Halas és Kis-Kőrös, 1896 (1. évfolyam, 1-35. szám)
1896-07-05 / 10. szám
réné, özv. Józsa Istvánná, Kovács Molnár Lajosné, Kiss Gergelyné és leánya Mariska, Keresztes Lajosné, Király Gy. Károlyné Mariska és Róza leányaival, Katona An- talné és leánya Teruska, Kovács Istvánná leányával, Kiss Jánosné, Király Gy. Istvánná, Kramer Gáspárné, Kiss Ambrusné, Mészáros Imréné, Modok Sándorné, Márk Mártonná, Martini Sámáné Róza leányával, Nagy Pál Imréné Eszti leányával,. .Nagy Pál Sándorné, Nagy Pál Mária, Orbán Lajosné és leánya Róza, Pusztai Józsefné, Papp Jánosné (Lacháza), Papp Kálmánná (Lacháza), id. Papp Jánosné (Lacháza.) Pintér Barnabásné, Rozenskiné j és leánya Annuska, Rébék Imréné Eszti leányával, Somogyi Mihály né, özv. Schnei- ; der Ignácné és leánya Helena, Szemes Mariska, Sándor Imréné, Szalay Sándorné,1 Sass Irma, Sziies Antalné, Szily Istvánná és leánya Zsóli, Tikvicki Franciska és Jolán (Szabadkáról), Tallér Jánosné és leánya Julia, Tegzes Jánosné és leánya Juliska, ifj. Tallér Jánosné, Vájná Benőné, Vájná Sándorné és leánya Juliska, Vlaszák Sándorné és leánya Krisztina, Vilonya Lajosné, Zsigrai Lidiké, ifj. Zilah Istvánná, Zilali Jánosné és leánya Emma stb. CSARNOK. ÜST a, s ta éj. (Folytatás.) Pár percnyi egyedüllét után lépteket hallott, megismerte, hogy azok férjétől, ■eredők. Erőt. vett rajta a borzadály, fölugrott ülő helyéből, az egyik sarokba szaladt, ott kis asztalkát emelve maga elé, mintegy védelmi helyzetbe tette magát. A férj jókedvűen, bortól, pezsgőtől, szerelemtől fölhevülve[lépett a szobába. Oly régen várta e percet, oly régen leste az alkalmat, midőn egyedül maradhat azzal a nővel, a kit annyira imádott, tisztelt, a ki annyira imponált neki. Imádta nejét, e feltűnően szép nőt, imádta a grófnőt s a kékvér kábító kigőzölgésétől elvakulva, nem látta az előtte állott, tátongó mélységet, a falót. — Ah ! . . . Ön az ? ! . . . susogá nejéhez. — Milyen szép kegyed grófnő, mily elragadó . . . Mellén összekulcsolt kezekkel bámulta reszkető nejét. Mosolygó, mámoros, félrehajtott fejjel gyönyörködött kilencágu koronás sajátjában, ez ő általa alig remélt szerencsében. Sarolta reszketve állott az asztal mögött és nem tudta mi tevő legyen Látta, hogy férje közeledik, látta, hogy nem menekülhet, elhatározta magában eljátszani szerepét, bolonditani férjét, elvezetni addig a lépésig, melyet az előbb szobaleányától megismert, megtanult, azután vége, fakép- náljhadja, bezárkózik s igj' folytatja napról napra- Talán a sors segélyt dob elébe s kimenti iszonyú helyzetéből. Félre tette tehát maga elől az asztalt s határozott léptekkel közeledett férje felé. Káhori a mint észre vette neje mozdulatát, fölbátorodva oda rohant hozzá, átölelte, maga mellé vonva egy pamlagra, szenvedélyesen szoritá magához e szép karcsú nő derekát s szívta magába lehunyt szemhéjakkal a nő felséges illatát. Szerencséjére lehunyta szemeit s e miatt nem vette észre az undort, mely e bársony puha testet egész hosszában megrázta. — Szeretsz? ... — kérdé ... — ugy-e igen ? . . . Oh ! édesem . . . mindenem. Szeress mint én léged, forrón, igazán . hogy boldogok legyünk, te úgy. egymásért. A grófnő zavarba jött. E gyöngéd szavak semmi képen sem illettek a vörös arc, kemény bajusz és szakáihoz. Aztán Terka sem igy kezdte ... Eh! a vég egy s azt eléri igy is, úgy is. Darab ideig gondolkozott, azután egész nyersen mondta vissza az igent. Káhori szive telve volt örömmel, oda vonta neje arcát aj kához, s azt csókokkal halmozta. Káhoriné jéghidegen fogadta azokat, hófehér bőrét még annyira sem izgatta, mint rizsporos dobozának hatytyuja. Gépiesen emelte föl karját s ölté azt bor, pipafüstszagú férje nyaka körül. (Folyt, köv.) HÍREK. Káhori mondjad • • .