Halas és Kis-Kőrös, 1897. január-augusztus (2. évfolyam, 1-35. szám)
1897-07-25 / 30. szám
I csűztak kedves házigazdáiktól. Egyik csapat Pest-felé vette útját, másik egy kis kerülővel Palicsot látogatta meg, — de bárhova men jenek is, a kedves Halas s a jó halasiak soha feledve nem lesznek Éltesse a jóisten őket sokáig, adjon nekik folyton olyan örömöket, milyeneket ők képesek okozni másoknak. Rendészeti szabályrendeleti tervezet. (Folytatás.) E) В ö r t ö n ő r. 11. §• A rendőri fogház és tolonc szobák felügyelője s mint ilyen köteles : 1. Az elitéit, valamint a vizsgálat alatt álló foglyokat elzáratásuk előtt egy rendőr jelenlétében átkutatni, holmijokat átvenni és szabadon bocsátásuk alkalmával azokat nekik visszaadni. 2. A foglyokat és toloncokat a meghatározott dijakért élelmezni. 3. A zárkák és toloncszobák, ezek berendezéseinek tisztántartásáról és jó állapotáról gondoskodni. 4. Az elzártakról nyilvántartási könyvet vezetni. Fy Rendőrök. 12. §. A 9 közrendőr fegyelmi tekintetben, továbbá személyi ügyeiben a rendőrkapitánynak van alá rendelve. A rendőíők felvételük alkalmával személy leírásukat tartalmazó s a rendőrkapitány által aláirt igazolványnyal láttatnak el, melyet állandóan maguknál tartoznak hordani. 13. §. Azok, akik a városi rendőrséghez felvétetni óhajtanak, kötelesek három havi próbaszolgálatnak magukat alávetni s csak azután fognak véglegesittetni, ha alkalmasnak találtatnak. A rendőrök felvételük után a következő esküt tartoznak letenni: „Én N. N. esküszöm a mindenható és mindentudó Istenre, hogy a törvények, rendeletek és szabályok által előirt szolgálati kötelességeimet, valamint felsöbbségem által annak jogos és törvényes hatáskörében kiadott rendeletéit, utasításait és parancsait tehetségem szerint mindenkor lelkiismeretes pontossággal teljesítem, a reám bízott vagy tudomásomra jutott hivatalos titkot híven megőrzőm és szolgálati kötelességem teljesítésétől magamat semmiféle melléktekintetek, előny vagy hátrány, aján dék vagy fenyegetés által eltérittetni nem engedem. Isten engem úgy segéljen.“ 14. §. A közrendőrök szolgálati viszonya megszűnik : 1. Ha szolgálatát egy hóval előre felmondja. 2. Ha szolgálatra képtelennek bizonyul. 3. Elbocsátás következtében. Fegyelmileg a rendőrkapitány által bűntetteinek, a büntetésnemek a kővetkezők : 1. szóbeli megrovás ; 2. Írásbeli feddés, súlyosbítva annak társai előtt való nyilvános felolvasása által; 3. pénzbírság; 4. elzárás ; 6. elbocsátás, mely azonban csak a polgármester hozzájárulásával történhetik. Az elbocsátás következő esetekben mondandó ki: a) részegség, b) megvesztegethetőség és részrehajlás, c) fegyelmi sértés és engedetlenség, d) őrhelyének indokolatlan elhagyása és az őrhelyen való alvgs, e) gyávaság és megbizhatlanság, f) a rendőri testületet meggyalázó magaviselet vagy jellemtelenség, g) a közönség iránt tanúsított durva bánásmód, h) a ruházati és félszerelési cikkek rendetlen tartása és szándékos rongálása. i) hivatalos titkok elárulusa, k) társaival való megférhetetlenség. l) a hatósági rendeletek és panaszok birálgatása, m) más itt elő nem sorolt, a szolgálatra hátrányos cselekmények és mulasztások miatt. 15 §. A rendőrök hiven, pontosan és ügyesen teljesített szolgálatukért a rendőrkapitány javaslatára évente a városi tanács által jutalomba részesíthetők. III- ik Fejezet. Egyenruha és fegyverzet. 16. §. A rendörtisztviselők fegyverzete forgó pisztolyból, a rendőrök fegyverzete pedig hátul töltő Wenczl vagy Werndl lőfegyverből és lovassági kardból áll: — a rendőröknek a város költségére készített egyen ruhája a rendőrkapitány előterjesztésére a városi tanács által állapittatik meg. ( IV- ik Fejezet. A rendőrség rendeltetése és hatásköre. 