Kun-Halas, 1898 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1898-07-10 / 28. szám

Julius 10.

1898.

sok más egyház is kér és tart számot ilyen államsegélyre, az állampénztár pedig egyszerre nem elégítheti ki valamennyit: a vallás és közoktatásügyi minister ur úgy gondolta ki a dolgot, hogy az államkincstár terhére olyan kölcsönöket vesz fel, amelyekből az iskolák egyszerre megkapják a nekik szánt egész segélyösszeget, az állam pedig féléves részletfizetésekkel 50 év alatt törleszti azokat.

Mit kíván tőlünk az államennek a fejébe?

Először azt, hogy amikor nekünk biztosítékot nyújt a felől, hogy ezt a kölcsönt 50 óv alatt ő fogjaletörleszteni, akkor a mi presbitériumunk elnökei írják alá a kötelezvényt, amely az államot terheli, de mi vesszük hasznát.

Másodszor azt kívánja az állam, hogy félévenként a bélyegilletek fejében mi fizessünk 1 frt 25 krt, azaz egy forint és huszonöt krajczárt.

Ennyi az egész teher a mi minket illet. Hol van az az ember, aki el ne fogadna ma

15.000 frt ajándékot azzal a feltétellel, hogy azért 50 esztendő alatt 1 frt 25 krjával mindösze 125 frt azaz 125 frtot fizessen? Mi volnánk azok, ha a mellett maradnánk, amit az egyházgazdasági gyűlés husvót másodnapján határozott. A magunk java azt kívánja, hogy az egyházgazdasági gyűlés másképpen határozzon, mert a mill i s t e r u r már azt mondja, hogy ha ezt a határozatot kénytelen tudomásul venni, а к к о r azt а 15,0 0 0 frtot más iskolának adja.

A ki közülünk szógyenl a magyar államtól ilyen segítséget elfogadni, az a maga részéről lemondhat a 1 5, 0 0 0 írtból ráeső ajándékról, de azt senki, tehát a választók, érdekeit is képviselő presbiterek és egyházgazdasági tagok sem teszik helyesen, ha az egyház adófizető tagjait ettől a jótéteménytől megfosztják. Pedig ezt teszi az, aki a kínált segélyt viszautasitja mert akkor

15.000 írttal több teher marad rajtunk

Ez ennek a dolognak igazi állása.

Gondolkozzék róla egyházunk minden

tagja, de legkivált godoljákmeg az egyházgazpa- sági gyűlés tagjai, míg nem késő. hogy vájjon nem volna-e helyes és szükséges édes mindnyájunk java, egyházunk és városunk jó hire neve és tisztessége tekintetéből helyre hoznunk azt a hibát, amit bizonyára csak félreértésből követtünk el.

Ennek a félreértésnek eloszlatását kötelességének ismerte s ezzel a felvilágosítással a dolgot mindenki előtt érthetővé kívánta tenni.

M érté khi tel esi tési-ügy.

Tekintetes szerkesztő úr!

Hecses lapja legutóbbi számában „Mérték - hitelesitósi-ügy“ czim alatt megjelent czikknek az az állítása, hogy a Tallér Mihály által állítólag elkövetett szabálytalanságok megvizsgálására az ügyész küldetett ki, nem egészen felel meg a tényeknek, amennyiben Tallér ellen már körülbelül egy éve folyik a vizsgálat; a tanács csak arra utasította az ügyészt, hogy nézzen utána, milyen stádiumban van ez a vizsgálat, és tegyen az ügyre vonatkozólag javaslatot.

Nem minden maliczia nélkül mondja tovább a czikk: „Hogy az ügyész mit dérit ki, mit nem, majd megválik . . .“ Engedje meg nekem Gains ur azt az őszinte Ígéretet, hogy engem a főjegyző személye véleményadásomban semmi irányban sem fog befolyásolni és tisztán látásomat nem fogja megzavarni.

Ha ezt Gaius is elmondhatja nyugodt lelkiismerettel magáról, annak a közügy érdekében őszintén örülük. Legutóbbi czikke, az én szerény nézetem szerint nem vesztett volna értékéből, ha a főjegyző személyét meg nem is említi vala.

Soraim szives közlését kérve, vagyok tekintetes szerkesztő urnák

Halas, 1898. július 8.

igaz tisztelője I)r. Hofmeister Juda.

❖ у '"ФKészségesen helye adunk az ügyész fenti sorainak s magunk részéről teljes bizalommal vagyunk a tekintetben, hogy ezen — a lakosság igényeit, annak pontos kiszolgálását, vala- lamint a város érdekeit oly közelről érdeklő — ügyben az ügyész ur teljesen pártatlanul és függetlenül fog eljárni.