úgy, . szeress, mint én, * Mai tárcánk. Felhívjuk olvasóink figyelmét mai tárcánkra, a melyet dr. Schmit Jenő Henrik tudós szívességéből közlünk. A neves bölcsész pályáját Zom- borban, mint egyszerű törvényszéki írnok sok küzdéssel kezdte. A berlini Filozófia Társaság 1884-ben nagyobb bölcsészeti pályázatot hirdetett, melyen három pályázó közül ő volt az, kinek műve a legnagyobb elismerést nyert. Ez volt első nagyobb sikere. Óriási kitartással és munkával, tudománya iránti szenvedélyes szeretettel oda küzdötte magát, hogy ma méltán foglal helyet első bölcsészeinek között. A Magyar. Tud. Akadémia támogatásában és Bokor József szerkesztésében megjelenő „Magyar Philosophiai Szemle“ több cikket közölt tőle s az 1887 évfolyamában Schmitnek életrajza mellett tudományos működését, különösen a fenti pályázatot részletesen ismerteti* Személyi hírek. Szász Károly ref. püspök múlt hó 29. óta Halason tartózkodik. Részünkről örömmel üdvözöljük körünkben a jeles főpapot és kitűnő irót. Bohunicky Ödön kalocsai törvényszéki elnök tegnapelőtt pénteken a járásbíróság megvizsgá- 1 .sa végett Halasra érkezett. * A nőegylet ünnepe Múlt vasárnap délután zajlott le a nőegylet ünnepe. Először az óvódába járó növendékek vizsgáztak dicséretére Imreh Lajosné óvónőnek, azután a nőegyleti tagok szívességéből az egész 110 főnyi apróság uzsonához ült. A főgymn. rajz termében volt számunkra két igen hosszú és igen alacsony asztal szép hó fehér abrosszal leteritve. Rendkívüli érdekes volt e látvány a mint e sok apróság igy együtt- szürcsölgette az elébe tett kávét és ropogtatta a nagy hálóinál elébe helyezett cukor süteményeket. Az uzsona végeztével Turocy Istvánná elnök megköszönte a vendégek érdeklődését s az egyletet és óvó intézetet tovább is a nagy közönség pártfogásába ajánlotta. Az egylet a nagylelkű adományozóknak továbbá Babó Erzsi, Balogh Mariska, Babó Elvira, Dobó Ilonka, Győrfy Matiid, Kiss Mariska, Kiss Erzsi, Mészöly Juló és Pázsit Ilonka kisasszonyoknak szives közreműködésükért ez úton is köszönetét fejezi ki. fejlődés törvényének nemtudatában alapszik az a hit, hogy a korunkban újra felszínre került materiálismus az igazságnak végkópeni megoldását nyújthatná. Már a nagy Kant belátta, hogy mindent csak mint belvilágunk tüneményét foghatjuk fel. Csakhogy nála a tünemény még mindig élettelen, valóság nélküli árnyék volt, mely mögött egészen kritikátlanul rejtőzött rnág valami magában való lét (Ding an sich) melynek íelfoghatósága (akár csak mint „hatásfogai оm“, teljességgel nem igazolható, ha minden, a mi belvilágunkban adva van, csakis tünemény. A tünemény tehát maga a lét, az egyedüli lét, melyről szólhatunk, mert a leghalaványabb gondolat is csak tünemény, és az egyedüli lét, mely egyáltalában létezhet, mert a gondolati öntudatban a végtelenség maga áll előttünk eleven