Kun-Halas, 1897. szeptember-december (1. évfolyam, 1-17. szám)
1897-10-31 / 9. szám
К и N - H A L A S. 1897. zettessék, ime a hitközségi közgyűlés és értekezlet lefolyásáról hűen felvett s már hitelesített jegyzőkönyv másolatát az alábbiakban van szerencsém közölni: Az egyházi elnökség a róni. katli. iskolaszék újra választását a fenti napra kitűzvén — arra a szószékből történt közhírré tétel utján az összes adót fizető róni. kath. híveket meghívta, kik közül mintegy öt- hatszáz megjelent, .s ezek jelenlétében nagyságos Agócs János fó- legyházi apát kanonok ur a közgyűlést megnyitotta, bizalmi férfiakul es közgyűlési jegyzőkönyv hitelesitőkül maga mellé Kis V. Károly és Király Gy. Balázs adófizető polgárokat kinevezte s ezek után kérte a közgyűlést, miszerint az iskolaszéki tagok választását ejtse meg. Azonban a hitközségi közgyűlés —„miután a régi gyakorlat szerint az iskolaszék az egyháztanáescsal egyidejűleg választatott, s most a választás az egyháztanács mellőzésével ezéloztatik megejtetni — Stimakovics István felszólalására a választás megejtése, mint szabálytalan eljárás ellen, egyhangúan tiltakozott s kijelentette, hogy addig, a inig a nép által szabályszerűen választott az egyházi felsőbb- ség által ezelőtt 8 — 4 évvel 'jogtalanul felfüggesztett egyháztanács előbbi helyére vissza nem állittatik, semmiféle választásba nem bo- csájtkozik. Ezen egyhangú tiltakozásra nagyságos Agócs János apátkanonok ur a gyűlést berekesztette s a vele volt Véber István plébános úrral együtt a közgyűlési termet elhagyta s a választási helyiségből eltávozott. Ezek után a magukra hagyott egyházi adófizető polgárok a közgyűlési teremből, a többi társaikhoz az udvarra kivonultak, a hol is Stimakovics István és Molnár Mihály adófizető polgárok felszólalására értekezletté alakultak s az értekezlet vezetésére id. Halász 1). Feren- czet mint a nép által választott és felsőbbsóg által felfüggesztett egyháztanács külömbeni világi elnökét egyhangúlag megválasztotta, ki az elnöki helyet elfoglalván jegyzőkönyv hitelesitőkül Stimakovics Istvánt. Juhász Vida Károlyt, Horváth Istvánt és Halász I). Sándort felkéri s miután jegyzőül Molnár Mihály megválasztatott, — az értekezletet a kérdés megvitatására felhívta, a mikor is Stimakovics István és Molnár Mihály indítványára egyhangúlag a következő határozatot hozta: 1. Az egyházi felsőbbsóg által kinevezett s ez időszerint fungáló, úgy nevezett igazgató tanácsot az értekezlet jogszerűen működő hatóságnak, egyházi szervnek el nem ismeri, azt semmi féle bizalommal meg nem tiszteli, az esetleg tett intézkedéseit szabálytalanoknak nyilvánítja s pedig azért, mert az egyháztanácsot a nép választja, bizalmával csakis az általa választott egyháztanácsot ajándékozza meg. 2. Az értekezlet az őseitől öröklött hitéhez való tántorithatlan ragaszkodásának ad kifejezést s a jövő nemzedék érdekeit tartva szem előtt, teljes tudatában annak, hogy Halas városában a felekezetek békés együtt élése első sorban a mindenkori városi elöljáróság törekvéseinek s az egész polgárság magatartásának köszönhető, azért, hogy az összetartozandóság érzete napról napra erősbittessék s a felekezeti külümbsóg a magán és polgári életben választó vonalat még gondolatban sem képezhessen vagyis a testvéri szeretet követelményeinél fogva elhatározza hogy: 8. A róm. kath. felekezeti iskolát — a mely a nép keserves filléreiből tartatik' fent, s a melynek fentartása csakis a nép túlságos megadóztatása folytán lehetséges. -- átadja a községnek és pedig egyrészt azért, mert az ezen iskolában a korkövetelményeinek egyáltalán meg nem felelő tanítással csak a jövő nemzedék szenved kárt. — más részről pedig azért, mert igy az ezen czfijokra fordított’ tetemes adósságoktól a hitközség hamarabb megszabadulhat; — különösen pedig azért is, mert a róm. kath. felekezetim'/ tartozó