Kun-Halas, 1898 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1898-06-26 / 26. szám

Junius 26. KUN-HALAS. 1898. És azok a bolgárok termesztmónyeiket olyan olcsó árért adják, hogy a magyar paraszt­asszonyoknak nagy része már — a helyett, hogy saját kertecskéjóben termesztené — tőlük veszi a paprikát, jobb, mert hát olyan olcsó, hogy magának az embernek nem is érdemes vesződni vele. Azok a bolgárok pedig milliókat visznek ki, mosolyogva az őstermelő magyar népnek még e téren is apáthiában sínylődő természetén ! Pedig hát még a bolgár kertészek sem képesek magyarország fogyasztási szükségletét előállítani, mert miként a statisztikai adatokkal látjuk, magába Budapestbe az el­múlt évben 80.000 frt értékű vö­röshagymajött be Afrikából! Mindezek az adatok és jelenségek nem azt igazoják-e, hogy a magyar még azon a téren sem fejti ki tevékenységét, a melyen ezer esztendő óta foglalkezik; és hogy léhasága, kö- zönbössóge, Pató Pálsága idegeneknek engedi át a jövedelemnek azt a forrását is, melyet maga meríthetne ki saját és hazája érdekében és ja­vára, ha a munka-szeretetet többre becsülné a piaczon való ácsorgásnál s a sült galambnak vá- rásánál. A kapálás, aratás, csépelés idején az igaz, hogy titán módra fejti ki a magyar ember az erejét, de ha ennek vége van, akkor hónapokon át pihen. Aztán, hogy ha rossz az aratás, mi történik akkor? Nem józan, nem okos nemzet az ma már, a mely csak a termelésnek egy ágára terjeszti ki, vagy összpontosítja tevékeny­ségét. A szőlő és gyümölcs kultúra, a veterné- nyezés éppen arra valók, hogy vagy fokozzák jó termés esetén a jövedelmet, vagy hogy rossz gabna-termós esetén pótolják a termés jövedel­mének hiányát. Hát ha a Budapest-zimonyi vasút ki nem épül, ugyan mikor láthattuk volna azokat a szép szőlőket, a miket a vadkerti homokban Frohner és Krómer létesítettek? És mikor látott volna azokból a homokokból annyi hasznot a vadkerti ember, ha a vasút ki nem épül ? Erre is azt felelik a maródiak, hogy majd meg is bánja az a Frohner és Krómer, hogy sző­lőbe verték a pénzüket és szorgalmukat, mert már mindenki szőlőt csinál!“ Nohát ha még tizszerannyi szőlőt ültetünk is, mint a mennyit a filoxera pusztításának ideje óta ültettünk, még akkor is lesz piacza úgy a szőlőnek mint gyü­mölcsnek mint a bornak, föltéve, hogy szaksze- riileg okosan kezeljük azokat és ha alkalmazzuk magunkat a kereslet iránya és a fogyasztó pia- czok kívánalmaihoz. Mindezeknek a létesítéseihez pedig leg­hatályosabb emeltyű a modern közlekedésnek az eszköze: a vasút. Ezért kell annak érdekében még anyagai áldozatot is hozni. Es mi valóban csodálkozunk azon, hogy a város idegenkedik még szerény áldozatot is hozni annak érdeké­ben s ezt annál inkább csodáljuk, minél inkább tapasztalnunk kell, hogy a város hivatali állások teremtésére, hivatalnoki foglalkozás külön díja­zására, formátlan és czélnak meg nem felelő építkezésekre; az egyházat a megósappant jöve­delem pótlására jobb készségesen szavaznak meg tekintélyes összegeket, melyek a vasút hozzá­járulásával szemben még is csak inkább inproduk­tiv természetű befektetést képeznek. A városnak semmi esetre sem kellett volna rideg visszautasítással végezni a vasut- ügyóvel. Ellenkezőleg, ha kisebb összeget is ajánl föl, de azt felajánlja, úgy még mindig erő­sen lehetett volna a vasút kiépítése mellett ér­velni, különösen Halas városának, mely kijelent­hette volna a kormány és törvényhozás előtt azt, hogy imé, mi idegenkedünk ettől a vasúttól, meg is szavaztunk annak annyi hozzájárulást, mennyit súlyos viszonyaink között megszavaz­hattunk; hanem lásd kormány mi most tőled várjuk a nagyobb támogatást azért, mert akkor, a mikor te építtetted a Budapest-zimonyi vasutat, mi erőnkön túlmenő nagy áldozatot hoztunk tisztán annak az államnak az érdekében, mely állami költségén s a mi hozzájárulásunk nélkül is kiépíttette volna azt a vasutat; ámde mi biz­tosítani akartuk annak a vasútnak az irányát és azért hoztunk érte áldozatot. Most itt van ez a Majsa-halasi vasút, melynek kiépítését szintén óhajtjuk, de melynek