Kun-Halas, 1898 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1898-07-03 / 27. szám

IT. évfolyam. 27. szám. Kun-Halas, 1898. Julius 3. p SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL : Fő-utc'za 1254. Megjeleli minden vasárnap. TÁRSADALMI HETILAP. HIRDETÉSEK DIJA: 3 hasábos petit sor előfizetőknek 3 kr. nem előfizetőknek 5 kr. Kis Hirdetőben 40 kr. bélyegilletékkel. Egyes szám ára 10 kr. Előfizetési ár: egész évre 5 írt, fél évre 2 frt 50 kr., 3 hóra 1 fit 25 kr. Nyilttér: 3 hasábos petit sor 10 kr Munkáról a munkásoknak, i. A merre a szem lát, mindenütt az isteni szeretettnek gazdag bizonyítvá­nyát látja. A kalászok lengése, virágok szőnyege, szellők suttogása, hannatcsopp hullása, az ég dörgése, a nap meleg fé­nye; mind-mind az Isten bőséges jóked­vének fényes tanúsága. Csodálatos, hogy mikor az egész föld a szeretet édes ajándékával van meg­rakva, mikor a jó atya megtéríti a földet mint egy nagy asztalt, mindennel, mi kielégíthet vágyat, reményt, bizalmat, csodálatos, hogy még akkor is tud gondol­kodó ember szeretet nélkül járni, kelni. Mily szép összhang van a természet ölén, mily béke uralkodik a természet nagy házában, nem irigykedik a kis vi­rág a százados cserfára, nem tör a völgy a halom ellen, a patak csergedezve vígan fut és nem gyűlöli a morajló nagy folya­mokat. Béke, szeretet van a természet ékes hajlékában. Ember! ki okos értelemmel bírsz, kinek keblébe érző szivet alkotott a te­remtő, tanulj, okulj a természet áldásos működéséből. Nézz bele mint tükörbe és ha látod benne a szépet, a gyönyörköd- tetőt, a felemelőt, ha látod az együttmű­ködés felséges alkotását, kedveld azt meg és törekedj te is az emberek világá­ban hasznos, munkás tag lenni, ne válo­gass a szerepben, foglald el azt, melyet a sors megmutat és azt tölsd be hűen, becsületesen. Tekints be lelked világába, nézd meg, mi van ott, nemes érzés-e, mely szereti felebarátját, tiszta lelkiismeret-e, mely igazán ítél önmagáról és másokról. Nézd meg, szereted-e a munkát, szorgal­mad kitartó-e és leszeded-e minden órád­nak virágát? Ezeket mind vizsgáld meg szigorúan és ha ezeknek ép ellenkezőjét találnád ott, tépd ki, mint a gazt és kon­kolyt szokták kitépni és csak a jó és be­csületes indulatnak adj helyt telkedben. Bizony-bizony itt az ideje, hogy szá­mot vessen magával ur és szolga, gazdag és szegény, és mindegyik tépje ki kebe­léből a rút önzést, mely visszavonást, egyenetlenséget teremt. Szép a világ, gazdag a természet, ne tedd ember rúttá e világot gonoszságod­dal, ne tedd koldussá a természet kebe­lét nyomorult egyenetlenséggel, te ember. A természetben a megmásithatlan törvény megalkotta a munka megosztást. Minden fának, fűnek, víznek, légnek, földnek, éreznek megvan a maga köte­lessége és mindegyik teljesíti. Nem za- varognak. A vas nem akar ibolya lenni, békén vonul meg a hegyek sötét méhé- ben. A kis virág nem üzen hadat a su- gárfenyőnek, ő örömmel fürdik a harmat tiszta cseppjében, inig a fennyőfa koro­náját a tündöklő napfény aranyozza be. Es ezt mi emberek nem látjuk be, vakok vagyunk, irigykedők, megvetjük a 1 eg nagyóbb bо 1 d ogságo t. Vájjon van-e nagyobb boldogság, mint munkálkodni, a munkát végezve annak gyümölcsét testben, lélekben él­vezni. Van-e nagyobb boldogság, mint használni munkára, a nekünk adatott drága tehetségeket. Kora reggel felkelve, munkához fogni, azt serényen, jókedvvel végezni, az emberi méltóság legdicsőbb eszköze A munka ád jó étvágyat, édes, pi­hentető álmot. A munka ád becsületet, vidám kedélyt, rcndithetlen bizalmat. A munka emeli az önérzetet és szüli a tiszta jellemet. Es hol van munkás, mely több örömbe, nagyobb áldásba részesülhetne, mint a mezőgazdasági munkás, ki életé­nek minden idejét a szabad természet bol­dogító kebelén töltheti. lm eljött ismét a nyári