tanköteleseknek alig ha« része jár a kath. felekezeti iskolába, inig ”,/au részének többsége a város által fentartott községi elemi iskola növendéke, egy része pedig oktatásban sem részesül, miáltal az erők szót- forgácsolásának természetes és kikorülheilen hátránya a kath. gyerekekre nehezedik, a néhány gyermek érdekében nagy költséggel fen- Tartott kath. iskolai kiadások oknélkül terhelik a felekozetünkbcli adózókat. Ezen határozat végrehajtására 18 tagú bizottság küldetik ki, melynek tagjai a következő adófizető hívek ugyanis: Id. Halász I) Ferenc/, Stimakovics István, Molnár Mihály, id. Csonka B. Ferenc/, Horváth Mihály, Horváth István, Juhász Vida Károly. Balogh, Mihály, Ónodi János, Halász D. Sándor, Árvái Imre. Tallér József, Horváth Ferenc/, Béna Vendel. Cselló Lajos, Vlaszák Sándor. Szvetnik István. Ács József halasi lakosok. Utasittatik a bizottság, miszerint ez utóbbi határozatot hajtsa végre, az iskola átadása iránt Halas város hatóságával lépjen érintkezésbe s egyáltalán kövessen el mindent, hogy a nép ezen egyhangú óhaja érvényesüljön. Egyidejűleg íigyelmeztettetik azonban a bizottság, hogy az értekezlet a város képviselevárosi subventio és a napi bevételek is szaporítanák jövedelmüket. Az egyesület tagjai pedig tagsági dijaik fizetésével először hasznos szolgálatot tennének a. színművészet ügyének, másodszor igényüknek megfelelő színészeket, Ízlésükkel egyező színdarabokat hallanának s harmadszor a 8-- 10 frtnyi tagsági díjért 10—12 előadásra szóló bérlet je gyet k a p n á n a k. Óhajtanok, hogy szavunk nem lenne a pusztába kiáltó szó, a mely a végtelenségben elhangzik, liánom irányadó egyéniségeink. a kik már sokszor megmutatták. hogy tudnak tenni: most is cselekednének a jó ügy érdekében s hisszük, hogy ha cselekszenek — akkor nemsokára üdvözölhetjük Halason a megalakult szinpártoló egyesületet. Most itt volna a kedvező alkalom, hogy próbát tegyünk : egy 6 előadásra szóló 5 frtos bérlettel segíthetnénk a körünkben időző színtársulat anyagi helyzetén s ha még a városi tanács is hozzá járulna mint minden évben egy kis segélyével. — ezzel megmentenénk színészeink existentiáját — s Halas város ro- putátióját. m. b. Óktóber 31. A katholikus iskoláról. Igen tisztelt szerkesztő úr! A helybeli róm. kath. egyháznál f. hó 24-ikére iskolaszéki tagok újraválasztása czóljá- ból a plébános ur által összehívott! hitközségi közgyűlésről, illetve értekezletről rosszakaratú híresztelések és a valóságnak egyáltalán meg nem felelő dolgok terjesztetnek; minthogy az illetők ezen eljárásukkal a róm. kath. egyház érdekében megejtett értekezlet üdvös czéljának és az adófizető nép ez úttal tanúsított kifogástalan s dicséretre méltó magaviseletének értékét iparkodnak lerontani, hogy valaki félre ne vehivott lengyel szövetségeseket 1612-ben megverte s Moszkvából kiűzte. A szobor közelében, a tér átellenes végén épült az ibéri szűz kápolnája, melyben egy 1648-ben, nagy ünnepségek és böjt kíséretében, igaz gyöngy-gyémánt s drága kövekkel gazdagon díszített Szüz-Mária kép van elhelyezve; a melynek eredetije euuópai Törökországban az Atliosz hegyén épült ibéri kolostorban látható. A czár nem lépi át a Kreml kapuját mielőtt e kápolnában nem imádkozoít. Nem halad el mellette egyetlen orosz sem anélkül, hogy ide he no térne; sőt mi több, a tér, minden pontjain a honnan a kápolna látható, megállnak a járó kelők, sapkájukat levéve a szent kép felé fordulnak s legkevesebb három keresztet vetnek magukra. Moszkvának e legszentebb képét, — melynek csodás dolgokat tulajdonítanak — minden reggel 6 órakor egy 6 fekete ló által vont, fedett kocsiba helyezik, fedetlen fővel ülő kocsis ós szolgák kísérete mellett körül hordják a városba, beviszik a házakba hol betegek fekszenek. A szenvedő rövid imát mond a szent előtt s ezért az illetők, anyagi viszonyaikhoz mérten 5—100 rubelt