Hanem szeretnők véleményét a nagykőig U N - H A L A S.

zönség előtt megismertetni arra vonatkozólag is, hogy vajon a mai közigazgatás lényegével össze egyeztethetőnek tartja-e, hogy egyes közhivatalok — licitálás tárgyát képezzék s a legtöbbet Ígérőnek adassanak ki; • továbbá a közhivatalokat oly, vagyoni tőkének tekinti-e, a melyeken a városnak nyerészkedni kell; s vajon a dolgok ily állása mellett a polgármesteri,-főjegyzői s egyéb városi hivatalokat is nem volna-e czélszerü nyilvános árversés alá bocsájtani s a legtöbbet Ígérőnek kiadni ? . . .

Mert Gaius ur czikkónek ötödik bekezdésében — ha nem csalódunk — ilyenfólóről van szó — most még ugyan csak a mórtók-hi telesi- tés és a városi mázsa tárgyában, - de hogy a jövő mit rejt móhóben, azt nem tudjuk. Ezért szeretnők az ügyész ur véleményét a nagyközönséggel megismertetni.

HIRE k.

— Előfizetési felhívás. A folyó hó elsejével a harma d i к évnegyedre uj előfizetést nyitunk, felkérjük tehát mindazokat, kik lapunk előfizetői közé belépni kívánnak, ebbeli szándékukat szíveskedjenek vagy kiadó- hivatalunknál, vagy a lap kihordónál jelenteni, hogy a lapot rendesen küldhessük ; régi előfizetőinket pedig kérjük nyugtáik beváltására, úgyszintén a vidékieket a lejárt dijak beküldésére. S zerkesztősóg.

— Kovács Lajos máv. üzletvezető ma rövid tartózkodásra, ismerősei látogatása végett városunkba érkezett.

— Árlejtés. A halasi kir. jbirósághoz tartozó fogház fűtéséhez az 1899. évre szükséges 40 mmázsa coaks (pirszén) beszerzése végett az árlejtés megtartására határnapul 1898. évi j u- lius hó 18-ik napjának délelőtti 9 órájáé kir. járásbírósághoz kitiizetik, melyre a vállalkozók meghivatnak. Az árlejtési feltételek a kir. járásbíróságnál a hivatalos órák alatt megtekinthetők.

— A halasi polgár ifjúság junius 26-án tartott tánczmulatságán részt vettek: Darányi Juazika, Szikora Mariska, Szikora Jolánka, Feró Zsófia, Feró Rozika, Hegyes Juliska. Bangó Juliska, Babó Jolánka, Babó Tinike, Tápai Lidiké, Mészáros Krisztina, Zilah Emmuska, Zilah Mariska, Bébék Esztike, Tóth Zsófika, Szemes Mariska, Fodor Juliska, Szalai Mariska, Tegzes Juliska, Szél Juliska, Tallér Mariska, Martinyi Rozika kisasszonyok. — A mulatság anyagilag ugyan deficzittel végződött, de erkölcsileg kitünően sikerült.

— Köszönet-nyilvánítás. A halasi polgár ifjúság junius 26-án tartott tánczmulatságon felülfizettek : Babó Ferencz 1 frt, Nagy Ferencz, Tegzes Jánosnó 50—50 kr. N. N., Kákonyi István 30—30 kr. Szól Józsefné 20 kr. Kohn Benő, N. N., Sárosi Károly, N. N. 10—10 kr. A jótókonyczól érdekéből is fogadják a rendező - sóg köszönetét.

— Megbüntetett szocziálisták. Emlékében lehet mindenkinek, hogy 1895. július 9-én a hajnali órákban elszegődósre váró napszámosok között Feró D. Károly megjelent s miután nem annyi napszámot Ígért, mint a mennyit követeltek, néhány, magukat szocziális- táknak nevező polgártárs kaszával neki ment, hogy össze vagdossák. Feró D. Károly azonban lovai közzé csapott, s úgy menekült a veszedelem elől. De a rendőrhatóság a tetteseket bíróság elé állította, s a kalocsai kir. törvényszék magánosok ellen erőszak vétségében bűnösnek kimondotta, és ezért Német Ferenczet hat heti, Mig G. Yen- delt és Buiz Lajost három heti fogházbüntetéssel büntette. Az ítélet felebbezós folytán a felsőbb fórumokat is megjárta, s a kir. Kúria junius 9-ón tartott ülésében az ítéletet mindenben helyben hagyta. Ez és a másik húsz ember elítélése talán észre fogja hozni az izgatok által megtévesztett földnópét.

— A nyári mulatság, melyet f.hó 2-án az úri kaszinó ifjúsága rendezett (mint erről lapunk más héjén bővebben is meg emlékezünk) kitünően sikerült. A nem túl nagy számú „de teljesen distinguált közönség kedélyesen mulatott ; a férfi társaság kitartóbb részét a felkelő nap sugarai még az asztalok melett (!) találták.

