Kun-Halas, 1898 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1898-09-11 / 37. szám
Szeptember 11. KÜN-HALAS. okos ember nem oszthat, hogy, mert valakinek nincs diplomája, az nem is számit semmit. így csak azok gondolkoznak, a kik az embert nem a működése, kanem a diploma, vagy a láncz földek száma szerint mérik és becsülik. Többet számit az a társadalomban, a ki helyét, bármily szerény legyen is az, eredménnyel, tisztességgel tölti be, mint a ki például diplomáját arra használja fel, hogy belőle magának mentői több hasznot, másnak, tehát a társadalomnak mentői több kárt okozzon. A mindenáron diploma után törekvés csak akkor szép. és nemes, ha a törekvő át van hatva elérni kívánt hivatásának fontosságától, ha meg van benne a képesség azt úgy és akként használni, a mint és a hogyan azt a czél megkívánja. Valamely pálya iránt nyilatkozó hajlam a gondos szülői szemet nem kerülheti el, azt az öntudatlanul, gyakran csekélységekben nyilvánuló hajlamot, mely az ifjúból önkéntelenül kitör, bűn lenne erőszakkal elnyomni csak azért, mert talán az a hajlam, nem a szülők kedve szerinti. Régi igazság, hogy a természeten erőszakot elkövetni nem lehet, a természetben ép úgy, mint az emberben, aki a nagy természetnek egy paránya, meg van a logika törvénye, megváltozhatlan, megmásithatlan. A nevelésnek, a taníttatásnak nem az a czélja, hogy a hajlamot megmásítsa, uj természetet alkosson, hanem hogy a meglevő hajlamot tökéletesítse, fejle szsze. . Ha a gyermek következetesen irtózik a corpus jurától, a hullától, a böl1898. csészetlől. a rajztól, hiába akar abból valaki jó ügyvédet, orvost, mérnököt, vagy tanárt képezni Annyi képessége talán lesz, hogy hajlama ellenére, elvégezze, „kitanul,a“ a szakmáját, de hasznavehető ember, a szó nemes értelmében véve, nem lesz belőle soha sem. Az okos szülőnek megkell gondolni, hogy nem mindig az „úr1, az, a ki előtt a társadalom tisztelettel emel kalapot, hanem az, a ki a neki jutott helyet emberi módon, nemes ambitóval, tisztességgel betudja tölteni Az a képzett gazda, erdész, bányász, hivatalnok, az az építési vállalkozó, gépész, műiparos, a ki szakmájában ki tudja vívni az elismerést, a ki törekszik, tökéletesíti ismereteit és az elfoglalt szerény körben önmagát, sokkal tiszteletre méltóbb tag a társadalomban annál, a ki „sikkes, jól nevelt“ „diplomás“ és mégis üres fejű és szivű. A szellemmi vezetést, a gyermek ész tehetségének kimunkálását, hajlamainak gondos kertészként ápolását kezeiben tartó tiszteletre méltó tanári kar, ebben a nemes munkában a szülők legjobb barátja és támogatója. Ok adják a szülők után a gyermeknek az életet, ők is bizonyára meghallgatják a jó szót: hogy mindenkit hajlamainak megfelelő pályára s ne a hiúság, kicsinyeskedés kielégítésére neveljünk. Mert csak ez-lessz a helyes nevelés, igy lehet a pályát jól választani. A villam világítás. Egyszerű polgári lakás világítására normális körülmények: közt a lakóhelyiségekben 2 erősebb, a mellékhelyiségekben (konyha, folyosó stb) egy gyengébb lámpát számítva állandó használatban levonok, a petroleum világítás hatalom lezárja pillájit s újra ott van az álmok birodalmában. Látja a mint Tercsikének, a ki hófehér min a frissen esett hó, szárnyai