Halas és Kis-Kőrös, 1897. január-augusztus (2. évfolyam, 1-35. szám)

1897-03-28 / 13. szám

.,z ugyan minden tőle telhetőt, azon- oan e tekintetben a legnagyobb feladat nem az államra, hanem a társadalomra há-! rul. Az állam adhat segélyt, adhat olcsó kölcsönt a szőlőtelepitőnek, de nem adhat kész, kellő szakértelemmel betelepített szőlőt ezt megtenni a társadalom feladata. Ezen társadalmi feladat keresztülvitelét vállalta magára az országos szőlőtelepitő szövetkezet.

Mert ugyan mit ér a scgélylyel, mit ér az olcsó kölcsönnel a közép és kis szőlőtermelő, ha nincs megfelelő szőlőtalaja s ha nem bír szakértelemmel az uj szőlőkul- turában. Megfelelő talajba szakértelem nélkül ültetett és kezelt szőlők csak a nemzeti vagyon további pusztulását mozdítják elő.

„Kész szőlőt a termelő kezébe'1 ! Ez jelszava az országos szőlőtelepitő szövetkezetnek !

Az országos szőlőtelepitő szövetkezet az egész országra kiterjeszti tevékenységét és az elpusztult szőlők rekonstruálása, uj szőlők telepítése, a kor színvonalán álló egészséges munkairány követése, a hazai -csemegeszőlő és borkészleteknek külföldön biztos és állandó piacok szerzése stb. által vissza akarja hóditani veszendőbe ment nemzeti nagy kincsünket, a „szőlőt;“ és ezzel biztosítani akarja szőlőmüvelő népünk vagyonosodását s ezreknek nyújtanil biztos alapot a tisztességes megélhetésre. A szövetkezet működését egyenlő arányban terjeszti ki úgy a kötött, mint a homoktalajon levő szőlőkulturára.

Az országos szőlőtelepitő szövetkezet feladatainak megvalósitása céljából azon tagjai számára, a kinek sem szőlőtalajuk, sem pénzük, sem szakértelmük nincs, szőlő- területeket vásáról, azokat beülteti, parcellázza s nekik a vételárnak 10—15 év alatt kisebb részletekben leendő törlesztése mellett tulajdonukba bocsátja.

Azon tagjainak, lrilmek talajuk van, de pénzük és szakértelmük nincs, talaját beülteti, őket szakképzett kezelők által, az nj kultúrába bevezeti s a beültetésért járó munkadijat hoszszabb lejáratú kölcsön formájában szedi be tőlük, hogy ki-ki szőlőtermése egy töredékéből könnyedén tör- leszthesse tartozását; végül azon tagjai részére, a leiknél csak a szakértelem és jártasság hiányzik, a szövetkezeti telepeken munkásokat és szőlőkezelőket képez.

Nagy, sőt leiváló súlyt fektet a szövetkezet a homoki szőlőkulturára s minden erejével azon lesz, hogy a homoki szőlők- telepitését még az által is előmozdítsa, hogy igyekezni fog megnyerni a saját jótállása mellett,"pénzintézeteket arra, hogy az állam által garantirozott (25 milliós) kölcsönhöz hasonló feltételek mellett homoki szőlőkre is engedélyezzenek törlesztése« kölcsönöket. Ilyen kedvezményre a homoki szőlők jövedelmezőségüknél fogva méltán igényt tarthatnak !

A szövetkezét ezen nagy feladatai mellett tagjai egyéb szőlészeti szükségleteit is ellátandja, nevezetesen európai és amerikai szőlővesszőket és oltványokat tömegesen termel s azokat tagjainak jutányosán bo- csájt rendelkezésére, valamint a tagok vesszőkészletei eladását közvetíti, államilag segélyezett anya és minta szőlőtelepeket létesít, karónyerés céljára akácosokat ültet és kosai fűzfc termel

Tagjai körében a szakértelmet igen olcsó szaklap kiadása által is terjeszti a szőlészeti mellékterményeket feldolgozza s

a jobban nem értékesíthető borokból cog- nacot gyárt.

Szőlészetünk felvirágoztatására azonban mindez nem elég, mert mit ér a legszebb szőlő, mit ér a. legjobb bor, ha nine5' rá vevő. A szövetkezet működésének egyik fő csoportja leend a szőlőtermónyek jó áron való s biztos órttíkesithetésének keresztülvitele.

Ezen czél eléiéséro a szövetkezet tagjai bor és csemege szőlőkészleteinek eladá- 1 sát közvetíti, külföldi piaczokat keres fel és j nyer meg, külföldi kereskedőket hiv be, hogy tagjai szőlőjét és borait lehető jó áron eladhassa. Sót ennél sem áll meg, hanem ha nagyobb bor mennyiségek állanak majd rendelkezésére a Monarhia, esetleg a külföld nagyobb városaiban miutapineóket és kiméréseket állít fej. továbbá szőlő és bor- kiállításokat és auctiókat rendez.

Mindezek oly nagyhorderejű feladatok, melyeknek czéltudatjps megvalósdása nélkül szőlőink helyreállítva, szőlőtermelő népünk a koldusbottól megmentve s szőlő és borkereskedelmünk felvirágoztatva nem lesz s nem lehet soha.

Az országos szőlőtelepitő szövetkezet Székhelye Budapest.

A működéséhez szükséges tőke 100 korona névértékű üzletrészek kibocsátása által képezte tik. Az üzletrészek havi 10 koronás részletekben is fizethetők. A szervezési költségek fedezésére minden üzletrész után a jegyzés alkalmával 2 korona beira- tási díj fizetendő.

