Kun-Halas, 1898 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1898-07-24 / 30. szám
Julius 24. KUN-HALAS. 1898. a kakasra kell hasonlitaniok. Ha az eset nem kövtkeznók be, akkor az ilyen apaállat azonnal kiselejtezendő. A tojóktól meg követeljük, hogy élénk temperamentumu, igénytelen és az idő viszontagságai ellen edzettek legyenek, lehetőleg nagy test és közepes hizékonyság mellett, elég tojást tojjanak. Itt mindjárt megjegyzem, hogy úgynevezett univerzális aprómarhafajták nem léteznek. Mert a jó tojóképssóg és gyors, nagy hizékonyság sehogy sem egyeznek. A jó tojótyúkok taraja élénk vörös, úgyszintén ilyen szintiek a szemhéjat környező bőrrészletek is, a hátsó testrész gömbölyded és terjedelmes, finom pehelylyel bőven fedett. A fiatal tyúkot az idősektől nehéz megkülönböztetni, de a hajlékonyabb test, a lábak finomsága és simasága valamint az élénk színű tollazat elég biztos jelei a fiatalabb állatoknak. Tojókul csak azon tyúkokat tartsuk meg, melyek a tojóképessek legmagasbb fákon állanak, tehát azon tyúkokat, melyek sok és nagy tojásokat tojnak, korán kezdik el a tojást és télen is tojnak, de ritkán vagy egyáltalában nem kotlának. A jó tény ész aprómarha nyereségére elsősorban van be folyással az, hogy a kotlók lehetőleg korán költsenek, úgy kogy a növendékállat a tél beállta előtt már tökéletes fejlettségét elérje. A korai tyúkok már késő őszszel kezdenek tojni és kellő táplálkozás, valamint jó ápolás mellett egész télen tojnak. A legelső tójókat tenyészanyagul jelöljük ki. A tojás télen legértékesebb ugyan, de az okos tenyésztő úgy rendezi be a dolgot, hogy az egész óv folyamán legyenek tojótyúkjai. A korai költés termékeit rendszerint nehezebb és költségesebb fölnevelni. Márczius és áprilisban még nem igen akad kotló, ilyenkor még a tojás is drága, de sok tojás még meg sincs termékenyítve, a kotlónak fütött helyiség kell és a csirkék nagy része elbetegesedik, sőt egy rószök el is pusztul. Persze, hogy a nyári keltetés.sokkal egyszerűbb. Olcsó és megtermékenyített tojás bőven van, a csirkék gyorsan fejlődnek és egészségesek, mert folytonosan a szabadban tartózkodnak és jó füvet valamint rovarokat ehetnek. A májusi és júliusi csirkék csak 6 —7 hónap múlva kezdik el a tojást, tehát február—máreziusban, mert a fiatal állatok ősz- szel és télen nem fejlődhetnek úgy, mint nyáron. Korán tojó (5—6 hónapos) tyúkok úgy nyerhetők, ha a fiatal csirkéket jól és bőségesen tápláljuk. Ilyen táplálás alapelvei a fehórnye és fosz- forsavdus takarmány, száraz magvak, különösen a búza az, mely erre leginkább alkalmas de e mellett igen jó a főtt burgonya, konyhamoslék, korpa és tejből készített kása is. De a mellett az emésztés elősegítésére és a tojásképzésre homokot, meszet, csontport és füvet is kell adnunk. Általában az a téves fölfogás uralkodik, hogy jó takarmányozás mellett az apromarha elhízik és nem tojik, mig sovány takarmányozás mellett jó tojók maradnak. Ha ez igaz lenne, akkor tyúkjaink nagy része kiváló tojóképesség- gel bírna, mert tudjuk, hogy nálunk nyáron a tyúkok jóformán semmit sem szoktak kapni. Igen a tengeri, az olajpogácsa vagy a sok moslék minden esetre befolyásolja a tojóképességet. Az imént említett kásaszerii tápszert reggel adjuk, a szemes takarmányt pedig este, úgy hogy éjjel legyen dolga az emésztőszerveknek. Délben zsirdusabb takarmányt adunk, tehát valamennyi