érdekében olyan áldozatot, milyent hozni szeretnénk, — nem hozhatunk éppen a miatt, mert az állam vasút építéséhez való hozzá-járulásunk terheit most is nehezen viseljük; kérünk tehát, légy szives most te hoz­záadni ennek a vasútnak a kiépítéséhez azt az összeget, mely ahhoz szükséges; mely hozzá­járulásod csak némi viszonzását képezné s re- eompenzatiójául szolgálhatna annak az áldozat­nak, melyet mi a Budapest-zimonyi vasút érdekében annak idején az államnak hoztunk. Ha ezt mondja ki a város, úgy bizonyára pártolókra talált volna ez a magatartása s meg­vagyunk győződve, hogy úgy a kormány mint a törvényhozás részéről méltányoltatott volna ez az állás foglalása. Keservesen fogja még megbánni a város ezt a nézetünk szerint téves és káros lépését s félünk, hogy majd úgy lesznek mint a buda­pestiek, a kik mig a telek olcsó volt s alacsony házak szegélyezték az utczákat, — addig jónak találták a szűk utczákat s csak mikor már palo­ták emelkedtek a földszinti házak helyén és a telkek értéke tízszeres lett — láttak hozzá az utczák kiszélesítéséhez. Egy halasi. HÍREK. — Bessenyei Fercnez országgyűlési képviselő egy Halason létesítendő kertészeti vagy munkáskópző iskolának felállítása végett tett lépéseket Darányi miniszternél, aki készsé­gét jelentette ki az iránt, hogy vagy átveszi a városi kertet és ott építtet., vagy pedig építtes­sen a város és ő dotálni fogja egyik vagy másik irányban felállítandó iskolát. Bessenyeinek csak köszönettel tartozunk, hogy szivén viseli váro­sunk culturalis érdekeit és hogy önzetlenül fárad városa jóvoltáért. Már régebben megkereste a polgármesteri hivatalt, bővebb informatio nye­rés végett. — Gyászrovat. Özv. Dékány Jánosnó született Gál Anna asszony julius hó 23-ik nap­ján d. u. 6 órakor, életének 78-ik évében végel­gyengülésben elhunyt; a boldogult hült tetemei folyó hó 25-én d. u. 4 órakor a helv. hitv. egy­ház szertartásai szerint tétettek nagyszámú kö­zönség részvétele mellett örök nyugalomra. — Baiiquett. A főgymnasiumot ezelőtt 9 és 10 évvel végzett tanuló társak találko­zója julius hó 2-án lesz, amikor is a nagyven- déglőben nagyszabású banquette! rendeznek, a melyre a város i n tel 1 igenti áj a, nagyszámmal megígérte részvételét. Éste pedig kivonulnak a Sóstóra, hogy rósztvegyenek a tánczmulat- ságon, melyet a Kasinó tagjaiból alakult ren­dezőség tart. — Hymen. Holländer Dávid, a Hol­länder Áron és fiai előnyösen ismert ezég bel­tagja — eljegyezte К о h n Jakab öcsödi föld- birtokos szeretetreméltó leányát, H e r m i n t. — Az érettségi szóbeli vizsgálatok fő- gymnasiumunkban az elmúlt hét elején tartat­tak meg Petri Elek budapesti theologiai tanár, elnök és Dr. Barta Béla debreczeni jogakademiai tanár, mint kormány képviselő urak jelenlété­ben. A szóbelire bocsájtott 43 érettségrző ifjak közül jelesen érettek: Paulovics István, Papp Dénes és Böhm József. — Az Úri Casinó tagjaiból alakult ren­dezőség folyó évi julius hó 2-án, a Sóstón tűzijá­tékkal fűszerezett tánczmulatságot tart. Nagyon rossz idő esetén a mulatság a Casinó helyiségei­ben tartatik. — Szerencsétlen esés a háztetőről. Nagy Imre ácsmunkát dolgozott Zseny Mór ur háza tetején, s a zsindelyezés közben a korhadt tető létrakapcsa valahogy kicsúszott, s vele együtt leesett. A szorgalmas iparos jobb lábfeje eltört. — Nagy tűz volt a múlt héten Kell­ner Benő zsanapus"ztai birtokán, leégett egy hét öl hosszú és három öl széles nádtetejü cselédház, ember és állatban kár nem történt, hanem egy dohánykertésznek a padláson lévő meglehetős mennyiségű lisztje, szalonnája és egy lóra való szerszámja bent égett. A tüzet legvalószínűbben Ujfalusi Andrásnak, a káro­sult kertészeek a lia okozta, ki az épület vé­gében játszott, a tanyában pedig rajta kívül senki sem volt, mind a mezőn dolgoztak. Az épület biztosítva volt. — A halasi iparos ifjnság julius hó 17. napján a Sóstón, szigorúan zártkörű • tánczvigal- mat szándékozik rendezni, a halasi kerületi be- tegsególyző pénztár javára. — A Halas városi középületek tűz elleni biztosítását a tanács végzése értelmé­ben a Triesti