A szövetkezet ügyeit Budapesten az igazgatóság vezeti a felügyelőbizttság ellenőrzése mellett, A vidéki ügyvitel és a tagokkal való érintkezés sikeres keresztülvitele czéljából, az igazgatóság minden községben, hol szőlőtermeléssel foglalkoznak, bizalmi férfiakat „Ügyvivőket“ nevez ki a kiknek feladata leend :

1. Eladásra és, betelepítésre ajánlott szőlőterületeket nyilvántartani, s a szövetkezettel közölni.

2. A szövetkezet által beültetett, s eladásra kerülő szőlők vételére ajánlkozó vevőkkel tárgyalni.

3. A működése helyén levő bor, szőlő, oltvány, vessző stb. készletet, illetve szükségletet tudakolni, a szövetkezetnek bejelentőin, bormintákat beszerezni s küldeni.

4. A szövetkezet által venni vagy eladni kívánt terményeket és anyagokat tudakolni s a vételt vagy eladást közvetíteni. Végül

5. Mindezekről könyvet vezetni. Az ügyvivőket működésűkért az igazgatóság által meghatározandó jutalék illeti.

A szövetkezet tagja lehet bárki, nemkülönben alapok és egyletek mint jogi személyek és kiskorúak is az általuk aláirott belépési nyilatkozat alapján. A szőlőtelepítés és a szőlőszeti termények értékesítését ennyire felölelő intézmény biztos emeltyűje leend szőlőtermelésünk és borászatunk felvirágzásának s ha ezen czélját a szövetkezet betölti, a mi, hogy megtörténend két ségtelen, ezzel együtt nem megvetendő pénzügyi eredményt is ér el az által, hogy az üzletrészek után tisztességes, sőt jelentékeny osztalékot fog tagjainak juttatni.

Az üzletrészek törlesztésére szolgáló összegek ogyolöro a Pesti magyar kereskedelmi bank terézvárosi fiókjához Budapest, VI. Andrássy-ut 2П sz. alatt küldendők.

Böjti mulatságaink.

Amennyire egyhangú., volt a múlt esztendő farsangja és böjtje kiskőrösi társas életünkben, annyira elmondhatjuk, hogy az idén bőven kivettük részünket a mulatságokból. Nemcsak a farsang volt szokatlanul élénk — amennyiben nálunk a szórakozni vágyó választékosabb közönség több alkalmat talált a farsangban is a kel* lemos mulatozásra, hanem e mulatságok sora úgy nálunk Kiskőrösön, mint a szomszéd Halason is egyaránt kinyúlik a böjtbe is.

Csak az imént értesítettük lapunk olvasóit a „Halasi polgári olvasóhör“ második báljának я a „Kiskőrösi Közművelődési egyesület“ hangversenyes tóneestélyé- nek lefolyásáról, — s már ismét azon kel* lemes helyzetben vagyunk, hogy ugyancsak a „Kiskőrösi közművelődési egyesület“ műkedvelői színi előadással egybekötött március 20-iki táncvigalmáról számolhatunk be.

Nem nagy várakozással uózett műértőbb közönségünk a „Közművelődösi egyesület ezen műkedvelői előadása elé, részint mert Berezilmek „Nézd meg az anyját“ vigjátéka olyan nagyobb szaoásu szalon darab, mely kipróbált erőket igényel, hogy tökéletes hatást érjen el, résziní mert a szereplő műkedvelők többjétől — kik színpadon még nyilvánosan fel sem léptek — nem reméltük, hogy a darab nehézségeivel nem csak megbirkózni, de a szer-epek helyes felfogásával, alakításával kitűnő sikert érni s a darabot élvezetessé .tépni is képesek lesznek.

Kellemes érzéssel kell beváltanunk, hogy feltörésünkben alaposan csalódtunk — amennyiben az előadás minden kilátáson felül fényesen sikerült, a szereplők mindannyian oly jóljés műkedvelőknél szokatlanul egybevágóiag játszottak, hogy az előadás alatt igazán elfeledtük, hogy kiskőrösi műkedvelőket hallunk látunk s azt a benyomást éreztük, minha egy nagyobb vidéki színtársulat előadásában gyönyörködnénk.

Különösen kikeli emelnünk „Leontin,, és „Edit“ szerepeit a nők, úgy „Viski“ és „a két Téssy“ alakjait a férfiak köréből.

Antolek Oresek Júlia kisasszony Le. ontinje oly tökéletes alakítás volt, hogy bár a nyelv nehézségeivel kellett küzdenie — a néző közönség idegenszerű kiejtését észre sem véve kitűnő élénk játékában mindvégig remek alakításában elragadtatással gyönyörködött, — s tetszésének többszöri zajos tapssal s ismételt kihívással adott kifejezést.

Kedves jelenség volt — s határozottan legjobban játszotta és alakitotte szerepét Salamon Anna kisasszony, kinek Editje annyira megnyerte mindanyiunk tetszését. hogy már a nyílt szineni megjelenése tapsvihart idézett elő a közönség soraiban Számos jelenete olyan kedves és fesztelen volt, hogy óazro vettük rajta, hogy nem újonc a műkedve'ők közölt.

Igen ügyesen játszottak Biró Rózsiira kisasszony és Záboji Béláné úrnő is, órdo- ! műk, hogy a nekik jutott hálátlan szero- I pet kidomborítani tudták.

Az est jóhangulatban tartása — a komika kifejtésénél kitűnőé n állták meg helyüket — Péter Imre űr (Téssy) és Sárii Arthur úr (Viski) szerepében előbbi a szegletes — csalódása folytán előítéletes