplő gép tulajdonosok megadóztatása fogja képezni, mely tekintetben ajövedelem eltitkolására csak a közel múltban jöttek rá a pénzügyi hatóságok. — Óvakodjunk a bicziklistáktól! A nagyérdemű publikum és a szenvedélyes biczik- 1 isták nagy becsli figyelmét felhívjuk a rendőr kapitányság által kibócsájtott és mai számunkban közzétett hirdetményre. A rendőr kapitány úrtól pedig teljes revizentiával kérdezzük, vájjon az osztó igazsággal összeegyezhetőnek tartja-e, hogy ne csak a bicziklisták rendszabályoztassa- nak meg, hanem az ezeket gúnyoló kis és nagy közönség is. Mert hát innen is jó csomó birság pénzt lehetne bevógrehajtani. — Az izraelita tanítóknak a megyei közigazgatási bizottság az V. éves működési pótlékot megadta. Ellenben a r. katholikus taní­tókat ez iránti kérelmükkel elutasította. A refor­mátus tanítók kérvényének elintézése még füg­gőben vau. — Színészet. B. Polgár Béla színtársu­lata az előadásokat városunkban október 1-én kezdi meg. A társulat névsorából látjuk, hogy kitűnő vidéki erőkből van szervezve, saját zene­karral bir s igy élvezetes színi előadásoknak né­zünk elébe. A társulat névsora a következő: nők: H. Serfőzi Etel,SzepesiSzidi, TóthKaticza. Kresz Irma, Károlyi Böske; férfiak: B. Polgár Béla, Bátosi Endre, Eedei István, Derengi Ist­ván, Vadász Lajos, Gyárfás Ödön, Sarkadi Ala­dár. Miután hasonló jeles társulatban ritkán nyí­lik városunk közönségének alkalma gyönyör­ködni a közönség saját érdekében cselekszik, ha tömeges látogatásával a társulat iigybuzgó- ságát előmozdítja. — A szórványosan felépett sertés vész miatt, a rendőrkapitányság a sertéseknek a vá­rostól idegen területekre való hajtását bizonyta­lan időre betiltotta. — Lóháton utazó toloiicz. Még ilyet sem hallottunk pedig megtörtént: a ki nem hiszi, a rendőrségtől biztos tudomást szerezhet; — A Szabadkai rendőrség eltolonczoltatta Sárközi József tolna megyei csavargót, a ki foglalkozására nézve czigáuy. A toloneznak lova volt, mit volt mit tenni, a szabadkai bölcs ren- rendörség a lovasitott toloncz háta mögé adót egy lovasitott rendőrt, úgy kisértette a halasi to- lonczállomásig. Itt átadták a rkapitányságnak a lo­vas kisérő pedig visszalovagolt Szabadkára. Ha­lason megabrakolt volna a lótulajdonos toloncz, de a szabályzatok értelmében a tolontznak jár ugyan katonaporczió étel, de a lovának nem du­kál. Zavarba jött a toloncz, de nem a rendőrség mert már itt is van lovasitott rendőrség, — no­sza rajta, el kell kísérni Kis-Kőrösig ; ott jönnek ám még zavarba, mert nékik nincs lovas rendő­rük, ellenben a toloncz lovasitott. Jaj neked Kis­Kőrös, csúffá lesz ..........I)e megsegített a sors szeszélye a nemes szomszéd városon, a mennyi­ben amagas rangú toloncz megunta a lovag­lást, de sőt a lova is megrugta, mivel ismeret­séget még eddig nem kötöttek, vevón a lovat csak tegnap Szabadkán; igy hát eugedólyt kórt a ló eladásra, mit megkapván, menten el is adta 10 írtért s magát ily képen meglovasitalanitván többi útját a plebejns vasúton teszi meg. meg­szabadult tehát Kis- Körös a nagy fontosságú kérdés megoldásának ijesztő reménytől. — A Delitek Samu féle alapítvány után; a város terhére 1500 frt illeték íratott elő. Ezen kiszabás ellen a városi tanács felebbezóssel élvén, a pénzügyi közigazgatási bíróság az illeték törlé­sét rendelte el s az illeték előjegyzése iránt intézkedik, mely csak akkor lesz a város által fizetendő, ha ezen 15000 frtos alapítvány tett­leges tulajdonába átmegy. — Kovács Sándor színigazgatótól, a vá­roshoz érkezett jelentés szerint, a belíigyminis- terium az engedélyt megvonta. KÖZGAZDASÁG. A kukoricza moly.