idő, betelje­sedik az Isten által keltett remény. * 2 A „КЛШ-HALAS“ TÁÜCZÁJA. Kölkedi összeesküvés. Voltam én már minden. Még összeesküvő is. Összeesküdtem, t. i. nem fehér-néppel (vá­szoncseléd) — óh, kérem — hanem a kenyeres pajtásokkal. Mert ámbátor kenyerem ritkán akad, de kenyeres czimborám mindig van. De szólok az összeesküvésünkről. Es pedig úgy ismertetem amint a „zágod- kölked-gretye-bretyei keskeny vágányu vicinális vasút részvény társaságból alakult zágod-kölked- gretye-bretyei bank- és temetkezési társulat“ ismerteti saját magát, saját külön jóváhagyandó alapszabályaiban. Tehát: (I. czim. 1. §.) Az összeesküvő társulat székhelye: Kölked. (II. czim. 2. §.) Az összeesküvő társulat czélja: a zágod-kölked-gretye bretyei határban minden szabad, nemesi és jobbágiumi birtoko­kon egy és ugyanazon pillanatban minden jószág- igazgatót, tiszttartót, kasznárt, ispánt, intézőt a lógberöpiteni, más halandót közbe megverni. Ezen czélt indokolttá teszi azon körül­mény, hogy: Mi (III. czim. 3. §.) az összeesküvő szö­vetkezet tagjai: uradalmi segéd-tiszttartók, segéd-kasznárok, segéd-ispánok és intéző-segé­dek, díjtalan napdijasok és dijazatlan dijnokok vagyunk, akik ezen legberöpités által üresedésbe jövő állásokat annakutána betölteni hivatva len­nénk, az idegenek rendszeres elpáholása által pedig rémuralmat teremtenénk! Es most be kell vallanom, hogy ón akkor még nem voltam rendes dijnok, mert az én czi- mem ilyen formán nézett ki: napidijra igény­nyel bíró díjtalan sögéd-dijnok-gyakornok-he- lyettes-segéd-jelölt. Most már elképzelhetik, hogy mennyire álltam ón a jószágigazgatóság­tól (bonorum direktor), ha nékem még a közvet­len föllebbvalóm (t. i. a napidijra igény nyel biró díjtalan segód-dijnok-gyakornok-helyettes, akinek éh a segédjelöltje voltam) természetes halálozását is ki kellett volna várnom. Miután eszerint legtöbb jogosultsággal én bírtam a föllebbvalóim erőszakos kimulasztásá­hoz, a társulat fejévé engem választottak. Később saját kebelünkben kihirdettük az „ostromállapo­tot“ amikor is kikiáltván’magam diktátornak, ügy gondolkoztam: „diktátor“ — „director“ — kö­zeli fogalmak - egy kis nyelvbotlás az amúgy is hiányos latin-tudományban — s a kölkedi dic- tátorságból mihamarább a zágodi jószág-direk- torságba léphetek át. De addig meg a következő felvilágosítá­sokkal tartozom: 1. Tessék tudomásul venni, hogy minden tisztességes kölkedi uradalmi segéd-személyzet szemében a princzipálisa, úgyszintén minden más „nemsegód valami“ egytől-egyig „zsivány“, zsivány pedig mindaddig, inig a „segéd valami­ből“ „rendes valamivé“ vedlik át. Ekkor azonban, ekkor azonban bunkfen- czet hajit az eddigi vélemény és a „segéd vala­mik“-et tartja zsiványoknak. Természetes az is, hogy rendes kasznárból segód-ispánnná előlépett „teis ur“ előtt az utána jövő rendes kasznár is zsivány. Egy szóval : a zágód-kölked-gretye-bretyei gaz­daságban tőlem (napidijra igénnyel bi ró díjtalan segód-d ijnok-gyakornok-helyettesjelölt-sogódtől) fel egészen a poezok-egérig, a poczok-egértől a jószág-igazgatóig zsivány mindenki 1 2. Csúnya kötelessége minden segéd-fér­finek vagy fóríi-segódjelöltnek valamelyik ura­dalmi tiszt leányába a megőrüiósig beleszeretni. Mi ezen kötelességünknek is pontosan megfe­leltünk; de módunkban is állt, minek utána dol­gunk felől ráértünk, pénz nélkül pedig okosab­bat úgy se tehettünk, végül mert mi voltunk -— dictátorságom alatt — heten, az uradalmi kis­asszonyok pedig darabszámra nézve 18—20-an, életkorra nézve pedig 10—50 óv között. A nu­merusok ingadozók, de hát én soh'se olvastam össze őket, aztán meg akármi is ingadozóvá vá­lik, mihelyest vászoncseléddel összeköttetésbe jön, még az 1x1 is. Denique mind kisasszony volt, olyik rövid ruhában, olyik pedig hosszú hajjal.

Next

/
Thumbnails
Contents