Volt tűzijáték melyet két dilettáns tűzmesterünk rendezett; szerpentin és konfetti, melynek elá- rusitásában a fiatal hölgyek olyan páratlan kedvességgel buzgolkodtak, hogy az a 35 frt tiszta jövedelem, mely azifjúsági könyv- t á r n а к jutott, kizárólag nekik köszönhető. No még az árgus uj pénztárnoknak, ki fizetetlenül sem megérkezni sem távozni nem engedett senkit s igy nem csak helyesen megfelelt közismert előlegezett bizalomnak, „de nagymótékben rászolgált arra is hogy ezen túl minden jótókony- czélú mulatságnak időtlen időkig ő legyen pénztárosa — ámbátor a régiben sem volt soha semmi hiba.

— Az ifjúsági könyvtárra újabban adakozott: Péter Dénes, özv. Fridridch Alajosné, Túrúczy István 1—1 frtot. Gál Lajos 50 krt. Eddigi gyűjtés összege 25 frt. 50 kr., mely a gazdasági bankban van elhelyezve. Örvendetes jele az érdeklődésnek az, hogy Ígéretet tetek az ifjúsági könyvtárnak egyes alkalmas müvekkel való szaporítására.

— A halasi iparos ifjúság, a halasi kerületi betegsegélyző pénztár javára július hó 17. napján a Sóstón a halasi első zenekar közreműködése mellett, szigorúan zártkörű tánczvigal- mat rendez.

A találkozóról.

A főgymnasiumnnkban ezelőtt 9 és 10 évvel érettségit tett ifjak találkozója f. hó 2-án volt, amelyre az- egykori pályatársak közül eljöttek : Z i h Sándor ref. lelkész, Kossá Elemér Kolozsvár város jegyzője, Farkas Elek és Farkas Dezső gazdálkodók, Kés m á г к у Endre bácsmegyei alszámvevő, M i h á 1 у János bácsmegyei tisztviselő, Láng Sándor máv. tisztviselő, Zámbó Béla dohánygyári tisztviselő, Dr. Kniezel Frigyes ügyvéd, Nagy József jankováczi jegyző, S z i 1 á d у László végzett jogász, F r i e d m a n n Armin in. á. V. tisztviselő, Szekér Károly járásbi- rósági jegyző, D ö m ö t ö r László jegyző, Kiss Ernő szöllőszeti tanár és Schmidt Fülöp tanár.

A volt pályatársak a délelőtt folyamán a régi ismerősöknél, tanároknál és az egyházi elöljáróságnál tisztelegtek, délben pedig a nagy- vendéglő nagytermében bankettre gyűltek össze, amelyen kivülök részt vettek: Kiss László tanárnő, Zili Sándorné, Dömötör Lászlónó, Farkas Elekné úrnők, Papp Erzsiké és Kiss Mariska kisasszonyok ; továbbá a ref. egyház képviseletében : Péter Dénes főgondnok, a város képviseletében : Dr. Babó Mihály helyettes polgár- mester, Dr. Hoffmeister Juda ügyész, a tanári kar részéről: Gaál Endre igazgató, Dr. Dobó Menyhért, Szatmáry Sándor, Zámbó János, Papp Mihály, Balogh László, Vass Árpád. Jelen voltak még: Szekér Pál, Török István, Kozics István, Kovács Károly, Kovács József, Gollián István. ifj. Balogh László, Dr. Orbán Gyula, Szekér Endre, Spitz Gyula, Thuróczi Dezső, Molnár Mihály, Vass Dezső, Babó Ferencz és Pintér Barnabás.

Az első felköszöntőt Gaál Endre főgymn. igazgató mondta, aki lelkes szavakkal üdvözölte a találkozókat, jó szerencsét kívánván nekik. Utána К ó s s a Elemér emmelkedett szólásra; fáj, — úgymond — hogy oly kevesen jelentek meg a volt pályatársak közül ez ünnepélyre; talán mert kötelességnek tekintették azt, ami alól kibújni lehet és nem lelki gyönyörűségnek. Poharát az iskola jövőjére és a tanári karra emelte, kívánván, hogy a tanárok még sokáig tölthessék bó nemes hivatásukat. Dr. Dobó Menyhért tréfás felköszöntőjóben magát azon vén fához hasonlította, a ki néha-néha azért hoz egy kis gyümölcsöt, hogy a kertész fejszéjével ki ne vágja. (Zajos éljenzés.) Ö a vén fa még most sem feledkezik meg a rózsatövekről; lelke mélyéből kívánja, hegy a fiatal fák, az itt találkozók mindenkor hozzák meg gyümölcseiket és és szeretettel gondozók a rózsa töveket. Felkö- szönti a megjelent hölgyeket. Dr. В a b ő Mihály tettvágyra buzdítja az ifjakat s kéri őket, hogy az élet küzdterón kivívandó hírnév, dicsőségből a mi városunknak s főgymnasiumunknak is engedjenek osztályrészt. Z i h Sándor kálomista pap szónoki hévvel mondta pohárküszön- tőjében, hogy a gyümölesözós első termékét a szívből jövő hálát ime lerakják e nemes város s annak első tanintézete elé, s kívánja, hogy a