nőnek, repül az 6 keblére s fülébe súgja szerelmesen : — Lássa, hiába akart elkerülni, hiába keresett hűbb szeretőt nálam, nem talált, mert ón ott hagytam magáért az egész világot. Megfogadtam a sza • vát, mit utoljára mondott, hogy ha igazán szeretem, nem leszek annak a csúf embernek a felesége. Felrepülök az égbe, ott csilag lesz, halvány csilag belőlem, árván fogok belyongani mint az a kit a földön elhagyott a szeretője. Most pedig Isten áldja kendet, ha még mindég szeret, az égben meglátjuk még egymást. Péter kiáltani, magához ölelni akarta a galambot, de az már messze járt, fent, fent, valahol az égben. Bús harangszó ébresztette fel Pétert álmi- ból. Epen akkor jött arra Simonyinó, a kit a falu szájának neveznek s Petihez fordulva kérdó: — Tudod-e galambom, kinek szólnak a harangok? Juhász Tercsinek, a te régi kedvesednek, kit tegnap este halva találtak mátka szobájában. Péter nem szólt semmit. Halott halvány lett, gyorsan berohant elhagyott házába fel a padlásra s egy negyed óra múlva ott himbálta már a kötél szegénynek testét, melyből a lélek elszált, fel a csillagok közé, megkeresni köztük a Tercsikét. Más nap két sirt ásott meg a temető gyászos őre, két koporsót eresztettek le a földmó- lyébe. Vájjon találkozott-e oda fen a két egyszerű szív, kik e világon egyek voltak?! költségei a következők. A használt lámpák a legrövidebb téli napon égnek reggel 6—7'/2, délután 4'/2 —10 óráig, összesen 7 órán át; a leghosszabb nyári napon este 8—10 óráig, 2 órán át. A tényleges égési időnek megfelelő, igen megközelítő pontosságú átlagos égési idő 7+2 tehát g— = 4% óra, mely lámpánként egy éven át lüáá'/s órára rúg. Ezen égési idő alatt elfogyaszt: a 2 erősebb lámpa 886 kg. petróleumot az 1 gyengébb „ 96 „ 486 kg. petróleumot ha a lámpák fényereje 8—12 illetve 4 — 8 normál gyertya fényerejének felel meg. mi a közhasználatban leggyakrabban előforduló eset. Ezen 482 kg petróleumnak ára 20'95 krral számítva 100 írt 98 krra rúg. Ezeu összeg természetesen a fogyasztás mérve szerint kisebb vagy nagyobb leond s 45—150 írt közt változik a világításban kifejtett fényűzés szerint. Tudva azt, hogy a fenti számításban felvett lámpák közül az erősebb 8 — 12 a gyengébb 4—8 gyertya erejének felel meg fényerősség tekintetében, vagyis a számításba vett 3 lámpa összes fényereje 20—82 gyertya fényt képvisel ez óránként 6u'/100 krba kerül; nézzük mily, öszeget igényel ugyanily fényerejü világítás, villamos úton előállítva? A számítás alapjául felvett világítás helyettesíthető 3 drb. 10 gyertyaerejű vagy 2 drb. 16 gyertyaerejű izzó lámpával, melyek közül az 96 első 3. 132/joo ki' = 3 krba, az utóbbi lő 2 2 = 4 krba kerül óránként, tehát 2 —_0 "— 19 2 ■ kr megtakarítás érhető el óránként, mi egy évi fogyasztásnál 35 frt 31 kr. — 35 frt 97 kr. megtakarítást eredményez, mi az évi költség 35 — 36°/0-járnak felel meg. Az újítás ellenzői közül legtöbben a berendezés költségének nagyságával kísértik meg elrettenteni a tétovázókat, beszélve százakról, melyekbe ily berendezések kerülnének! Eltekintve attól, hogy ily berendezések — úgy szólván — egyszer s mindekorra kívánják a hozott áldozatot, senkit se rettentsen annak nagysága vissza, mert az a legegyszerűbb, de csinos és praktikus