Kun-Halas, 1898 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1898-08-21 / 34. szám

II. évfolyam. 34. szám. Kun-Halas, 1898. Augusztus 21. KUN-HALAS SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Fö-utcza 1254. Megjeleli minden vasárnap. HIRDETÉSEK DIJA: 3 hasábos petit sor előfizetőknek 3 kr. nem előfizetőknek 5 kr. Kis Hirdetőben 40 kr. bélyegilletékkel. Egyes szám ára 10 kr. Előfizetési ár: egész évre 5 írt, fél évre 2 frt 50 kr., 3 hóra 1 frt 25 kr. Nyilttér: 8 hasábos petit sor 10 kr É s z s z e 1. ni. Midőn elitéljük azokat, akik vala­mely jót, hasznosat s a közérdek szem­pontjából üdvösét vakon visszauta­sítanak, ép úgy elitélnénk azokat is, akik minden képzelhető újításokba vakon belerohannának. Az okosság egyik princzipiuma a meggondoltság. Meggondoltsággal a bajnak elejét lehet venni, a jót meglehet teremteni. A hala s-m a j s a i vasút és a converzió ügyében erre a meg- gondoltságra hivatkoztunk, — kívántuk, hogy ez képezze a tettek bázisát. t Am, ha meggondolja a kép­viselőtestület e kérdések fontosságát, ha nyugodt megfontolással tanácsko­zik e kérdésekről, lehetetlen, hogy meg ne győződjék ezeknek szükséges voltá­ról, helyességéről. Mi rossz, mi ördögi mesterség le­het ezekben? Semmi. Nem józanabb-e a város adósságainak kamat-lábát csökken­teni, a közterheket hosszabb időre beosztani, mint azokat A „KUI-HALAS“ TÁRCZÁJA. Boszniáról. Irta: Kozies Zoltán. (Vege.) Városaik között legszebb a tartomány fő­városa Sarajevo. Már a neve is azt akarja jelen­teni, hogy „legszebb város,“ mert Sarajevo betű szerint magyarra fordítva, „legszebb város“-t jelent. Hogy az occupatio előtt mi lehetett szép Sarajevóban, azt nekünk bajos elgondolni, mert remek szép fekvésén kívül, minden egyebet a mi szép van benne, az occupatiónak köszönhet. A város a gyorsan rohanó Miljacka patak két partján s a közelben levő hegyeken van építve s mig egyrésze teljesen megőrizte épületeivel s lakóival együtt a régi jelleget, addig a belső része igazán nagyvárosi jelleget mutat. A Mil­jacka jobb partján széles, asphalt rakpart, a vá­roson keresztül, egész a vasúti pályaházhoz vil­lamos vasút, a városban mindenütt villam lámpa, melyek közt iv lámpák, kivált a korzón nagy számban leven, egész nagy városi kinózést köl­csönöznek ennek a résznek, melyen egyébként impozáns épületek nagyszámban találhatók. Különösen kiemelendő a kormányzói pa­lota, melynek építési költsége a tél milliót felül­haladja. A palota antik török stylben van építve, kívül belül, csodás szép oszlopokkal, arany, ég­színkék és piros színekkel ékítve, belől ugyanily stylü kényelmes oszlopos folyosókkal. Különösen egyszerre, ö n m e g e r ő 1 té­té s s e 1 fizetni ki. Szabados Balázs képviselő a múlt közgyűlésen — a converzió ellenében — azt indítványozta, hogy vessék ki a vá­ros adósságait — 160,000 forintot — adóba, h á г о m évre, fizessük ki a város adósságait h á г о m é v alatt, milyen jó lesz, ha azután nem lesz adós­ságunk !! Ennél az indítványnál már csak az az egy dolog a nevetségesebb, hogy ta­lált párthivekre! Ha a város adósságait három év alatt fizetnénk ki, akkor a mostani pót­adó évenként 58,333 írttal emelkednék, a mely összeget ismét anak a 4850 adó­fizető polgárnak kellene kinyögni, a mely már is 72 százalék pótadót fizet! Hogy ez mily százalékra emelné a pótadót, ar­ról gondolkozzanak azok, akik к о m o- ly an (?) foglalkoznak ezzel a fantaz- magórával! Mi csak azt kérdjük, vájjon nem embertelenség volna-e azt a 4850 adózó polgárt a mostani válságos gazdasági viszonyok kö­zött ily óriási teherrel — agyon­nyomni, különösen mikor az egyszerűen — esztelenséget jelentene ? . . . . pazar fénynyel vannak diszitve : a nagy tanács­terem s az a bájos óriási tánczterem, melyben különös ünnepélyes alkalmakkor