Halas és Kis-Kőrös, 1897. január-augusztus (2. évfolyam, 1-35. szám)

1897-03-07 / 10. szám

két egyenlő részle ben alapszabály­ban meghatározandó időben, de ala­kulás napjától számított leghosszabb 5 havi idő alatt fizetendő be. Részvény túljegyzés esetén a részvények tízig érintetlenül hagyat­nak, s c jak is a 10-en felüli aláírók részvényei fognak aránylagosan le- szállitt itui. Halas, 1897. február 28. Az alapítók: Dr. Babó Mihály ügyvéd városi főjegyző, dr. Dobozy István városi főorvos, Pirrér Barna­bás gyógyszerész, dr. Hofmeister Ju­da ügyvéd városi ügyész, Molnár Mi­hály közgyám birtokos, Beck Miksa kereskedő, Kehi Lipöt kereskedő, Szathmáry Sándor föginmáaiumi tanár, Hofmeister Mór kereskedő, ifj Kmett Sándor kereskedő, Babó Benő-birto­kos, Vájná Sándor birtokos, Nagy K. József birtokos, Pázsit Imre birtokos, Simon Mihály birtokos, Babó László birtokos, Nagy Pál Sándor birtokos, Kriszháber Lajos nagykereskedő, Kőim Adolf birtokos, Hüllender Dávid ke­reskedő, Milassin Imre ügyvéd, Né­met János iparos, Tiliy Gusztáv asz­talos, Einviller Károly iparos hely- pénzszedósijog bérlő, Kémen Gyula szabó, Bergl Béla fakereskedő, Mur- gács János szabó birtokos, Babó Sán­dor ács, Kis István lakatos gépész, Tallér Mihály bádogos mértékhitele­sítő, Péter Benő hivatalnok, Hofmeis­ter Ignác birtokos, Babó Ferenc bir­tokos, Bergl Móric kereskedő, Babó János, tanácsnok birtokos mindany- nyi halasi lakos. rany mintha nem is hímzés volna, hanem a temetkezési egylettől vásárolt, koporsóra szolgáló diszitmény. Ezen rosszakaratú meg­jegyzés dacára — bár a zászló, az idő rö­vidsége miatt felszentelve nem volt, — i- gen jól nézett ki. A dicső nap reggelén minden arcon meglátszott, hogy átérzi a nagy nap fon­tosságát. A kocsik robogtak, az utcákat sö- pöiték, itt ott zászlókat dugtak ki, a város egyetlen hordárja lihegett, a vasalók nyög­tek, a varónők véresre szurkálták újaikat, a patikárus és specerájos kit köznéven kecs- kezsirosnak tituláztak elégedetten mosolyog­tak üzletüknek ezen föllendülésén, fogyott a rizspor pomádé, pirosító, pnccpulver sör- ki'éta' stb. Eénylették a tűzoltó sisakok trombiták ragyogtak s egyéb is minden, csak a hölgyek arcai voltak mattak mint valami lépcsőházi falfestmények. Elérkezett az ebéd ideje. Az ételek minden háznál el voltak sózva, sőt a macs­kaadóügyi ellenőrné a rostélyosra hagj'ma helyett gladiolusz hagymát pörkölt, a mi csak szerencse volt, mert ilyen fontos ese­ményeknél a hagyma illat nem valami kel­lemes dolog. Délután két órakor a tanácsosnó mi­derét nem találta, a polgármester jobb láb­ra való csizmáját bal lábára húzta, a spe­cerájos pedig nem találta üzletének kules­A tervezet első pontja általá­nosságban jelzi ugyan az üzlet kört, mégis hogy az érdeklődőket kö­zelebbről tájékoztassuk — közöljük az üzletkör részleteit úgy amint azt az értekezlet elnöke dr. Babó Mihály főjegyző a jelen voltak helyeslése mellett főbb vonásokban előterjesz­tette. E szerint a „ gazdasági bank “ üzletköre következő lenne : 1. Váltó és kötvény. 2 Jelzálog kölcsön. 3. Kézi zálog kölcsön. 4. E- lőlegezési üzlet. 5. Értékpapírok és pénznemek vétele és eladása. 6. Fo­lyó számla. 7. Letéti számla. 8. Be­téti ez. üzlet. 9. Építkezési hitelek en­gedélyezése. 10. Földbirtokok vétele eladása, bér beadása és ezek közve­títése. 11. Kölcsönök közvetítése, át­vállalása 12. Újabb mezőgazdasági termelési és újabb üzletágak megho­nosításának támogatása. 13. Áruinté­zet részéről kamatozó adóslevelek ki- bocsájtása. 