jelenségében. Mig tehát a régi ember az ősvalóságot akár istenek, akár a természet képében önmagán kívül látta, úgy a jövő embere tudva azt, hogy testi valósága véges alak, érzéki kép világa az agynak functiój a, tudni fogja azt is, hogy szellemi, — gondolati és erkölcsi öntudata a nagy min- denség, a végtelen létnek, a kosmosnak őseredeti functiója (működési módozata) minden egy emberben, és hogy szervezete, agya csak a tükör, mely azt a meny- nyei sugarat visszatükrözi. Ég és föld, mennyország és istenség tehát mi bennünk van, szellemi ősvalósá- gunkbaa. Minden lény, legfőképen minden ember nem idegen lét velünk szemben, hanem isteni lényegünk egy-egy sugara. Ez a világnézet egyedül magyarázza a szeretet titkát és ő összhangban áll nemesebb erkölcsi öntudattal, mig a theologia és a materialismus egyaránt csak az önzés többé kevésbbé finomított elveit indokolhatják. A theologia és a materialismus megegyezik egymással az ember lealaeso- nyitásában. Mindkettő egyaránt a szolgaság tana, mert minden szolgaság főfeltétele az, hogy az öntudat a sárba dűljön. Akár kreatúrának, akár pusztán finomított állatnak tekinti magát az ember, sorsa ilyen világnézet alapján nem lehet más, mint az állat sorsa: a szolgaság. Ezt igazolja egész történelme. Az a királyi öntudat felé magasan felemelkedő isteni öntudat azonban, melynek fensége előtt minden külső (állati erőszakra épitett) tekintély a porba hull, össze nem fér az embernek állati lealázásán alapuló állami és társadalmi viszonyokkal, a mint azokat az eddigi történelem, a jelenkort beszámítva, mutatja. Ez az öntudat egyedül fogja az emberiség békéit széttörni. Schmidt Jenő. * Követésre méltó példa. A halasi Hoffmeister tekintélyes kereskedő és birto- icos cég összes nála alkalmazásban levő cselédjeit, számszerűit 6$-at, két csoportban minden csoportot külön ispán vezetése alatt, saját költségén felküldi a budapesti kiállításra. Minden esetre ez oly tett, mely magában rejti a legnagyobb dicséretet, elismerést, és a mely egyike azon legalkalmasabb szereknek, melyekkel a szocializmusnak elejét lehet venni. * Selyem szezon. Halason megkezdődött a selyem guoók beváltása. A piactéren levö*iskoIában, halomra gyűl ások gubó, kiterítve magasan nádoól font polcokra. Az elmérés után bepakolják gondosan hosszú henger alakú kosarakba és át szállítják Szabadkára, hol az állam által külön e célra emelt épületben és kemencékben magos hőfoknak téve ki a gubókat, a bennük levő álcákat megölik. A halasi beváltó állomáson a halasi, kiskőrösi, vadkerti és jankováci termelők gubóit váltják be. Halason $6, Kiskörösön 5, Vadkerten io és Jankovácou 386 termelő van. Múlt csütörtökig, 2-áig beváltatott 253 termelőtől 4124 kigr. gubó, melyért a kir. adóhivatalnál beváltandó 4038 frt. értékű utalványt kaptak. Maguk a jan- kováciak 40 minázsa gubót szállítottak be. * Betöréses lopás Folyó hó 2-án hajnalban özv. Schneider Ignácné házának utcára néző ablakát Juhasz Imre 17 éves suhanó fölfeszitette s a szobában talált 3 irtot elemelte. A nagyreményű ifj. előbb Bergl Már kereskedőnél ház ásási gyakorlatot végzett s vesztére csak ennek sikertelensége után vizitelt Schneiderné- nál, mert kellemes látogatása után nemsokára a rendőrök lefülelték is most a hűvösen elmélkedik hőstettéről.
