Kun-Halas, 1898 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1898-09-04 / 36. szám
t ♦ lehetne ezen változtatni. — Ma eladjuk 70—80 krért méter mázsáját a czukor- répának, krumplinak, úgy hogy még csak haját se látjuk többé, ott pedig, hol ilyen gyárban, eladják a répát, krumplit a gyárnak, úgy hogy ennek törkölyét vissza adják és azt a gazda állathizlalásra használja fel. Mondjunk csak rá példát. Egy gazdaságban termelnek 900 hold krumplit, a kisgazdák pedig 8—10 holdat. A krumpli métermázsáját adják 95 krért. A krumpli törkölyt visszakapják és ezzel marhákat hizlalnak, még pedig a hizlaló tápanyagból, 100 kilónál 75 kilót képez a krumpli törköly. Ha tehát 100 frt hasznot kap a gazda a hízott marhák után, abból 75 forintot számíthat a krumpli törkölyre. Ez a pénz a n у e r s t érmé 1 ő r e nézve teljesen el van veszve, mert ha ő eladja a krumpliját, eladta azt úgy, hogy abból nem Iát többé semmit. De egy igen nagy dolgot sem hagyhatok említés nélkül é s ez a trágya kérdés. Azt 'minden gazda tudja, hogy a nyers termelés mindig vesz el valami termelő rész a földből, ha most már mi eladjuk a búzát, árpát, zabot, kukuriczát nyers állapotban, eladtuk vele azt a, részt is, a melyet az elvett földünkből. És ha mi ezt folyton folytatjuk, természetes, hogy gyengül talajunk termelő képessége, termésünk mindig kevesebb lesz. Igaz, hogy a tu dósbölcsek elő állanak, több ügyességgel, mint hazafis ággal és azt mondják, tessék használni a m ű t r á g у á t. Ne hallgass ezekre az álprófétákra, különösen te kisSzeptember 4. g a z d a! irtózz a műtrágyától. Te magad készisd a trágyát okossággal, szorgalommal. Hate nyersterményedet földolgozod, ezzel nyertél oly trágyát, melylyol pótolod talajod elvett termő erejét, pótolod a legtermészetesebb utón és úgy, hogy azzal magadnak is használtál, mert ha árpádat kukoriczádat feletteted állataiddal, a husért jó pénzt kaptál és nyertél jó erős trágyát, melylyel talajodat igazán rneg- zsirozhatod. A m ü t r á g у a n e m nyers- t e r m e 1 ő orsz á g j a v á r a szolgál, ez csak elősegíti egy darabig a csalódást, hogy annál kínosabb legyen a fölébredés. Az istálló, a sertésól, a baromfiól, a konyha-virág gyümölcskert adja a jó trágyát. Kisgazdák! halljátok meg szavamat. azok a kik nektek a műtrágyát ajánlják azok a ti könnyelműségetekre utaznak ! Ezeket ne hallgassátok meg. mert ez romlástokra lenne. A mi pénzt a műtrágyára adnátok tápláljátok azzal jobban barmaitokat, bizonyára sokkal több hasznát veszitek, mint a műtrágyának. De eltértem kissé a tárgyamtól, röviden azt akartam bemutatni, hogy a gazdasági iparból, hogy folyik, mint egy lánczszem a másikból a jövedelem szaporulat, karoljuk hát'fel. Hogy ez megtörténhessék, keljünk önbizalomra, teremtsük elő a szükséges pénzt, és aztán feküdjünk neki egész erőnkkel, egész időnkkel, a gazdálkodásnak. Ne másba bizzunk, de magunkban, ne a kormánytól várjuk a mentséget, de a magunk élelmességétől, akkor még ily KUN-HALAS. borzasztó csapás is, minő az 1898. jnn. 27., 28 és 29-iki jégverés volt, nem rendíti meg boldogságunkat. A veszély után helyesnek tartottam ezeket őszintén elmondani. A mily lelkesült szeretettel, a mily hővágygyal irtain azokat, fogadja az olvasó azt olyan érzelemmel, beszéljék, vitassák meg egymásközött javaslatomat, aztán talpra magyar, fogjunk a kivitelhez és agazdasági ipar legyen egyújabbjövedelemforrása m e I у b ő 1 merítsen, egye s e rn- b e r c s a 1 á d, haza, e g у h á z, a z egész ne in z о t! . . . V a s a di Balogh L a j о s. 1898. A villam világítás. Az eddigelé előadottakkal — úgy hiszsziik — minden kételyt kizárólag sikerült bebizonyi- tanunk, mennyivel előnyösebb, úgy a modern kényelem, mint a takarékosság szempontjából is, a jelenlegi petroleum világításnál a villamvilági- tás. — Ugyan azt, mit az előzőkben a villam- világitás-, mintközvilágitáeról állítottunk s meggyőző érvekkel be is bizonyítottunk, megkísértjük a következőkben ezen vilálágitási módra mint magánvilágitásra nézve is beigazolni. Magán világításunkban ezidőszerint mint világitóanyagot vegyesen alkalmazzuk a gyertyát és petróleumot. Az előbbi egyszerűbb, kevésbé egészségtelen és veszélytelenebb, mint világítási mód, gyengesége s drágasága daczára is fentartja magát a petroleum világítás mellett, melynek kezelése nehézkesebb, a vele való világítás veszélyesebb, egészségtelenebb, de a jelentékenyen csekélyebb költs ég, melybe ugyanazon fényerő előállítása kerül s azon körülmény, hogy ugyanazon erejű világítást kevesebb lánggal létesíthetjük, említett jelentékeny hátrányai mellett itt elsőségét- a gyertya- világitással szemben a közhasználatban mindenkor biztosítják. Ugyanezen s még más jelentékeny előnyökkel, az említett hátrányok teljes