14. Hitel szövetkezetek a- lakulásának előmozdítása. Ez a működési programra ele­gendő bizonyíték s árrá, hogy a bank nem a takarékpénztár éllénébenlizám dékoltatik felálliítatni, hanem a cél pénzügyi és hitel igényeknek oly té­ren való szolgálata melyet a takarék- pénztár üzletköre nem ölel fel és igy a két intézet szépen megférhet, és meg is élhet egymás mellett, miért is a gazdasági bankra midőn a figyel­met felhívjuk, egyidejűleg ajánljuk a közönségnek, hogy használja fel a kínálkozó alkalmat s vegyen rész­vényt most amikor lehet, az alapítók Inkát, pedig az üzletet rendöi kapitányi rendelet folytán bekellett csukni. Itt is ott is utolsókat öltöttek, suhogott a selyem, duzzadt a vállakon a vatta. Három órakor minden testület a vá­rosháza előtt volt. Megjelentek e város ösz- szes számot tevő hölgyei, köztük Mariska is mamájával a ki nem tudta elgondolni, hogy: leendő veje miért küld leányának krokodilt- és miért kivan jóétvágyat, de mi­vel Laci jó párti volt, különös szeszélyét nem firtatta. Azonban általános megbotrán­kozásra Mariska csak egyszerű utcai ruhá­ban jelent meg, a mit anyja is többször szemére hányt, mire Mariska zsebkendőjébe j rejtve arcát olyan formán zokogott, mintha nevetett volna. A menet megindult a vasúti állomás fele. Az utca két-oldalát hatalmas kiváncsi embertömeg lepte el. A menetet megnyitot­ta a katonaság; négy rendőr, két csendőr és három finánc; utána a tűzoltó zenekar bandája közmegegyezésre a ,.Krokodil" marsot fújta; azután a nőgylet szenteletlen selyem zászlóval, melyet Fircikfalvi Tilda kisasszony, polgári állására nézve nyugal­mazott óvónő, mint a város legel alias ab b és legtermetesebb hölgye büszkén lobogtatott. Azután a polgármester, mellette a „Hurkás és vidékének“ szerkesztője stb. a leit csak azért tűrt meg maga mellett a polgánnes­degendő biztosíték lévén arra, hogy a bank virágozni fog. A íis-körösi közműYelödési egyesület estélye. Mint múlt számunkban röviden jelez­tük, közművelődési egyesületünk a farsan­got egy hangversenynyel egybekötött tanc- vigalommal célozta befejezni. Úgy a hang­verseny, mint a táncvigalom szépen sike­rült, s a társaság a legkellemesebb emlé­kekkel vett búcsút benne az idei farsang­tól. — A hangverseny változatos műsorának első pontját egy melodráma képezte, Gyu­lai Pál „Éji látogatása“ Káldytól zenésit- ve. Szövegét Steiner Rózsa k. a. ki mint műkedvelő a nyilvánosság előtt már má­sodízben szerepelt, szép betanultsaggal kel­lemes hangon, meleg érzéssel adta elő, Zenekiséretét Antolefe Oresek .Tulka, kisasz- szony ismert művészies játéka emelte ma­gas fokra. A darabot meghatottan hallgatta a legelőkelőbb közönség, úgy, hogy alig jutott eszébe elismerésének a szereplők i- ránt tapsban adni kifejezését. Majd Gruttmann Mórné úrnő lépett az emelvényre, s kellemes, magyaros zamattal, különös, a sablonszerűtől eltérő módon ját­szott hosszabb időn át szebbnél szebb ma­gyar népdalokat. — Játéka fel villany ózó! ag hatott a hallgatóságra, mely tetszésének és elismerésének a szereplő ismételt kihívása és zajos tapsa által adott kifejezést Ezután a .műsornak egy . mfiveszichb része következett. „La Serenata“ dal Bragá- tól zongora és hegedű kisé) ettek Előadták Dr. Mandel Edéné úrnő, Antolek Oresek Julka kisasszony és Hauk Károly. A gyönyörű dalműben teljesen kifej­tette dr. Manciéi Edéné úrnő énekművé­szetét, kellemes, csengő hangja, kife_ezós­ter, mert igen piszkos, lepcses szája volt. Azután jöttek az összes városi képviselők, kik az előtte való napi határozat dacára mind megjelentek kivéve Csámpá.s Danit, a szerencséden a szent nap örömére annyira berúgott, hogy bele mászott a disznóknak ásott pocsolyába s onnan tátogott csattogott szájával azt hitte, hogy ő krokodil. És igy tovább a többi egyletek, testületek körök mind mélLóságtelyesen, gyalog csak a temet­kezési egylet vonult ki piros posztóval be­vont gyászkocsiján, mely hatalmas arányai­nál fogva kebelébe fogadta az összes 12 alapító tagot. Az idő kissé későre járt sietni kellett. A rendezők sürögtek forogtak. Mariska o- da szólt mamájához : ■— Tudod mama, hogy a vasút ide tíz perc, a vonat pont ötkor itt van s nézd csak az órát kilenc perc híjjá az ötnek. A mama ijedve súgta az elnöknőnek — Kilenc perc. Az elnöknő rémülve súgta továb : — Kilenc perc. Minden oldalról rémült kiáltások hal- ladszodtak — Kilenc pere . . . nyolc perc . . . Siessünk, siessünk ... Az egész tömegen borzalmas rémület vett erőt s felbontva csendet és rendet, mindenki sietett a leggyorsabban elérni az

Next

/
Thumbnails
Contents