kivitelben 3—4 lángnál 25—30 frtnál többe nem kerül. Pontos számítás csak osetről-esetre lehetséges, mert a költség a hálózat nagyságától s a világitó testek számától és kivitelétől és minőségétől függ, s még ezen összeg is egyezségileg 5 — 10 éven át tör- leszthető, megfelelő évi részletekben. A fogyasztás ellenőrzése órák segélyével történvén visszaélés esete ki van zárva, sőt nagyobb fogyasztásnál jelentékeny árleszállítás (500 óránál 10°/0, 1000-nél 15"/0, 2000-nól 20%, 3000-nél 30%. ezentúl 40%) kedvezmény is nyerhető, ha a kellő magánfogyasztás biztosítva leend. Nagyobb kényelem szempontjából egyes magánfogyasztókkal az évi fogyasztás diját a vállalat egyezség utján átalány összegben is megállapítja a nélkül, hogy a nor-mális fogyasztást e miatt korlátolná, vagy az ellenőrzéssel alkalmatlanságokat okozna. A fentiekben vázlatosan ismertetvén a vil- lamvilágitás előnyeit egyéb világítási módok felett, azon hiszemben, hogy az elmondottak nem jutnak a pusztába kiáltott szó sorsára, várakozással tekintünk a fejlemények elé. remélve, hogy a legközelebbi jövőben már mint megvalósított intézményt üdvözölhetjük az „uj“ 'villamvilágitást. _g__ (Vége) HÍREK. — Hivatal vizsgálat. Beniczky Ferencz vármegyei főispán, az alispán, pénzügyigazgató, anyakönyvi felügyelő, árvaszóki elnök, megyei számvevő s főispáni titkár kíséretében, a mai napon délután, a gyorsvonattal városunkba érkezik. Tiszteletére a városi tanács hétfőn bankettet rendez, melyre szóló fellntatsok köröztetnek. — Személyi liir. Beniczky Lajos úr, megyénk alispánja ma egy hete magán ügyben városunkban időzött. — Ifj. Szász Károly és Szász Béla, rokon-látogatni városunkba érkeztek. Mig ezek oda ben történnek, megszólal h a Tercsi ablaka alatt egy tilinkó méla bús b hangja, olyan bánatos, gyászos, siró a danája, h mintha a legboldogtalanabb ember lelke lehelné r azokat. Ez ő, az ő szivének bálványa. Felugrik h kábult álmából, oda siet az ablakhoz, kezét fájó t; szivéhez szorítja, mintha féltené, hogy elveszti v onnan azt, kinek elő mása ott áll ellőtte nehány n lépésre. Lelke oda tapad a bús hangokhoz, b mintha minden hang szivének egy darabját c: vinné magával. a Utolsó hangot ad a bús tilinkó, utolsó [! hangja elvitte a szerető szép menyasszony szi- e vének utolsó dobbanását. Holt haiovány arezát patyolat kezeibe hajtva, ott ül az ablakban, hon- g nan a dalt hallgatta, jöhetsz már boldog vőle- v gúny, elvitte szép arádat más, nem mosolyog többé rózsás ajka hazug szókat hízelgésedre ; b a halál menyasszonya az, nem a tiéd s nem is sí volt a tiéd, hanem azé, a ki, tilinkója szavával elvitte a szivét. h * s< * * s: Kovács Peti, a dal végeztével, elindult rég nem látott házához. Kihalt, szomorú ott is min- J£ den, mióta a gazda világnak bujdosott. Benyit p a szobájába, leakasztja subáját a szegről, kiballag n vele a zöld mezőre: megkísérti, tud-e aludni a e szerelmes ember a szive mátkájának lakadalma T éjén. Nem alszik és mégis álmadik. Lelke elka- s; landozik abba a képzelt menyországba, melyet a p szerelmes szív szokott magának alkotni. Mikor azután végig álmodta ébren a menyországot, s; mintha való lenne a mit most képzeletben ólt, viffiisztiälofc tíilíil benne, vo.líimi ellenállhtitlíin
