Kun-Halas, 1891 (2. évfolyam, 1-26. szám)
1891-04-05 / 14. szám
t Aprilis 5. KUN-HALAS. 1891. kát a rágás feletti részbe beoltani (vagy pedig külön vesszőkkel végbevinni ezen manipulátiót) hogy ez által a nedvkeringóst helyreállítva, a törzs megcsonkítása mellőztessók. Az eredmény azonban mindenesetre kétes s miután sok munkával is jár, általánosságban ajánlani nem lehet. Könnyebben vihető ki a következő eljárás: Ha a fa teljesen körül is van rágva, de a hárs és hámréteg teljesen elpusztítva nincs, azonnal, tehát még a tél folyamán a sebeket fatapasszal bekenjük s bekötözzük. Ily módon sok fát meg lehet menteni, mert a tapasz alatt gyakran uj kéreg fog képződni. Minden sérült fának a koronáját tanácsos tavaszkor visszavágni, nehogy a túlságos nedvelpárolgás a gyógyulást hátráltassa. A sérült fák körül a talaj tavaszkor felka- páltatik s egész nyáron át porhanyón lesz tartva, továbbá hamuval sűrűn behintetik, mert ezen trágyaszernek a sebek begyógyitására kitűnő hatása van. Az egerek a fa földalatti részeiben csak laza talajban okozhatnak nagyobb károkat, kötött földben a kár mindig csekélyebb. Az egérnek rendszerint a vakondok csinálja meg az utat, midőn földalatti meneteinek készítése alkalmával a gyökerek mellől a földet elkaparja s a nyomában járó egereknek a gyökeret hozzáférhetővé teszi. Kötöttebb földben az egér inkább a fák földfeletti részét, közel a földszinéhez károsítja meg. Ha a földet vastag hóróteg borítja, nehezen jut egyéb táplálékhoz. Neki esik tehát a fának s kérgét a föld színétől mintegy tenyérnyi magasságig éles fogaival megőrh. Ezen károsítás ellen a fácskák bekötözése sem használ sokat. Ha a körülrágott fák már idősebbek, azokat megmenteni alig lehet, a fiatal fák azonban a seb alatt levágatnak s a föld színe felett vagy gyöknyakba tavaszkor beoltatnak. Némely gyü- mölcsfatenyósztő megkísérli a körülrágott töveket földdel feltölteni, mint a tengerit szokás, azon reményben, hogy a törzsnek rágás feletti részéből uj gyökerek fognak sarjadzani, ez azonban eredményre sohasem vezet, mert az igy kezelt fák csak sinleni fognak, de nehány év múlva okvetlen elpusztulnak. A gyökeres kúra mindig többet használ s biztos eredményre vezet. Ha a fa a sérült rósz alatt levágatik, a csonkból kitörő hajtás, vagy ha a fa beoltatott, az oltóvessző hajtásai megkapják mindazon tápkészletet, mely a múlt évben az egész fa táplálkozására összehalmoztatott s oly vígan fognak növekedni, hogy a le nem csonkázott, épen maradt fákat egy két óv múlva utolérik. ' „M. K.“ * Tenyészállat kiállítás Budapesten. Az orsz. magy. gazdasági egyesület (a Tattersall-egylet közreműködésével és a földmivelésügyi minisztérium támogatása mellett) dijazással egybekötött tenyészállat-vásárt és kiállítást valamint tenyész- és használati lóvásárt és kiállítást és hizószarvasmarha kiállítást rendez Budapesten, a vátosligetben. A kiállítás folyó hó 16-án nyílik meg. April 16—21-ig bezárólag lesz a tenyészállatvásár, és kiállítás, mely mellett gazdasági gépek, szerszámok és anyagok is bemutathatok — Május 3—lű-ig bezárólag: tenyész- és használati lóvásár és kiállítás, szerszám- és istállóberendezések bemutatásával és fogatok versenyével. — Május 13-ikán 14-ikén: hizómarhavásár és kiállítás. — A ló és hizómarha,ki állításra még megtehetők a bejelentések a rendező bizottságnál (Budapest, Köztelek), és pedig az előbbire e hó 10-itéig, az utóbbira e hó végéig. TERMÉNYEK ÁRA. (Budapest április 4.) Búza pestvidéki métermázsánként 8,65— 9.10 Rozs 7.60— 7.85 Árpa V) 6.95— 8-90 Zab n 7.10- 7.45 Kukoricza 6.65— 6.70 Köles 7.60— 8.