hiányával, biztosítja azonban a villamvilágitás is, mely a megkívánható legteljesebb kényelem teljes kielégítése mellett, egyszerű, minden veszélyt kizáró kezelése, a levegőt nem fertőztető égése, nyugodt, erős és egyenletes fénye mellett még ugyanazon fényerő szolgáltatásánál jelentékeny megtakarításra is képesít. Kényelem tekintetében egyetlen világítási mód sem múlja felül a villam világítást, melynek berendezése ez idő szerint oly annyira tökéletesítve van, hogy csaknem önműködőleg azon pillanatban és azon láng gyújtható fel, a mely pillanatban s a mely lángra szükségünk van s ellenkezőleg bármelyik láng, bármely időpontban kizráható, illetve elzárható a legegyszerűbb módon, mihelyt reá szükségünk nincs. Nem a leguagyobb kényelemnek tekinthető-e, ha egy ajtó nyitása, vagy egy kis emeltyükar csekély félre tolása által a helyiségben, melybe belépünk s melyben a világításra szükségünk van, a villamlámpa fénye fogad a nélkül, hogy ki lennénk téve a gyufa és lámpa sötétben keresése, le és felszerelése körül elkerülhetlen s mindeni- kíink által eléggé ismert apró kellemetlenségeknek, sokszor mulattató, de legtöbbször boszantó kisebb baleseteknek. Hasonló tökéletesség jellegzi e világítási mód к e z e 1 é s ó t is, mely a lehető legegyszerűbb módon, minden különös ügyesség vagy vigyázat nélkül, még a gyermek által is veszély nélkül teljesíthető s a legtöbb esetben nem áll egyébből, mint egy kicsiny csap jobbra vagy balra fordításából, s e csekély kézmozdulat nyomán fény vagy sötétség támad a nélkül, hogy nagy vigyázattal a lámpát le-és felszerelnünk kellene s e közben bárminemű balesettől tarthatnánk. Egyik legfontosabb és figyelemre legméltóbb előnye a villam világításnak a csaknem t e 1Bizony kedves spicz, ilyenkor véget ér a te hatalmad, szánalomra méltóbb leszesz a leg- feje veszitettebb legsötétebb Afrika beli legsötétebb csokoládé szinii királynál is, a kit a „lefejezésen“ kívül még meg is sütnek bükk fa nyárson, fa parázson az alatt valói és meg- eszneL És borzasztót szenvedhetsz te is az alatt a 2—3 óra alatt, a mi eltelik a lefekvéstől azon rettenetes időpontig, mikor a legjobb izűbb álomból kíméletlen kezek rázogatnak s még kíméletlenebb ajkak dörgik a fülbe: „kellj fél és menj dolgodra te ..........“ (1. fentebb ha kiváncsi vagy rá) — mert ha látnád magadat, mikor kiülsz ilyenkor reggel az arczra, önlónyedtől is meg borzadnál. Te, a ki nehány órával az előtt kész lettél volna a pokolminden ördögjeivel megverekedni, a ki előbb a legmagasab polotikai kérdések bírálatától sem riadtál vissza, a ki hősi bátorsággal övezted körül Papucsfit is még az este annyira, hogy néhány szerény észrevételt merészelt majd nem koczkáztatni, tudod mi lettél? Bizonyára hallottad te is azt a kimodhat- lan valamit, a mi csendes holdvilágos éjeken a háztetőkről hallszik. Olyan halk moraj, majd a legveszekedettebb skálája a legmagasabb „0 dur“ - „cisz moll“-aknak, rövid, éles, fülbe mászó. de ki nem mászó sikongatásoknak rövid idő közönkénti szabatos ismétlése, melyeket a szereplők levegőbe ugrása követ. Szóval megmondom, hogy ez az a concert, a mit a macska Othellók és Desdemonák rendeznek s melyekre a holtak is felkelnének, ha szabad lenne, az élő ember pedig mind kivétel nélkül felébred és — megindul — ki botot, ki követ, ki meszelő nyelet keresni. Felkel és kitekint. Senkit nem hall, nem lát,- Csak vad nyávogás közt Kél szerelmes macskát. Na mpst már képzeld, hogy másnap ilyen concertet tartasz a gyomrunkban, siralmasan korog, nyikorog, mozog, hol fel, hol le, hogy figyelmesebben hallgathassuk a zenét, égő és szétválni készülő fejünket tenyereink közé szorítjuk és hallgatunk, hallgatunk minddadig, mig Állagánál, vagy Hajdúnál meg nem fő a zóna gulyás vagy pejsli, ekkor oda hajítunk a veszekedő macskák közé egy zónát, azok összevesznek rajta oda lent, erre nehány pohár jól irányzott sörrel szét kergetjük őket és a világ folyik tovább, Gyula pedig folytatja megkezdett meséit, melyekről szakemberek azt jósolták, hogy kimerithetlenek, mint az erdélyi sóbányák és hogy sok részük van a macska jajgatásban, О mondta nekem, egyik meséjében, hogy a spiczet, mielőtt szert tenne rá az ember, legjobb osztályozni s az osztályokat pontosan végigjárni, mert az ugrás itt is, mint mindenben a természetben, veszedelmes. A nobel — úri — spicz szerinte kedvessé, udvariassá, közlékennyé, a hölgyek előtt szeretetreméltóvá tesz, a közóp- finom spicz még tűrhető, de hölgyekre kezd veszedelmessé lenni, akik is ilyenkor mihamarabb távoznak, nehogy szemtanúi legyenek a durva spicznek, melyre a válasz a fentebb vázolt formán történt. Oh spicz, melyikünket, hol, hogyan és mikor találsz meg! Nem kergetünk el, csak az a Gyula ne mesélne annyit és oly hosszasan.