17. §. A rendőrség ideszámítva a rendőrtisztviselőket is, feladata Halas város területén : a) személy és vagyonbiztonságot meg óvni, a békét és közrendet fentartani, a törvények, kormány rendeletek, törvényhatósági és városi szabályrendeletek valamint a rendőrkapitány által tett rendelkezések pontos betartására felügyelni, ennek megszegését, valamint.'! a véletlenből vagy bármily mulasztásból eredhető veszélyeket és károkat lehetőleg megakadályozni, a közbiztonság és közrend tekintetében létező hiányokat és fogyatkozásokat, úgymint a közönség ez iránybani szükségleteit és kívánalmait észlelni és tett észleleteiről jelentést tenni; b) a kir. bíróságok hatáskörébe utalt és hivatalból üldözendő büntettek, vétségek és kihágások kiderítésében ezek elkövetői és társai kipuhatolásában s el fogatásában közreműködni ; c) a fellebb valók rendelkezéseit végrehajtani. 18. §. A rendőri őrség minden tekintetben a rendőrkapitánynak van alárendelve, tőle kapja általános szolgálati, eljárási és kezelési utasításait és szabályait. A 17. §. a) pontjában felsorolt teendőkre nézve azonban az őrség saját szabályai szerint jár el és eljárásáért felelős. 19. §. A rendőrség a karhatalom alkalmazása és kifejtése végett más hatóságok és hivatalos közegek segédletére is kirendelhető a rendőrkapitány által. Ezen esetben az őrség kirendelt tagjai csakis nyert utasításuk foganatosításáért, valamint a törvény és saját szabályaik által előirt eljárásukért, de nem az utasítások tartalmáért felelősek. 20. §. A rendőri őrség tagjai szolgálatuk közben ugyanazon jogokkal vannak felruházva, melyekkel a katonai őrök bírnak s a törvénynek azon különös oltalmában részesülnek, mely a hatósági személyeket illeti. Hivatalos eljárás közben tetteikért csak saját elöljáróik által vonhatók felelősségre. 21. §. Hivatalos kötelességük teljesítése végett az őrség tagjai külön rendelet vagy parancs nélkül is jogosítva vannak magánházba vagy magánlakásba behatolni a következő esetekben: i a) ha segélykiáltást hallanak, b) valamely lakosnak közvetlen s indokolt felhívása folytán, c) ha az üldözött személy üldözés közben magánházba vagy magánlakásba menekül, d) tűz- vagy árvízveszély esetében, e) öngyilkosság vagy szerencsétlenség esetében. 22. §. A katonaság által használt épületekbe csak odamenekülő tettes közvetlen üldözése közben szabad a rendőrnek külön utasítás nélkül behatolni, de ezen esetben a behatolás az illető házi parancsnoknak előzetesen bejelentendő. 23. §. Az őrség tagjai jogosítva vannak le- tartóztatási rendelet vagy elfogatási parancs nélkül is saját hatáskörükben elővezetéseket és bekiséréseket eszközölni: a) büntettek, vétségek és kihágások esetében, b) a közbiztonság s közrend fentaitása vagy helyreállítása érdekében, c) az előállítandó személy saját érdekében ; azonban mindhárom esetben csak a következő szakaszokban meghatározott korlátokon belül. 24. §. Bűntett esetében feltétlenül bekísérendő a tettes és társai vagy azok, kik a fenforgó adatok szerint a tett elkövetésével alaposan gyanusittatnak. Alaposan gyanúsítható : a) aki a tett után futásnak ered vagy menekülésre előkészületet tesz, b) kinél bűnjelek találtatnak, vagy ki bűnjeleket elrejteni vagy magától elhajitani akar, c) aki a bűntett nyomait eltüntetni igyekszik. 25. §. Vétség esetében a bekisérés csak akkor eszközölhető, ha : a) a tettes vagy gyanúsított futásnak ered, b) ha a tettes vagy gyanúsított szabadlábon hagyva, a nyomozás eredményét veszélyeztetné, c) ha a tettes vagy gyanúsított magát igazolni nem képes, vagy igazolását megtagadja, d) ha a tettes vagy gyanúsított csavargó, vagy rovott előéletű egyén. 26. §. Verekedés vagy csődület alkalmával, ha bűntett vagy súlyosabb beszámítás alá eső vétség követtetett el, mindazok bekisér- hetők, kik abban részt vettek vagy a részesség gyanújával alaposan terhelhetők. 27. §. Kihágás esetében bekisérendők : a) a rendőri felügyelet alatt álló vagy rovott előéletű egyének, b) csavargók, utcai vagy korcsmái zenészek, mutatványosok és ismeretlenek. (Folyt. köv).
