Halas és Kis-Kőrös, 1896 (1. évfolyam, 1-35. szám)
1896-06-21 / 8. szám
Az egylet élén állottak a tanári kar és ifjúság kölcsönös bizalma alapján, az alapitó Jónás János egy évig, Zámbó János egy évig, Bitzó Géza két évig, Stern Ábrahám két évig, Dr. Dobó Meny- bért két cikluson át kót-két évig s az én csekély személyem az utolsó 10 évig. A tagok száma az első évtől kezdve folyton emelkedik ; de még az első évtizedben átlag nem éri el az 50-et; addig a másodikban meghaladja ennek háromszorosát, vagyis a 150-et. Minek legfőbb oka kétség kivül iskolánk folyton emelkedő népessége. Ez évben a tagok száma : 164. Százhatvannégy lelkes ifj u, szép hazánk minden részéből; kiszakittatva kedves szülőik vonzó köréből, engedvén egy hatalmasabb centripetalis erőnek, mint a bolvgócskák a nap vonzásának. Német anyának édes emlőjén nő fel az egyik; szerb dajka ringatja a másik bölcsőjét; magyar hölgynek puha kebelén, s kun leány édes dalára ébred fel gyermek álmából a harmadik. Egy szombaton dicséri istenét, más vasárnap kulcsolja a kezét imára istenhez: mégis minden érzelemben egyek: mintha mindnyájan édes testvérek volnának ; mindnyájának zsendülő arcáról a szeretet s a lelkesedés öröm tüze sugárzik. Mind meg annyi disze, virága ennek a fiatal, de vihar edzett terebélyes zöld fának, melyet ide a dicső ősök áldott poraiba kegye- letes s nagy lelkű honfiak ültettek. Adja a magyarok istene, hogy ez a hatalmas fa, ha szabad igy neveznem: a mi millenáris fánk, melynek gyökerei a múlt évezred szabadságáért küzdő őseink hamvaiból táplálkoznak s melynek lombozata a jelen, s a jövő évezred levegőjének romboló szénsavát van hivatva a mindeneke éltető, víditó és lelkesitő ózonná alakitani; dacolva vésszel, viharral, századokon át dúsan virágozzék ; hirdetvén Halas város egyetemének s különösen reformált hitközségének érzelmi s er kölcsi erejét s áldozat készségét S ha majdan jönni fog re; az Ítélet viharos szele s büszke ) koronája őseink sirjáraborul: szét szórt virága magvaiból Árpád ha zája minden földjén : a kárpótol szent bércein, mint az alföld arany kalászos rónaságán a kultúránál és honszeretetnek csirái fakadja ! nak. Az egyetértés istene áldja meg e fának plántáláit s fentartóit állandó összetartással, lelkesültség- gel, ügy iránti buzgósággal, hogy az erők összetételével működhessenek ennek a nemes célú iskolának, városnak, s ennek a sokat szenvedett, multat s jövendőt meg- bünhődött nemzetnek hasznára; melyre lelkem legforróbb óhajtása, hogy ezer meg ezer éven át boldogul éljen. porszemekből, — dacára annak, hogy ifjak segélyezésére s egyéb kulturális s hazafias dolgokra mintegy 3300 korona kiadatott, az említett tekintélyes tőkére emeltethetett ; s ha képzeletünkkel csak egy félszázaddal előzzük is meg a jelent: átláthatjuk, mily fontos tényezője leend ez egylet egykoron e tanintézetnek, a tudománynak és társadalomnak. De a szegények segélyezése s a tőkegyűjtés mellett hatalmas pedagógiai faktorként szerepel ez egylet tanintézetünknél. Hiszen alapszabályainak egyik nevezetes pontja azt mondja, hogy: segélyben csak szegény, de szorgalmas és jó erkölcsű tanulók részesülhetnek. Mig tehát egyletünk működése egyrészt testvéries könyörületes- ségre tanit; másrészt az alapszabályokhoz mért kérlelhetlen szigorú határozatai által arra oktat, hogy csak becsületes magaviselet és kitartó szorgalom árán várhat és nyerhet az ember az életben jutalmat. És valóban igy is van az életben. Mellékes dolog az : ki mivel foglalkozik ; de azt a munka kört, melyre