Halas és Kis-Kőrös, 1896 (1. évfolyam, 1-35. szám)

1896-06-21 / 8. szám

Az egylet élén állottak a ta­nári kar és ifjúság kölcsönös bi­zalma alapján, az alapitó Jónás János egy évig, Zámbó János egy évig, Bitzó Géza két évig, Stern Ábrahám két évig, Dr. Dobó Meny- bért két cikluson át kót-két évig s az én csekély személyem az utolsó 10 évig. A tagok száma az első évtől kezdve folyton emelkedik ; de még az első évtizedben átlag nem éri el az 50-et; addig a másodikban meghaladja ennek háromszorosát, vagyis a 150-et. Minek legfőbb oka kétség kivül iskolánk foly­ton emelkedő népessége. Ez évben a tagok száma : 164. Százhatvannégy lelkes ifj u, szép hazánk minden részéből; kiszakittatva kedves szülőik vonzó köréből, engedvén egy hatalma­sabb centripetalis erőnek, mint a bolvgócskák a nap vonzásának. Német anyának édes emlőjén nő fel az egyik; szerb dajka rin­gatja a másik bölcsőjét; magyar hölgynek puha kebelén, s kun leány édes dalára ébred fel gyer­mek álmából a harmadik. Egy szombaton dicséri istenét, más va­sárnap kulcsolja a kezét imára istenhez: mégis minden érzelem­ben egyek: mintha mindnyájan édes testvérek volnának ; mind­nyájának zsendülő arcáról a sze­retet s a lelkesedés öröm tüze su­gárzik. Mind meg annyi disze, virága ennek a fiatal, de vihar edzett te­rebélyes zöld fának, melyet ide a dicső ősök áldott poraiba kegye- letes s nagy lelkű honfiak ültettek. Adja a magyarok istene, hogy ez a hatalmas fa, ha szabad igy neveznem: a mi millenáris fánk, melynek gyökerei a múlt évezred szabadságáért küzdő őseink ham­vaiból táplálkoznak s melynek lombozata a jelen, s a jövő év­ezred levegőjének romboló szén­savát van hivatva a mindeneke éltető, víditó és lelkesitő ózonná alakitani; dacolva vésszel, vihar­ral, századokon át dúsan virá­gozzék ; hirdetvén Halas város egyetemének s különösen refor­mált hitközségének érzelmi s er kölcsi erejét s áldozat készségét S ha majdan jönni fog re; az Ítélet viharos szele s büszke ) koronája őseink sirjáraborul: szét szórt virága magvaiból Árpád ha zája minden földjén : a kárpótol szent bércein, mint az alföld arany kalászos rónaságán a kultúránál és honszeretetnek csirái fakadja ! nak. Az egyetértés istene áldja meg e fának plántáláit s fentartóit ál­landó összetartással, lelkesültség- gel, ügy iránti buzgósággal, hogy az erők összetételével működhes­senek ennek a nemes célú isko­lának, városnak, s ennek a sokat szenvedett, multat s jövendőt meg- bünhődött nemzetnek hasznára; melyre lelkem legforróbb óhajtása, hogy ezer meg ezer éven át bol­dogul éljen. porszemekből, — dacára annak, hogy ifjak segélyezésére s egyéb kulturális s hazafias dolgokra mint­egy 3300 korona kiadatott, az em­lített tekintélyes tőkére emeltet­hetett ; s ha képzeletünkkel csak egy félszázaddal előzzük is meg a jelent: átláthatjuk, mily fontos tényezője leend ez egylet egyko­ron e tanintézetnek, a tudomány­nak és társadalomnak. De a szegények segélyezése s a tőkegyűjtés mellett hatalmas pedagógiai faktorként szerepel ez egylet tanintézetünknél. Hiszen alapszabályainak egyik nevezetes pontja azt mondja, hogy: segély­ben csak szegény, de szorgalmas és jó erkölcsű tanulók részesül­hetnek. Mig tehát egyletünk működése egyrészt testvéries könyörületes- ségre tanit; másrészt az alapsza­bályokhoz mért kérlelhetlen szi­gorú határozatai által arra oktat, hogy csak becsületes magaviselet és kitartó szorgalom árán várhat és nyerhet az ember az életben jutalmat. És valóban igy is van az életben. Mellékes dolog az : ki mivel foglalkozik ; de azt a munka kört, melyre hivatva van, s