Halas és Kis-Kőrös, 1896 (1. évfolyam, 1-35. szám)
1896-08-02 / 14. szám
gyón el nem szaporodott, mindenféle mó-! dón védelmezni kell magunkat. Ez érdekében áll nem csak egyes, de mindannyi szőlőbirtokosoknak, s meg nem engedhető az, hogy a nálunk minden ilyen esetben vállat vonó közönség közönyéből e hívatlan vendég szőlőtermésünket — mint azt már más országokban tette,— felére apassza le. Austria, Németország és felső Olaszországban nagyon régi idő óta ismerik, s a phylloxera fellépése előtt ezen rovart a szőlők legnagyobb ellenségének tartották, s ma is a legerélyesebben védekeznek ellene. Pusztítására legalkalmasabb idő pont a szőlő virágzása, mely időben a virágon ülő a fentebb jelzett gubancról könnyen felismerhető hernyók a legjobb móddal pusztíthatok el.-— Az ily gubancokat vagy ott helyben összenyomjuk vagy pedig leszakítván üvegekben gyűjtjük, hogy aztán munkánk végeztével vagy a földbe elássuk vagy pedig tűzbe vessük őket. A már körül repdeső lepkék pusztítására különféle módokat találtak fel; legelterjedtebb az, s leginkább célhoz vezető, midőn éjszakákon a szőlőbirtokosok a szőlőhegyeken tüzeket raknak, s ez által ezen éjjel kóborló lepkéket a lángók közé csalják, mert mint tudjuk az éji lepke mindig ott röpköd s oda ■ siet a hol világosságot vesz észre. Midőn tehát városunk értelmes szőlő- mivelő közönségét s a szőlőbirtokosokat ezen, szőlőinket fenyegető újabb ellenség fejlődése, pusztítása, s irtása módjaival megismertettem, azon jóakaratu kéréssel fordulok hozzájok, hogy letéve minden kö- [ zönyt, vállvetett szorgalom és iparkodással' oda törekedjünk, hogy ezen fellépésének még csak első stádiumában levő férget minél előbb kip'usztitsuk, nehogy mulasztásunknak keserű megbánás legyen a vége. In dg у as Sándor. liiiiiiiiiiiiiiiiiiinii Szőlőmoly Halason. A „ Gyümölcs kertész“ 14-ik számiból. A „ Pesti Hirlap “ 174-ik számában Jókai Mór „Vészkiáltás“ czim alatt egy ré- mületes czikket irt, melyben valamennyi szőlőgazdát talpra szólít a szőlőmoly (Cohy- lis ambiguella) elleni védekezésre, melyot a fillokszeránál és peronoszporánál gonoszabb féregként ismertet, mert a virágzó szőlőfürtöket emészti el. A vészkiáltás elhallatszék Halasra, annál is inkább, mert az említett czikkben Hal as és Kecskemét van kiemelve olyano- j kul, melyek szőlőit az említett uj ellenség már eddig is felerészben elpusztitótta. Bejut a rémhír a miniszteri palotába is s a magyar nép sorsát szivén hordozó földművelési minister haladéktalanul lekül- di szakközegét a tényállás- felvételére s az esetleges veszedelem orvoslása feletti intézkedés megtételére. A földművelési minister rovartani szaktudósa: Jablonowszky József késdelem nélkül megjelenik Halason s szakadó esőben vizsgálja a szőlőket, s vizsgálatai eredményét a folyó hó 28-án vasárnap délelőtt a polgármester, Vári Szabó István, által sietve összehitt gazdasági értekezlet elé terjeszti. S egyúttal felhívja a szőlőgazdákat, hogy ez ’ügyben észleteiket terjesszék elő. A szőlősgazdák meglehetősen begombolkozva vesznek részt az értekezleten. Nehányan azt állítják, hogy eddig semmi veszély nincs; mások veszélyeztetve látják a szőlőket. A legnagyobb rész . azonban elárulja, hogy a szőlőmolyt nem is ismeri. A fürtök ritkulását egészen normális állapotnak tarja, mely mindig volt és lesz ezután is. Jablonowszky ur ezután előadja, hogy и a maga részéről semmiféle veszélyt nem konstatálhat. A szőlőmoly fellépése komoly aggodalomra okot nem szolgáltat, mert a nevezett féreg nem oly szapora, hogy fellépésével a termést veszélyeztetné. Franczia-.és Németotszágban s Svájcz- ban nagyobb mérvben is lépett már fel; de pusztítása sehol sem vált végzetessé. Igaz ugyvan, hogy egyes fürtökön mutatkoznak a szőlőmoly jelenségei. Itt ott találkoznak gubanczok, sőt hernyók is; de ezek kártétele számba se jöhet, különösen ha elgonduljuk, hogy a fürtök megmaradt szemei annál jobban fognak kifejlődni. Előadja aztán a szakközeg a szőlőmoly egész életét: születésétől a haláláig és az ellene való védekezést is. Elmondja nevezetesen, hogy a szőlőmoly lepkéje akkora mint a ruhamoly. Május hóban jelenik meg s pici petéit a még virágzani kezdő szőlő apró sze- mecskéibe tojja. Egy pille csak egyet-kettőt tojik. A petékből a hernyók csakhamar kikelnek s a szőlőfürt részeiből táplálkozva növkednek; miglen teljes nagyságukat elérik. Ekkor körülbelül akorák, mint egy búza szem. Nehányat be is mutatott a szaktudós spiritusszal töltött üvegedényben. A hernyók fészkeiket szintén a szőlőfürt anyagrészecskéiből készítik; öngyártotta selymükkel összetákolván azokat. Egy hernyó rendesen egy fészket; gubancot készít a fürtön, de ha ebben hábor- gattatik, elhagyja s másikat készít. Ha tovább háborgatják csinál 3-ik, 4-ik . . . 