*) Jablonowski József-től. A mezőgazdaságban előforduló rovarkárok gyakorisága után ítélve, azt kellene hinni, hogy a kukoricza szintén ama kultivált növényeink közé tartozik, amelyek a kártékony rovaroktól igen sokat szenvednek. Pedig — leszámítva az elmúlt 1897-iki esztendőt — a gazdák nem igen panaszkodnak, hogy a kukoriczatermést valami rovar veszélyeztetné. Ha az elvetett magot varjak ki nem szedték, akkor kis korában, mikor kikéi ellepi ugyan néha nagyon tömegesen a drútfóreg s ugyanakkor vagy még későbben a 31—35 c/m magas növényt megtámadhatják a vetési bagoly- pille falánk hernyói is: de a mi azután a rajta élősködő többi rovarparazitákat illeti (gyökértet- vek, néhány bogár, apró- és éjjeli lepke her­nyója), azok rendszerint igen szórványosan és csekély mértékben fordulnak elő s igy azok kár­tétele valóban csekély is. Az elmúlt esztendő azonban e tekintetben kivételt tesz aminnyiben előfordultak olyan rovarkárok, a melyeknek nagy részét a gazdák egyik helyen nem is igen vették észre, inig ellenben más he- lyekenja szenvedett jelentékeny veszteségek mi­att nagyon sokat panaszkodtak. Ez a kár a kukoriczamolytól származott. A hol csak hazánkban a kukoricza megterem, mindenütt előfordult ez a parazita is, de legna­gyobb károkat — úgy-látszik — az ország középső vármegyéiben okozott. Pest-Pilis-Solt- Kis-Kun, Jász-Nagy-Kun-Szolnok, Bács-Bodrog vármegyék, majd Csongrád, Arad, Temes vár­megyék, azután pedig a dunántúli kerületben az osztrák határ mentén fekvő Pozsony, Moson, Sopron, Vas, Zala vármegyék voltak azok, a hol a kukoricza igen sokat szenvedett. S hogy például északon is — előfordult, azt a folyó tavasszal ott Róha község határában bőven sze­dett hernyók alapján mondhatom­Említésre méltó körülmény, hogy a gazdák legtöbbje ezt a kártételt rendesen csak akkor vette észre, mikor a baj nagy volt, mikor a kukoricza szára össze-vissza volt töredezve s az éretlen kukoriczafejek (csövek) már javában hullongtak, tehát olyankor, a mikor mindenféle védekezési igyekezet hiába lett volna. Pedig e rovar ellen igen sikeresen s a mi fő, olcsón is lehet védekezni, mert e rovar óletóben van olyan időszak, a mely ezt a védeke­zést igen megkönnyíti. A védekezés sikere tehát első sorban is az állat életének pontos isme­retétől függ, miért is ennek, valamint a kukori- czamoly egyes alakjai pontos ismertetésének előre való bocsátása után, annál jobban és tisz­tábban láthatók azok a mozzanatok, a melyek a védekezésre nézve különösen kínálkoznak. * A „budapesti ш. bir. Rovartani állomás“ által kiadott s a polgármesteri hivatalhoz terjesztés végett meg- megkiildött ezen útmutatást szívesen ajánljuk gazdáink figyelmébe. Dr. Hermán Ferenc, felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos. Szerkesztői üzenetek. Peh. E. urnák. A „haldokló természet“ nem közölhető. Mosgay Gyula urnák Szigetvár. Olva sóink kívánságának is eleget akarunk tenni, mi­kor a lapunk legutóbbi számában közölt szép verséért és tárczaczikkéért őszinte elismerésün­ket és köszönetünket nyilvánítjuk. Hasonló szép dolgokkal mindenkor szívesen látjuk munka­társaink sorában. Reméljük a mielőbbi s mentül sűrűbb viszontlátást.

Next

/
Thumbnails
Contents