tengerit, mert a hideg növekedtével a test fűtésére is több zsirnemü anyag szükséges. Van egy régi közmondás, hogy hideglábu tyúknak a tojása is ritka, de ez igaz is. Télen jó meleg hely szükséges és 12—14° 0. hidegnél már ki sem szabad ereszteni az aprómarhát. A viz sohase legyen nagyon hideg, a jegesviz meg igen ártalmas. Gondoskodni kell homok-vagy porfürdőről, mely nyáron az udvaron, télen pedig egy lapos ládában legyen elhelyezve és kevés mészpor, gipsz, hamu és rovarporral kevertessék. Megjegyzem, hogy az úgynevezett izgatószerek, a melyek a tojást állítólag elősegítenék, nem sok hitelt érdemelnek, hanem ha látjuk, hogy a bőséges és ezészerü takarmányozás daczára sem tojnak tyúkjaink, akkor megkísérthetjük a hushulladókot, huslisztet, bort vagy sört és több ilyesmit. Általánosságban elmondhatni, hogy 10 drb aprómarha okszerű takarmányozásra naponta 1 kg. szenes takarmány szükséges. Természetes, hogy ennek egy részét egyéb tápszerekkel, burgonyávlvagy egyéb gumós növényekkel és moslékkal is pótolhatjuk, de a legjobb tojóképességet és e mellett mozgékonyságot és párzási hajlamot csakis a tiszta szemes takarnia nyozás tartja fönn. A. LDr. Hennán Ferenc, felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos. NYILT-TER*) ítélet. B. 5718/1898. sz. Ó felsége a király nevében. A halasi kir. jbiróság ez ügyben következőleg ítélt: Szőke Zsákos Vendel halasi szül. és lakos 83 éves r. kath. földmives, nős, egy gyermekkel, ir, olvas, vagyonos, büntetlen előéletű vádlottat a Topolyai János sérelmére elkövetett a btkv. 301. §-ba ütköző s minősülő könnyű testi sértés vétségében bűnösnek kimondja s ezért őt a btkv. 302. §-a alapján a foganatba vételtől számítandó (4) négy napi fogház, mint fő, továbbá az 1892. évi 27. t.-cz. 3. §-ában meghatározott czélokra fordítandó s ezen kir járásbíróságnál az ítélet jogerőre emelkedésétől számított lő nap alatt s végrehajtás terhe mellett lefizetendő s behajthat- lanság esetén a btkv. 58. §-a alapján (1) egy napi fogházra átváltoztatandó (5) öt forint pénz, mint mellékbüntetésre Ítéli. Kötelezi továbbá a felmerülendő tartási, mint bűnügyi költségeknek, melyek egyelőre behajthatlanoknak mondatnak ki az 1890. évi 43. t.-cz. értelmében a kir. kincstár részére 2 frt orvosi, 7 frt tanú, 8 frt ügyvédi és 16 frt munkamulasztási költségnek a sértett részére 15 nap s végrehajtás terhe mellett leendő megfizetésére. Magánvádló sértett kártérítési igényével polgári peruira utasittatik. Dr. Hermán Ferenez ügyvéd dijai és költségei 8 írtban állapíttatnak meg. Egyúttal jelen Ítélet a Kun-Halason megjelenő heti lapban közzétételi rendeltetik vádlott költségére. Indokok. Vádlottnak tagadásaival szemben, az eskü alatt kihallgatott sértett és tanúvallomásaival beigazoltatott. hogy vádlott 1898. évi április hó 26-án lovaival nekihajtott sértettnek, a ki bicziklizett, s ez alkalommal a sértettet az árokba lökte, úgy hogy sértett 8 nap alatt gyógyuló testi sértést szenvedett. A bíróság ez alapon a vádlottat a kiszabott büntetéssel sújtotta s a btkv. 311. § a alapján a kártérítésben is marasztalta. A tartási költségek behajt- hatlansága vádlott igazolt vagyontalansága alapján mondatott ki. Magánvádló a biczikliben történt kárt nem igazolván, ez iránti kérelmével polgári perutra utasittatott. Az ítélet felek előtt felebbezési jogaikra történt, figyelmeztetés után kihirdettetvén, abban megnyugodtak. Halas, 1898. évi julius hó 8-án. Királyi járásbíróság. Pata у, alb iró. *) Az e rovat alatt közlöttekért nem vállal felelősséget a szerk. Hirdetések. 