hivatva van, s melyre a gondviselés és társadalmi viszonyok által utaltatott: minden élni akaró lénynek betölteni, a maga-, családja-, egyháza-, városa s hazája iránti szent kötelessége. ingyen követeléssel nincs joga előállni sem egyesnek, sem társadalmi csoportnak; mert csak az erkölcsösség korlátái közt végzett kitartó és lelkiismeretes munka, szorgalmas tanulás és tudás alapján érheti el az ember azokat az előnyöket, melyeket hasonló körülmények között mások élveznek. Az élvezetek kéjes habjain gondolázó urfiak rendesen elvesztik horgonyukat s a hullámok hideg ölébe merülnek s a nyomor feneketlen mélységébe sülyed a pór, ha drága munka idejét is ábrándos célokért alakult körökben vagy épen mulató helyeken tölti. A munka az emberi megelégedés legbiztosabb alapja. Egyletünk keletkezése mód- ját a régi jegyzőkönyv eltűnése folytán behatóbban nem sikerült megtudnom. Az 1875/76-ik évi iskolai értesítő tanúsága szerint azonban tény, hogy az egylet e tanévben alakult és pedig iskolánk akkori egyik igen jeles tanára : Jónás János vezetése mellett s a mondott időben 25 tagja volt. Vizbefult tanuló. A halasi főgimnázium egyik legjelesebb, legtehetségesebb, legszorgalmasabb növendéke Olicher Lajos, feketehegyi születésű IV. o. tanuló a város végén lévő u. n. „cserepesbe" fürdés közben bele fűlt. Az eset részletei a következők: Olicher Lajos f. hó ‘27-én d. u. több tanuló társaságában fürödni ment s mig társai a fürdés végesztével öltözködni kez- tek, ő — miután ez idényben még csak első Ízben vett részt a szabadbani fürdés örömeiben — vidáman tovább éviekéit a vizben, s mialatt társai az öltözködéssel foglalkoztak, anélkül, hogy azok bár mit észrevehettek, avagy segítségére siethettek volna, a vizben nyomtalanúl eltűnt s nem is jött többé felszínre. A fiuk lelkendezve futottak be a városba a szerencsétlenségről az intézet igazgatóját értesítendő, kit Dr. Dobó Menyhért orvos, gymn. tanár társaságában találtak fel, miért is ez utóbbi úgyis mint a főgim. orvosa rögtön a helyszínére sietett, de megérkeztekor az e közben összegyűlt polgárságnak még nem sikerült Olicher holttestét fellelni. Miután a hulla feltalálásához szükséges eszközök kéznél nem voltak- több tanuló indítványára Jágity Gergely IV. o. tanulóért — ki kitűnő úszó — küldöttek, és a kinek — Banga Péter és Kmeth Benő polgárok segítségével, kik csolnakban ülve eveztek, Jágitynak dereka körül kötelet kötve — sikerült a holttestre ráakadni, s azt parta szállítani. Dr. Dobó tanár úr és a néki segédkező Spitzer, Domonkos és Szvetnikurak minden lehetőt elkövettek, hogy a szerencsétlen ifjút dőrszölés, műlégzés és éther alkalmazásával — megmentsék. Sajnos nemes fáradozásaik sikertelenek maradtak s Dr. Dobó tanár úr csak a bekövetkezett halált konstatálhatta, Város szerte óriási részvétet keltett a szerencsétlen véget ért ifjú korai halála, kit szelíd kedves modoráért, szorgalmas, törekvő munkásságáért nem csak tanárai, de mind azok, kik őt ismerték, tisztelték, szerették. A megboldogult hült tetemeit általános részvét és nagyszámú közönség kíséretében szerdán d. u. kisérték a vasúti állomáshoz honnan szülőföldjére szállították- Mint halljuk az eset a városi képviselő testület gyűlésén interpelláció tárgyát fogja képezni. E helyen említjük meg, hogy a főgimn. elnöksége Jágity Gergelynek, ki különben gyenge tanuló — önfeláldozó nemes tettéért, hogy a szerencsétlen Olichert felszínre hozta, összes elégtelen osztályzatát elengedte s a segély egylet költségén felküldte a budapesti kiállításra.