a kormányzói estélyek tartatnak. E termek különösen este, a nagyszámú villamos csillárok fényénél, a keleti fényűzést teljes pompájában varázsolják elő. Két-hároin emeletes bórházak, elegáns ke­reskedések, a legmodernebb Ízlésnek megfelelő éttermek, kávéházak, a lakosság számarányát túlhaladó mérvben találhatók. De ezt csak a bel­városra mondhatni. A külváros, különösen a „mohamedán ne­gyed,“ azu. n. „Zigeiner Viertel,“ a legkarakteris- tikusabb kópét tárják elő egy mohamedán falunak. Az utczák görbék, a házak festetlen fából építve, melyek közül csak elvetve vau nehány, úgy, a hogy vakolva, rendkívül piszkosak. De ennek természetes magyarázata az, hogy egész negyed egy nagy piacz, melyben minden házban árulnak, vagy gyártanak valamit. Bocskor készítők, kovácsok, ószeresek, ruha árusok, török tőzsde árudák, zöldbabos, káposztás, vöröshagymás bódék, egymás mellett, nem ritkán egy és ugyanazon bódéban vannak elhelyezve, melyben ráadásul igen gyakran még kávét is mérnek ki. Hogy azután milyen lehet itt a rend és tisztaság, azt könnyű elgondolni. Hanem azután van is itt sürgés-forgás, lárma, gyakran akkora, hogy a budapesti dunaparti kofáknak is díszére Válhatnék. A lárma pedig kezdődik hajnali 4—5 óra­A víznek az a sajátságos rossz szo­kása van, hogy hegynek föl nem 'szeret folyni! Némely ember nem csak a vízfo­lyást akarja megváltoztam’, de még a leg­egyszerűbb egyszer-egyet is fenekestül fel kívánná fordítani. Pedig ez nagyon merész vállalkozás lenne! Képviselő-testületünkben is vannak oly alakok, akik rossz szemmel né­zik, hogy a viz lefelé folyik, hogy az egyszer-egy — csalhatatlan ! A haladás olyan, mint a víz­folyás. Kába törekvés útját állani, kitör egyszerűen a természeti kényszer hatása alatt. Olyan, mint az egyszer-egy, szá­mad ásai csalh a tatlan о к. Haladnunk kell! E város h a 1 a d á s á r a, er­kölcsi és vagyoni gyarapodására egyik lényeges életkérdés a h a 1 a s-m a j- s a i vasút! Azon közvetlen érdekekről, a melyek specialiter a h a 1 a s-m a j- s a i vasúthoz, közelebbről: Majsához fűznek s e vasút kiépítését indokolttá és szükségessé teszik, már a múltban bő­vebben foglalkoztunk. Ismétlésekbe tehát nem fogunk bocsájtkozni. E helyett rö­viden megemlékezünk egy távo­labbi érdekről, de a mely ismét oly kor, a mikor t i. a török bódós kinyitja aZ üzle­tét, vagyis leereszti azt a tolóajtó félét, mely nagyon hasonlít a mi disznó ólaink reteszzárai­hoz s a mely bódéban a legtöbb családostól benn is lakik s tart esti 7 óráig, vagyis addig, mig a müezzim meg nem jelenik a mosché tornyán s az „Allah ill Alíaht“ kiabálni nem kezdi. Egy­szerre néma csend lesz a nyüzsgő sokaság közt, mindenki oda fordul a kiabáló felé s miután vé­gig hallgatták őt, bezáródnak a bódék s kiki siet valamelyik szent forráshoz, végezni esti mosa­kodását. Tiszta, üde források különösen nagy szám­ban vannak, minden utczában 2—3 is, melyek remek ivó vizet adnak. Talán ez és a tiszta üde hegyi levegő idézi elő azt a mindenesetre cso­dás jelenséget, hogy a nép, bár nyomorog, szű­kén táplálkozik, rendkívül erős és egészséges. Nem vélek nagyítani, ha azt mondom, hogy ón ott beteg embert nem is láttam; köhögés, vézna alakok, melyek pedig a nagy városi élet kísérői, itt nincsenek. A város lakosainak száma 64 ezer, mely­ből - - bár előttem kissé hihetetlenül hangzik — 14 ezer m a g у a r. Lehet, hogy az a ma­gyar kormányzósági tisztviselő, aki ez adatot nekem szolgáltatta, kissé nagyította nemzeti büsz­keségből, hanem az tény, hogy Sarajevóban ma­gyar szóval teljesen meglehet élni. Akár a vas­úton, akár a kereskedésekben, vendéglőkben, kávóházakban, fodrász üzletekben, vagy bárhol, hova az embert napi szükségletei hajtják, ha észreveszik a mi idegen kiejtésünket, mindjár

Next

/
Thumbnails
Contents