— Heremag 11 40.------48,— Disznózsír 54.-----54.50 Szalonna 43.-----51.Faggyú n 35.-----35.50 Méz (nyers) 11 —.-------„ (sárga csurgatott.) » 29.------30.— fi a 1 a s о n. Búza mmázsánként 7.80-8.Rozs 6.80—7,— Árpa 6.25—6.30 Zab „ 6.30—6.40 Köles ,. .------.---Kukoricza „ 5.90-6,Krumpli zsákja 1.10—1.30 Budapesti sertésvásár. (Kőbánya, április 4.) Magyar urasági öreg nehéz 46.50—47.50, fiatal nehéz 49.-----49.50., közép 48.------49.— könnyű 48.— —.49— Szedett nehéz —.--------.— közép 48.------48.50 könnyű 48.——48.50 Oláhországi nehéz —.-------Szerbiai nehéz 48.——49,— közép 48.-----49,— könnyű 48.-----48.50 Sertéslétszám 117,857 drb. Életsuly: páronként 45 kilogram s azon felül 4°/0-os levonás. — Ár 100 kilónként. Vasit! menetrend. Halasról indul Budapestre: Dijjak: Gy. V. d. e. 10 ó. 31 p. I. o. 5.40. II. o. 4.50. III. o. 2 70. Sz. V. d. u. 3 ó. 33 p. I. o. 4.50. II. o. 3.60. III. o. 2.25. V. V. éjjel 1 ó. 05 p. Gy. t. V. sz. sz. éjjel 2 ó. 52 p. „ „ „ Csatlakozás Kis-körösön át Kalocsára: Vegy. V. d. e. 11 ó. 27 p. I. o. 2 f. II. o. 1.60. ILI. o. 1 f. Személyv. d. u. 5 ó. 10 p. „ „ „ Kalocsáról Kis-körösre : Személyvonat — — reggel 8 óra 55 perez. Vegyesvonat — — délután 2 „ 18 „ Szabadkára: Dijjak: Sz. V. déli 12 ó. 01 p. I. o. 1 f. II. o. 80 kr. III. o. 50 kr. Gv. V. d. u. 5 ó. 28 p. I. o. 1.20. II. o. 1 frt. V. V. éjjel 2 ó. 59 p. I. o. 1 f. II. o. 80 kr. III. o. 50 kr. Gy. t. V. sz. sz. este 9 ó. 14 p.,, „ Budapestről indul Lefelé: Személyvonat — — reggel 8 óra Gyorsvonat — — délután 2 óra 40 perez. Vegyesvonat — — este 9 „ 40 „ Gyors tehervonat személyszál], délután 2 „ 55 „ Szabadkáról indul Fölfelé: Gyorsvonat — — délelőtt 9 óra 46 perez. Személyvonat — — délután 9 * » 26 „ Vegyesvonat — — este и „ 28 n Gyors tehervonat személyszáll. éjjel i „ 09 n Budapestre érkezik Gyorsvonat — — délután 1 óra 25 perez. Személyvonat — — este 7 „ 30 в Vegyesvonat — — reggel 6 „ 40 n Gyors tehervonat személyszáll. reggel 9 „ 45 ii Szomszéd-forgalom díjtétel: Vadkert v. Kisszállás sz. és v. v. I. o. 30, II. 15, III. 10 kr. Kis-kőrös v. Kelebia „ „ I. o. 40, II. 22, III. 15 kr. Szerkesztői üzenetek. — H. I. Hogyne vettük volna észre. Csakhogy a helyreigazítással nem akartunk lármát ütni. Bölcsen hallgattunk vele. Általában a sajtóhibákat legjobb csendes megnyugvással fogadni, mint aféle elemi csapást. Sőt — a kinek a flegmája megengedi — nagyon egészséges mosolyogni mellé, mint ama bizonyos „edénygyáros“, mikor feldőlt. —r. Budapest ?!?;:,.-) — — — — — P. S. Ha egy-két hire néha el is marad térhiányból, azért ne tessék ám letenni a „r. 1.“ tollat. Tudósításait szívesen látjuk. — T. J. Kolozsvár. Hát az a nagylelkűségi seena körülbelül miránk is olyan benyomást tett, mint Bakodi bátyánknak az egyszeri monológja, mikor a korcsmából kitették és az ajtót is bezárták utána: „Jól van no, az okosabb enged!“ — Hanem azért ne szóljuk a világot; annak a pörnek az egész életében mégis csak a halála volt a legszebb. Requiescat . . . ! Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos: Präger Fereiicz. Hirdetések. A nagyérdemű közönség szives tudomására hozzuk, hogy H irha g e r Károly ur lemondása folytán halasi ГощйШрпШ Kémen Gyula urnák adtuk át, ki továbbra is eszközöl a legszolidabb árak és feltételek mellett élet, tŰZ és jég1 biztosításokat. A bécsi biztositó társaság szegedi főügynöksége. Halas, 1891. Nyomatott Práger Ferenez könyvnyomdájában. Csász. és kir. szabadalm. Adriai Bizíösitó-Társulat (Riunione Adriatica di Sicurtá) alapittatott 1838. évben. Magyarországi osztálya Budapesten IV. váczi-utczs 9. sz. a társulat házában. Intéző: Br. Poámaniczky F. Vezértitkár: Lichtenberger J. Titkár: Frigyessi M. Részvénytőke .... 4.000,000.— Tartalékok ......................... 13.197,856.64 Évi dij- és kamatbevételek 11.245,000.— 28.442,356414 A későbbi években esedékes dijkötelezők és váltók által fedezett dijak 19.542,298 frt 08 krt tesznek. A társulat 1889. évben 7.668,888 frt 16 krt. fennállása óta pedig összesen 158 millió forinton felül fizetett ki kártérítés fejében. E számok tanúságot tesznek arról, hogy az Adriai biztositó társulat azon bizalmat és pártfogást, melyben a nagy közönség által részesül, teljesen kiérdemelte, s azon lesz, hogy ezt továbbra is kiérdemelje. Az Adriai Biztosító-Társulat biztosit: tűz- jég és szállítási károk ellen valamint «siet és halái©s©ti?e? tőkét vagy életjáradékot. Egyben időszerűnek tartom felhozni, hogy miután köztudomású az a szomorú tény, miszerint a tüzesetek hazánkban a lefolyt években ijesztő mérveket öltöttek; viruló városok es falvak estek a könyörületlen élem martalékaivá; a haza számláján munkás és szorgalmas polgárai vesztették el sok évi fáradozásuk gyümölcsét s irgalmas emberbarátok segélyezését keile igénybe venniök, mert — miként a beérkezett jelentéseit szóltak — a leégettelmek csak kis része volt biztosítva s ez is csak az épületekre nézve; ingóságok, bútorok, ruhaneműéin csak, elvétve voltak biztosítva, pedig számtalannak ez is porrá égett; ott van Tokaj szomorú esete, hisz Tokaj lakossága mindenét elveszítette, a borzasztó tűzvész, mely ezen helységet meglátogatta, vagyonikig teljesen tönkretette az ezelőtt jó módban élő lakosságot. A magyar népet tehát kell, hogy Tokaj és más helységek szomorú esete meggyőzze arról, hogy a biztosítás az egyedüli intézmény, mely biztos oltalmai szolgál a népei szegényedés ellen s igy bátran feltehető, hogy a lakosság azon része, mely eddig közönynyel, idegenkedéssel viseltetett a biztosítási intézmény iránt, azt megszívlelve immár készséggel igénybe fogja venni és tekintettel a fent említett szomorú eseményekre, nemcsak épületeit, de ingóságait is, mint bútorait, ruhaneműit, egyszóval a házban található minden éléghetőt, t-üz ellen biztosítani fogja. Értesítések adására s biztosítási bevallások elfogadására készséggel vállalkozom. [L ísztelettel GyörfijJózsef az „Adriai“ bizt. társ. ügynöke Halason. Kiadó Felső szénás kerten alul a vasúti indóhazzál szemben a közlegelőre nyúló oldalon 5 házhely □ ölenként 65 kr .-javai eladó. Esetleg kedvező feltételek mellett eladó az egész birtokterület a rajta levő épülettel. Venni szándékozók értekezhetnek Sándor Imre ügyvéd tulajdonossal.
