Halas és Kis-Kőrös, 1896 (1. évfolyam, 1-35. szám)
1896-08-16 / 16. szám
mi utat és módot e baj orvoslására. Lehet, hogy meghallják első sorban maguk a háztulajdonosok, kik együtt karöltve, egyöntetűen szedhetik rendbe házuk elejét s az előttük elvonuló gyalogjárót, hiszen első sorban önmaguknak csinálnak hasznot, mert legtöbbször ők használják azt. — A gyümölcs kereskedés fejlesztéséről, Halason nagyobb mozgalom indult meg, melynek célja a gyümölcs kereskedelem e- melése , és ezzel összefüggően részvényekre történendő befizetésekre egy gyümölcstermelő és speciell kajszin barack termelő társa- ság alakulása. Mindenek előtt e szép, és hasznos eszmét szivből üdvözöljük s igaz örömmel vennénk, ha ezen eszme létesítése városunkban találná azon kedvező talajt, a melyben az eszme megfoganzani s terebélyes ! gyümölcsöző fává kifejlődni képes lenne. Nem a homok buckát értjük e talaj alatt. Homok bucka van másutt is bőven s bal vélemény volna azt hinni, hogy gyümölcs tenyésztésre épen a rósz sivár homok terület volna a legalkalmasabb. A talaj alatt ez esetben — egészen mást kell értenünk, a mit lakosságunk és az érdekeltek jó hajlandóságában kell keresnünk. —■ Abban pedig bizunk, hogy értelmes gazda közönségünk s különösen azok, kik szőlő és gyümölcs tér-1 meléseel, már is foglalkoznak s annajr jö-j ved.felmező.ségét a mostani kedvezőtlen kereskedelmi viszonyok között is — észlelték, ezen nagy és szép eszmének hordere- jét, fontoságát s úgy a termelési, mint az elárusitási viszonyokra való mérlietlenül jó- j tékony hatását könnyen felfogják és befog* | ják látni, hogy ha azt akarják, hogy az ő ér- dekökben történjék valami, azt a mi a teendőkből rájuk hárul, egyesült erővel és a- karattal meg kell tenni. Halason tudvalevőleg van gyümölcsfa nem kevés, sőt túl sok ahoz, hogy azt maga ez a kicsiny város fogyassza el. Nincs azonban kifejlődött kereskedelem, sőt igazában mondva, nincsen semmi, a mit kereskedelemnek lehetne nevezni. Ennek pedig az az oka, hogy —- ebből a szempontokból — kevés a gyümölcs. — A kereskedés ugyanis oda húzódik, a hol szükségletét nagyobb bizonyossággal és több folytonossággal láthatja el. —Láthatjuk ezt Kecskemét élő példájából, a mely a gyümölcsfajok jóságával nem versenyezhet Halassal, de dominál a tömeges termeléssel. És hogy Kecskemét kajszin barackja, pogácsa almája és üveg megyje a külföldön mily ismertté tette e város gyü- mölcsészetét, misem bizonyítja jobban, mint az, hogy külföldi megrendelők sok esetben kikötik, hogy csak Kecskeméti gyümölcsöt fogadnak el, minél fogva aztán a gyümölcs kereskedők úgy tesznek, hogy a környékben össze vásárolt gyümölcsöt előbb Kecskemétre szálitják be s ott a vasúti jelzéseket megsemmisítve, esetleg.újra pakkokra, mint kecskemétit továbbit ják. A kereskedés fejlődésének alap feltétele tehát a tömeges termelés, a mely esetben nem kell tartani attól, hogy a termelt jó minőségű gyümölcsöt, mérsékelt árakon, de még mindég hasznot hajtőkig, bármely me- nyiségben is el ne lehessen adni; mert Európában, az észki részeken, még mindig igen nagy a szükséglet. Hogy pedig a tömeges termelés mit eredményez, az is bizonyltja, hogy a Magyarországi gyümölcsnek Európa északi részében csak egy veszedelmes konkurense van s ez Kalifornia, hol olyan gyümölcs telep van, a mely nagyobb, mint Magyarország egész területe. A földmivelés ügyi miniszter, az öszszel tartott ösmert baszó fjében, föl is hívta az ország figyelmét a fokozottabb gyümölcs termelésre s bizony helyén való volt az s bár eredményre vezetne ; mert még nagyon soká állhat be az az eset, hogy túl termelés legyen, sőt ha a Kalifornia felől fenyegető veszedelem elől á tért az egész vonalon kellő időben elfoglalhatjuk, tégy tán soha. Ezek a szempontok legyenek tehát e- lőttünk, ha ezen kérdésben határoznunk kell s ne holmi kicsinyeskedé.s, hogy terem most is, aztán pálinkának kell kifőzni, a finánccal vesződni s ha kifőztük, magunknak kell meginni, mert a regale törvény miatt rigy szólván lehetetlen eladni. És lebegjen elöltünk, hogy a közlekedési eszközök mai rohamos fejlődése melleit s Magyarország általános átalakulásának jelen stádiumában, tt az országban, az a váT'os lesz a legszerencsésebb, a mely a modern viszonyokhoz alkalmazott ésszerű és gyökeres intézkedések által, a vezér szerepet, a hírnév dicsőségét magához ragadja ! Ez pedig még mindig lehet, sőt bátran állíthatjuk, hogy ha tudnak merészet gondolni s nagyot alkotni, megtehetik azt nagyon sok helyen s a hol a szükséges elő feltételek megvannak mindenütt. — Előny mindenesetre az, a hol már a talaj és éghajlat bizonyos gyümölos