általános biztositó társaság (G e- n e r a 1 i) kapta meg, mely intézetet városunk­ban Hofmeister testvérek főügynökök, Stima- kovits István és Czunterstein Vilmos ügynökök képviselik. A városi tanácsot ezen határo­zatra azon előnyök bírták, a melyeket ezen biz­tositó társaság a versenyző többi intézetek felett biztosított. Általános a megelégedés, a mely a Generali, ezen egyik legerősebb s legszolidabb biztosító-társaság működését követi, mert a biz­tosítási értékek becslése, a liquidatió (követelé­sek kifizetése) gyorsan, pontosan, s az annyi intézetnél tapasztalható huzavona nélkül, ele­nyésző kis költséggel eszközöltetik. Ezen hatal­masan föllendült, virágzó társaság nem csak tűz ellen biztosit, hanem elvállal ólet-biztositásokat, baleset- s jégelleni biztosításokat az elérhető legkedvezőbb feltételek mellett, s a nagyközön­ség érdekeinek hű kiszolgálásával kezeskedik a főügynökséggel megbízott Hofmeister-czég neve is. A városi tanács tehát helyesen intézkedett, midőn a város anyagi viszonyait ily közelről ér­deklődő dologban a legkedvezőbb ajánlatot tette magáévá. — A halasi polgár iíjuság ma este a nagyvendóglő termében az első zenekar közre­működése mellett, szegény gyermekek felruhá­zása czéljából szigorúan zártkörű jótékonyczólu tánczvigalmat rendez. — Lopás alsőszállás pusztán. A vá­vásári zavarban a tolvajok legjobban kihasz­nálták alsószállás pusztán az alkalmat, ameny- nyiben Darányi István tanyáján a kamraajtót feltörték, s onnan a padlásra hatolva, nagyobb mennyiségű sonkát, kolbászt és szalonnát lop­tak. Ä tettesek a nyári disznótorozás mellett úgy látszik „disznóba“ vannak, mert nyomuk veszett, amit a disznó-aprólékkal együtt a ren­dőrség eddig hiába keresett. * Az Adria biztositó üzlctcrcdmé- nye. A cs. kir. szab. Adria biztositótársulat üz­leti jelentése, melyet az ez évi április 28-án megtartott közgyűlésen előterjesztettek, a kö­vetkező fontosabb adatokat tartalmazza: Az élet­biztosítási ágazatban az 1897. évben kötött biz­tosítási ügyletek 28.201,868 korona biztosított tőke és 45,780 korona biztosított járadékra rúg­nak s igy a biztosítási átlag 1897. deczember 31-én 180 millió koronát meghaladó tőkét s 466,520 korona járadékot tüntet ki. A dijbevó- tel 7.494,320 koronát tesz, halál- és elérési ese­tekben teljesített fizetések 3.818,490 koronát vettek igénybe s ezenkívül függő károkra 642,508 korona lett tartalékra helyezve. Az életbiztosí­tási díjtartalékok immár 44.899,726 koronára emelkedtek. Az elemi (tűz és szállítmány) bizto­sítási ágazatok díjbevétele 15.019,402 koronát tett, viszontbiztosításokra 6.871,720 korona kár­fizetésekre — a viszontbiztosítókat illető rész levonása után — 5.116,452 korona fordittatott és ezenfelül függő károkra 838,346 korona he­lyeztetett tartalékba. A tűzbiztositási díjtartalék 535,694 koronával emelkedett s jelenleg a társu­lat saját számlájára 4.489,204 koronát tesz, a szállítmánybiztosítási agazat dijtartaléka pedig 175,662 koronára rug. A 272,558 koronányi ár­folyamnyereség a fennálló árfolyam-ingadozási tartalékhoz lett csatolva. Osztalék fejében, úgy mint az elmúlt évben részvényenként 150 korona fizettetik ki. A társulat különféle tartalékai az 1897. évben 5.398,238 koronával növekedtek s az óv végével 54.408,022 koronát tettek, a mely­ből díjtartalékokra — a visszbiztósitókat illető rósz levonásával 46.282,246 korona, nyeremény­tartalékokra 6.029,104 korona és árfolyaminga­dozási tartalékokra 2.096,672 korona esik. A zene-tanitásról. (Vége.) Es most mielőtt ezen dolgot befejezném Balogh László zenetanár ur felszólalására is aka­rok egy nehány sort szentelni. Csak sajnálni tudom, hogy ezen tárgyila­gos dolgozatot igy félre lehetett érteni — vagy talán félre lehetett magyarázni s hogy a dolog tisztázva legyen, ezennel itt kijelentem, hogy eszemágában sem volt bár kit is — s annál ke- vésbbó Balogh urat — ezen munkámmal meg­támadni vagy kissebbiteni s mind azok, kik azon hiedelemben voltak és vannak, igen tévedtek és tévednek, mert sem a múltra, sem a jelenre nem

Next

/
Thumbnails
Contents