7-ik fészket is. Végre egészen elhagyja a fürtöt s a karók s tőkék repedéseibe húzódik, a hol átalakul pillévé. Természetes, hogy ez ideig egy-két; hernyó is sok kárt tesz a fejlődő fürtben, melynek olykor csak a nyelét hagyja meg- a virágzó bogyócskákat s kocsányokat letarolván. Be is mutat a szakközeg egy pár molyos fürtöt. Julius 2-ik felében jelennek meg másodízben a molylepkék, melyeknek nincs egyéb rendeltetésük, mint-hogy az ivadékot fentartsák. • E célból felkeresik a szőlőfürt kocsán- jait s azokba tojnak. A petékből aztán a 2-ik ivadék her- nyócskái csakhamar kikelnek s a szőlő zöld bogyójára vándorolnak s azokat kifurkálják. A fúrás mesterségét magukkal hozzák a petékből. Jobban értenek hozzá, mint Papakosztáék a Wertheim szekrények ki- furásához. Óvatosabbak is ezeknél, mert nem könnyű dolog őket elfogni. Selyem létrákon futkosnak egyik szőlőbogyótól, vagy fürttől a másikig. Egy nap alatt egy hernyó 10—15 szemet is tönkre tesz. A kifúrt szemek ugyanis elhervadnak, elrothadnak s a fürtnek kétségbeejtő kinézése lesz. Gombákkal egyidóben fellépve, tetemes károkat tehetnek. Midőn a 2-ik ivadék hernyója romboló munkáját bevégezte: elhagyja édenkert- jét s nyugvó helyet keres magának. A karók s tőkék repedése s a csapok nyílásaiba húzódik, a hol aztán nyugodtan várja a jövő évi májusi feltámadás dicső hajnalát s moly angyalként röpdöshet virágról-virág- ra, hogy petéit ismét oda rakja a szirmokkal védett virágkoronába s egy ujjabb nemzedéket létesítsen. Óvintézkedésül leghelyesebbnek tartja a szakközeg, ha a szőlősgazdák tavaszszal, a virágzás alkalmával gyermekeket, vagy- erősebb munkára nem használható munkásokat küldenek a szőlőbe s ezekkel az összes tőkéket sorba járatják s minden fürtöt megvizsgáltatnak. És ha a munkások gubokat találnak: azokat az ujjuk hegyével szétmorzsolyák. Metszéskor pedig minden csap hónalját árral kell megbökdösni, mikor aztán a netalán benne levő molyok elpusztulnak. Szaktudósunk másnap elutazott, mi pedig itt maradtunk a hernyók országában s az utasításhoz híven kutatjuk a molyok fészkeit. Nem tartozom azon szőlősgazdák közé, kiket ily apró-cseprő ellenség könnyen megijeszt. Eléggé hozzászoktam már az efélók- hez. De megvallom, nem csekély mérvű szomorúsággal szemléltem egyes öreg szőlők terméseinek pusztulását. És e pusztulást minden valószínűség szerint ez a hitvány szőlőmoly okozta. Igazán kevés vigasztaló szót találunk az ilyen szőlők gazdái számára, ha elgondoljuk, hogy a második ivadék még ezután jön elő s annak minden egyes hernyója naponként 10—15 bogyót tesz semmivé. A fiatal szőlőkben a kár jelentéktelen. A mi onnan magyarázható, hogy ezek tőkéi még nincsenek össze-vissza repedezve s elkorhadozvá s igy a báboknak alkalmas tanyát még nem szolgáltatnak. Az első védekezésnek az a módja, hogy minden fészket felkeressünk, azokat össze morzsolyjuk, szerintem csak részben vezethez sikerhez. Hiszen mikor már a hernyók a fészekben vannak, akkor már rombolásuk nagy részét elvégezték. A selyemhernyó is előbb rengeteg e- perfa levelet megemészt s csak azután lesz képesítve fészekgubó készítésére. Tehát az»; én laikus felfogásom szerint oly szerről kell gondnoskodnunk, melylyel a fürtöket már a virágzás előtt permetezhetjük be s melynek vagy szagától vagy izétől eltágulnak vagy elhullanak maguk a tojni szándékozó lepkék. Ilyen szert várunk mi a szaktudománytól. Lehet, hogy a második ivadék hernyói ellen ajánlott s a szak- és napilapokban már eléggé ismertetett szerek: kvasszia-főzet, naftalin por stb. itt is sikerre vezetnének. Szathmáry Sándor. ............................................................................................................................................................................................II III II Jüdrösirény. Alulirt községi elöljáróság által julius hó 26 - és 27 én megtartott kiskőrösi orsz. vásárban egy kissé kékes szinti 4 - éves buga szarvú, nyakán gu- gával, balfarán КС bélyeggel ellátott, 45 fit. becsértékű, gazdátlan üsző vétetett bittangságba. Kis-körös község elöljárósága. .......................................