melyre a gondviselés és társadalmi viszo­nyok által utaltatott: minden élni akaró lénynek betölteni, a maga-, családja-, egyháza-, városa s ha­zája iránti szent kötelessége. ingyen követeléssel nincs joga előállni sem egyesnek, sem társa­dalmi csoportnak; mert csak az erkölcsösség korlátái közt végzett kitartó és lelkiismeretes munka, szorgalmas tanulás és tudás alap­ján érheti el az ember azokat az előnyöket, melyeket hasonló kö­rülmények között mások élveznek. Az élvezetek kéjes habjain gondolázó urfiak rendesen elvesz­tik horgonyukat s a hullámok hideg ölébe merülnek s a nyomor feneketlen mélységébe sülyed a pór, ha drága munka idejét is áb­rándos célokért alakult körökben vagy épen mulató helyeken tölti. A munka az emberi megelé­gedés legbiztosabb alapja. Egyletünk keletkezése mód- ját a régi jegyzőkönyv eltűnése folytán behatóbban nem sikerült megtudnom. Az 1875/76-ik évi is­kolai értesítő tanúsága szerint azonban tény, hogy az egylet e tanévben alakult és pedig isko­lánk akkori egyik igen jeles ta­nára : Jónás János vezetése mel­lett s a mondott időben 25 tagja volt. Vizbefult tanuló. A halasi főgimnázium egyik legje­lesebb, legtehetségesebb, legszorgalmasabb növendéke Olicher Lajos, feketehegyi szü­letésű IV. o. tanuló a város végén lévő u. n. „cserepesbe" fürdés közben bele fűlt. Az eset részletei a következők: Olicher Lajos f. hó ‘27-én d. u. több tanuló társaságában fürödni ment s mig társai a fürdés végesztével öltözködni kez- tek, ő — miután ez idényben még csak első Ízben vett részt a szabadbani fürdés örömeiben — vidáman tovább éviekéit a vizben, s mialatt társai az öltözködéssel foglalkoztak, anélkül, hogy azok bár mit észrevehettek, avagy segítségére siethet­tek volna, a vizben nyomtalanúl eltűnt s nem is jött többé felszínre. A fiuk lelkendezve futottak be a vá­rosba a szerencsétlenségről az intézet igaz­gatóját értesítendő, kit Dr. Dobó Menyhért orvos, gymn. tanár társaságában találtak fel, miért is ez utóbbi úgyis mint a főgim. orvosa rögtön a helyszínére sietett, de meg­érkeztekor az e közben összegyűlt pol­gárságnak még nem sikerült Olicher holt­testét fellelni. Miután a hulla feltalálásá­hoz szükséges eszközök kéznél nem vol­tak- több tanuló indítványára Jágity Ger­gely IV. o. tanulóért — ki kitűnő úszó — küldöttek, és a kinek — Banga Péter és Kmeth Benő polgárok segítségével, kik csolnakban ülve eveztek, Jágitynak dereka körül kötelet kötve — sikerült a holt­testre ráakadni, s azt parta szállítani. Dr. Dobó tanár úr és a néki segéd­kező Spitzer, Domonkos és Szvetnikurak minden lehetőt elkövettek, hogy a szeren­csétlen ifjút dőrszölés, műlégzés és éther alkalmazásával — megmentsék. Sajnos ne­mes fáradozásaik sikertelenek maradtak s Dr. Dobó tanár úr csak a bekövetkezett halált konstatálhatta, Város szerte óriási részvétet keltett a szerencsétlen véget ért ifjú korai halála, kit szelíd kedves modoráért, szorgalmas, törekvő munkásságáért nem csak tanárai, de mind azok, kik őt ismerték, tisztelték, szerették. A megboldogult hült tetemeit általá­nos részvét és nagyszámú közönség kísé­retében szerdán d. u. kisérték a vasúti ál­lomáshoz honnan szülőföldjére szállították- Mint halljuk az eset a városi képvi­selő testület gyűlésén interpelláció tárgyát fogja képezni. E helyen említjük meg, hogy a főgimn. elnöksége Jágity Gergely­nek, ki különben gyenge tanuló — önfel­áldozó nemes tettéért, hogy a szerencsét­len Olichert felszínre hozta, összes elég­telen osztályzatát elengedte s a segély egylet költségén felküldte a budapesti ki­állításra.

Next

/
Thumbnails
Contents