2121/1898. tk. szám. Árverési hirdetmény. A halasi kir. jbiróság mint tkvi hatóság közhírré teszi, hogy ifj. Gyenizse V. Sándor végrehajtatónak, Lajkó Jozsefné Faragó Piroska végrehajtást szenvedő elleni 40 frt tőkekövetelés és járulékai iránti végrehajtási ügyében a halasi kir. jbiróság területén levő a halasi 10195. sz. tjkvben A +- alatt foglalt 9886. hrsz. 9 hold Halas, 1898. Nyomatott Práger Fereneznél. 1030 Q-öl felső kisteleki dűlőben fekvő legelőre Sziics József halasi ügyvéd szabályszerű utó- ajánlata folytán az árverést 439 frt 45 kr. utóajánlati összegben ezennel megállapított kikiáltási árban elrendelte és hogy a fennebb megjelölt ingatlan az 1898. évi augusztus 25-ik napján délelőtti 9 órakor a halasi kir. jbiróságnál megtartandó nyilvános árverésen az utóajánlati áron alul eladatni nem fog. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlan becsárának 10°/o-át, vagyis3frt 70krtkész- pónzben vagy az 1881. LX. t.-cz. 42. §-ában jelzett árfolyammal számított és az 1881. évi november hó 1-én 3333. sz. a. kelt igazságíigy- ministeri rendelet 8 §-ában kijölölt ovadékképes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, avagy az 1881. LX. t -ez. 170 §-a értelmében a bánatpénznek a bíróságnál előleges elhelyezéséről kiállított szabályszerű elismervényt átszolgáltatni. Kelt Halason, 1898. évi julius hó 8-án. A halasi kir. jbiróság, mint tjkv. hatóság. Patay kir. aljbiró. Rendkívüli hatásu fcgcseppek! Bátorkodom a fogfájásban szenvedők figyelmét felhívni az általam készített kitűnő hatásu 30 -14 f ogcseppekr e, melyek még minden esetben a legmakacsabb fogfájást nem peresek vagy órák múlva, hanem rögtön megszüntette k. Eu tis Щ ára 25 Ir. a készítő Bencsik Lajos gyógyszerésznél Szegeden. Továbbá Csinosak Béla 112? gyógyszertárában HÄLÄSO Ж. 326/1898. szám. Árverési hirdetmény. Alulirt bírósági végrehajtó az 1881. évi LX. t.-cz. 102. §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a halasi kir. járásbíróság 1898. évi V. 85. számú végzése következtében Dr. Hermán Ferenez ügygondnok javára Német Mária, Sándor és Pál ellen 282 frt 58 Vs kr. s jár. erejéig 1898. évi junius hó 8-án foganatosított kielégítési végrehajtás utján lefoglalt és 358 frt 50 krra becsült következő ingóságok, u. m. kocsi, lovak, szerszám, sertések, szalonna és szobabútorok, nyilvános árverésen eladatnak. Mely árverésnek a halasi kir. járás- bíróság 1898-ik évi V. 85. számú végzése folytán 282 frt 58 1/3 kr. tőkekövetelés, ennek kamatai és eddig összesen 61 frt 72 krban bi- róilag már megállapított költségek erejéig Halason a helyszínén leendő eszközlésére 1898. évi augusztus hő 2-ik napjának délelőtti 9 órája határidőül kitűzetik, és ahhoz a venni szándékozók oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok az 1881. évi LX. t.-cz. 107. és 108. §-a értelmében készpénfize- tós mellett, a legtöbbet ígérőnek, szükség esetén becsáron alul is elfognak adatni. Amennyiben az elárverezendő ingóságokat mások is le és felülfoglaltatták s azokra kielégítési jogot nyertek volna, ezen árverés az 1881. évi LX. t.-cz. 120. §. értelmében ezek javára is elrendeltetik. Kelt Halason, 1898. évi julius hó 19-ik napján. Rabszky Geyza, kir. bir. végrehajtó.