tizeinek. Daczára, hogy a taxa nagy, s hogy e képet este 6 óráig hordozzák ; a jelentkezők nagy száma miatt csak napok múlva kerül az egyesekre a sor. A lassan haladó kocsit a vallásos nép egész serege veszi körül, s boldognak érzi magát az a halandó, ki a képet megcsókolhatja, vagy előtte letérdelhet avagy keresztet vethet magára. A vörös teret körül vevő épület sorokból leginkább kiválik az 1875-ben, 2 millió rubel költséggel épült, hatalmas, barock stilii, vörös tóglájú történelmi rnuzeum ós kereskedelmi csarnok. Utóbbi 3 emelet magas, 252 meter hosszú, három, — egymással párhuzamossan álló — épületsorból áll. melyek az emeleteken boltíves vashidakkal vannak összekötve, s az épületek közti utezák félköri vés üvegboltozattal fedve, melyek közepéből egy óriási üvegkupola emelkedik ki. A közép részén, déli növényekkel, díszített, víztartó medencze fölött, szökőkút, melyből a viz öt hatalmas vizsugárban szökik fel. (A telek ára 9‘/а millió, az építési költség 6 millió rubelt tett ki.) Ez ópületsorok között levő 3 hossz, 6 haránt ntezába rendezett a város a congressisták tiszteletére egy estélyt, melyen a zöld girlandok, színes zászlók, drapériák ós színes villanylámpákkal díszített térségeken orosz női énekkar, kozák zenekar és katonabanda szolgált a közönség szórakoztatására. Az estély fényéről fogalmat nyújt, hogy -— az ott nyert értesüléseink szerint — annak költségei 120,000 rubelre rúgtak. A congressisták számára az iroda, olvasóterem, posta, vendéglő, egy 170 meter hosszú, 45 meter széles helyiségbe — a császári lovardába — volt elhelyezve, hol minden congressista déli 12—2-ig ingyen fogyaszthatott hideg ételeket ós sört. Moszkva nevezetesebb épületeit (a Kreml kivételével) rövid egymásutánban felsororolva, említést érdemelnek: Az 1764-ben II. Katalin által alapított, egy nagy kiterjedésű kert közepén 82,800 négyzetméter területen épült, óriási, 2 emeletes, az egész környéket domináló, a legnagyobb kényelem és pompával berendezett Lelenczház, hol óvenkint 17,000 gyermeket vesznek fel. Az intézet — melynek a kártya eladás jövedelméből évi 1 millió rubel állami segélye van — nemcsak törvénytelen ós talált gyermekeket, hanem hivatalnokok, katonáks elszegényedett, intelligens szülők árváit is befogadja, s vagy mesterség vagy pedig tudományos pályán taníttatja. Á csecsemők csak 6 hétig maradnak a Lelencz- liázba. akkor kiviszik őket falura s csak akkor hozzák ismét vissza ha a gyermek taníttatása szükségessé vállik s az ott nem eszközölhető. A gyermekek Moszkva környékén fekvő 5000 faluba vannak elhelyezve s állandó orvosi felügyelet alatt állnak. Európának e legnagyobb Lelenczházában — illetve a melléképületekbe — állandóan 7000 személy lakik; a gyermekek egészségére 34 orvos ügyel fel, a tanítást 50 tanító végzi. Látogatásunk alkalmával 800 — 6 hétnél fiatalabb — csecsemő volt az intézetben s ugyanannyi dajka. A mi az orvosi egyetemeket illeti, azok elhelyezésük, szépségük, gazcíag, czólszerü s modern berendezésükkel bámulatra ragadták az orvosokat s általános vélemény, hogy a moszkvai orvosi egyetem Europa összes e nemű intézményeivel kiállja a versenyt, sőt azokat felül múlja. A parketirozott pavillonok villanynyal vannak világítva, a falak mindenütt olajfestókkel vannak bevonva, — vagyis lemoshatok: — a sebészeti tantermekben s műtő termekben az összes bútorzat vasból van, hogy az teljesen desinficiálható legyen. A tanerők kitűnők s alku szerint, óriási összegekkel vannak detálva. Említésre méltó a császári színház, mely 4000 ülőhelylyel bir, 5 emeletes, a plafond közepén gyönyörű freskók alatt lelógó hatalmas villanycsillár s a dús aranyozással ékttett falakon, minden emeleten, félkörben elhelyezett apróbb villanycsillárok által van világítva s mondhatni fényárban úszik. Páholyok, csakis a színpad 2 oldalán — egy-egy függőleges sorban — vannak.