fajok termelésére gyakorlatilag ki van próbálva s a hol a meglevő készletet lehet a nagy forgalomba bevenni, de nem előny, ha pl. a gyümölcstermelők egy-két rossnúl sikerült évtől, a mikor tudni illik Isten kedvező kegyelme rendkívül bőtermést adott, de hozzá vevőt nem, a termelés fejlesztésétől már előre elkedvetlenednek s a legtisztább szin- igazságban sem mernek bízni s legjobb esetben azt mondják: szép is,'jó is ez, igaz is lehet, de hát hadd csinálja más, akkor majd meglátjuk. Mert úgy van bizon. Ha nem terem, abban megnyugszunk, igen egyszerű lévén a vigasztal ódásunk, hogy hát nem adott az Isten; de mikor az Isten áldotta gyü- möiosfa ontja a termést s terem 20-30 kiló helyett 1-2 m 5tér mázsát, persze a sok, első rangú gyümölcs nem lehet, akkor ha a tízszeres termést fél vagy negyed áron kell eladni, elkeseredünk. Hátha még — kereskedés nem lévén — sehogy sem adhatjuk el! A fentebbiekben már elmondottuk, hogy a kereskedís fejlőd lsének olső alap feltétele, a tömege ; tej melés, de nem mernénk elmondani, hogy ha városunk lakossága, külön külön az egyesek, talán még egyszer akkora területet, mint most beültetve van, alkalmas gyümölcs fajokkal egyszerre be etetnének is, hogy az már a világ figyelmét egyszere felénk fordítaná s a világ forgalom megszületne, sőt jó formán meg sem tudnák. Épen azért, üdvözöljük melegen a tervet, melyet alapjában megbírálni ma délután lesz alkalmunk, a minem egyéb, mint az, hogy részvényekre való társulás utján ala- pitunk egy nagy kajszin barack telepet, 813" hoilrl, mert egy ilyen tény önként hirdeti magát, szú lesz arról az ország minden lapjában, sőt az ország határin túl mess*© dig azt meg kell adni Gleichenbergnek, s különösen a mostani direktornak, hogy az a precíz gond, figyelem a legaprólékosabb részletekig, úgy a betegnek mint egészségesnek legfmyásabb igényeit kielégítheti, de sőt hálára kötelezi. Van itt gond, hogy a betegeknek legyen nemdohányzó étterme, minden vendéglőben s kávéházban. Yan gond léghuzam ellen. A távolabbi vendéglőkbe kényelmes fedeles kocsik viszik a vendéget ingyen, s ha valami hiány, vagy hiba mégis előfordul, —de hol nem esik ez meg? a direktor az ő udvarias kedves modorával, rögtön ott terem és segít a legkészségesebben, sokszor saját maga. Van gond a betegre ha szenvedő, ha javuló, hiszen az orvos, kit oly sokan áldanak, ön feláldozó jóságáért, dr. Závory (szinte magyar) valóságos apja, szerető gondos testvére betegeinek. Neki mindenre van gondja, ha szél van viszi be a beteget, vagy keres neki szélmentes helyet. Este ha a páciens soká talál kint, vagy az ablaknál ülni, szépen figyelmezteti egészségére. Szóval ott az ember nem oly elhagyatott, a kit csak eszköznek tekintenek arra, hogy a mai kor szerint rajtok meggazdagodjanak. Az egészségesük pedig találhatnak bőven szórakozást. Minden héten egy napon -van tombola, másik napon reünion, vagy komzert, s minden nap vagy színházban, vagy arénában disz előadás, azután minden héten 2 este cigány zene. Es milyen jól esik a szép fenyves Steier hegyek között hallani a mi fekete művészeinket, a langy, meleg balzsamos estén, össze vegyülve fülemile dalával, „ Ne sírj ne sírj Kossuth Lajos “ vagy „ Ha el megyek nem sokára messzire.v Bizony itt idegenben kétszeresen jobban esik, de húzzák is úgy, hogy a magyarnak könnyezik a szeme s a sok német, franczia s minden nemzetbeli vendég veresre veri a tenyerét s Laliik a Hoch ! ! Van különben itt igen jó állandó zenekar, a mely 2-szer játszik- naponta. Nyá- I ran itt vannak, télen Meránban, Érdekes, mikor a; sok beteg a kúthoz megy, a kiknek nagy részén nem is látszik, hogy szén- j védő. Isszák az éltet adó Constantin, Emma és Klausen vizet, zene szó mellett. Sokszor megesik hogy a jó Steier zenészek a „ Iiákóczy indulót“ vagy ,,Isten áldd meg- a magyart “ játszók, s kapnak érte frenetikus tapsot. Hát biz ez is csak szép figyelem. Minden nemzetbeli, a ki ide jön hallhatja azt a dalt, a mit legtöbbször hallott hölosőjében mitől szive hevesebben dohog, s vére gyorsabb lüktetésbe jön. Hát hogyne erezné itt jól magát mindenki, s jönne el másszor is mindig a mikor csak jöhet. Mig beteg azért, azután hálából, mikor itt mindenünnen szeieel- teljes figyelemben részesül. Vannak itt- a kik £0-25 éve ide járnak, He nem is úgy búcsúzik a gleiohenbergi fürdő vendég a derék direktortól, kedves doktortól, s a jó, ismerősöktől, hogy hála Isten mehetek, hanem Isten veled, a viszontlátásig, ha ti ! szép Steier hegyek újra zöldek lesztek j s ti kedves pacsirták, rigók, gerlék, füle-, ■ miit к újra énekeltek? A viszontlátásig!; Addi« ég veled,!. Noémi.
