Kun-Halas, 1891 (2. évfolyam, 1-26. szám)
1891-03-08 / 10. szám
Márczius 8. KUN-HALAS. 1891. A magyarnyelv érdekében— Irta: Szalay Zsigmond. — (Folytatás.) — Ideje lesz már benézni egy családi körbe, hol nem kerülheti el figyelmünket a gyermekszoba. Menjünk be tehát a vorcimmeren át a kinderszobába, itt látjuk, hogy a mama utasítására a hagyobb gyermeket, miután exa- ment lesz, parádéba teszik, ugyanis uj rajthuzlis aneugba, piros strinflibe és selyem strumfpándliba öltöztetik, a kis- sebbet pedig befáslizzák, és épen azért itt ne időzzünk soká, mert a pubi nagyon talál sírni, a gyermek sirás pedig, miután nem hangjegy szerint megy, a világ legkellemetlenebb zenéje Innen csak pár lépés az étkező szoba, itt már a gyermekekre rá van parancsolva, hogy warta-piszli, mig a tata bejön, azalatt a mama a speizból kiflit, néha evi- bakot és czukkmist hoz, evés után nem késik az édes anya a figyelmeztetéssel, hogy a szalvétába megtörölje a száját, azután mint jó studenthez illik, szedi a griflit, kalamárist, rajzeeigot, schreibceigot, stylusgyakorlatot, léniát, stb. és indul az iskolába; ott először is bevádolja tanulótársát, hogy az utezán csak vicczből köszönt, azután lát ott almáriomot, kaszlit, mappát, könyvtékát, földglóbust, mágnestűt, spongyát, stb. A priifungnak vége lévén, vaeátiót kap, e feletti örömében grádicsról leschliessol, hazamenet a vis-á-vis házon plakátot olvas, mit meglát a grószmama, bámész- kodásáért megfeddi, mire az elpudeálja magát, sőt meg is aprehendál; hazaérve, mint jó regulába tartott gyermek előbb pukkedlit csinál, majd kisztihandot mond; ezután az uj ruhát sifonérba, stibedlit megpuceolva kasz- liba kell tenni, a kredenczből tányért vesznek elő, gábel- früstököt kap a jó calculusáért, hogy jobban spectálhassa, mit eszik, a firhangot félrehúzzák, sőt a nap örömére a spórkasszába is tesznek pár seksedlit. — Most hagyjuk magára a kis pullust, halgassuk ki, miként adja a magyar háziasszony reggel a parancsot, mikor már a férjem urammal megállapították a speizcetlit. Ez nagy fejtörésembe nem került, mert Szarvas Gábor a pár évvel ezelőtt megjelent „Nemzet“ egyik számában igen szellemesen összeállította; kerestem azt a számot, hogy szóról-szóra elmondhassam, de sajnálatomra nem találtam, és igy csak emlékezetből vagyok kénytelen elmondani, itt-ott hozzátéve az általam hallott nehány csalfa szót is. Az ékes beszéd tehát ilyenképen hangzik: Lizi! menjen el a piaczra, vegyen egy kilogramm eniclit auflagnak, hozzon száraz kiflit is, a száraz része jó lesz prézlinek, a puhább része smarninak ; garnirung- nak való gerslit és dunstos üveget, valamint saucenak valót se feledjen el venni, ha hazajön, a sparherdbe rakjon tüzet, a remit jól kifűtse, hogy a strudli megsüljön, ebéd után az essceigot és a sparherd platniját glancosra kell puccolni, azután tegye magát gálába, és a kis gyermekeket vigye el a ringspielbe, a muffot, parasolt paruplit itthon ne hagyja. A magyar háziasszony ebéd után az ámbituson siestát tart, majd a gangon sétál, azután partvissal letö- rölgeti az étagére-t, s miután toilette-t magára vette, smukkjaival decorálva rendesvous-ra gangosán megy, az utón malheur éri, mert olyan emberrel találkozik, akivel fáche-ba van. Barátnéjához érve — ott már együtt van a compánia — complimentet mond, mielőtt traktához ülnének, beszélnek jour-fix-ról soireról, staffirungról, mamseiről, hausknechtről, frisuráról, ankettről, bankettről, audienciáról . . . megállapítják, hogy a stikkelendő díszmunkát milyen színű berlinerrel kell sattirozni, a sok beszédet hallgatni már incommoditas és penitenczia, többen már protestálnak az informátio ellen, emiatt egy része vendégeket invitál, más része confundálja magát annyira, hogy a háziúrtól pardont instálva, stafétát küld jó ekhos fiakkerért, s most álló marsch, hazamennek. Mondani is felesleges, hogy igy az értelmiséghez!!) tartozók beszélnek, és épen ezért irt kellene gyökeresen kiirtani e megbocsáthatlan szokást, mert ki merné tagadni koszorús költőnk Tompa Mihály ama szavainak igazságát, hogy „Pestit majmol debreezeni, debreczenit túri, Főispánnét alispánná, ezt esktidtné hallja“ igen ! az értelmiségi!) utján szivárog a köznép közé az a sok nyakatekert idegen szó, melyeket — fájdalom — nem egy hamar lehet nyelvünkből kiküszöbölni, addig tehát bocsásson meg nekik Árpád szelleme. A kortes, abroncs, krajczár, tenta, drága ... amaz idegen eredetű szavak közé tartoznak, a mikhez „a nyelvújítók szentségtelen keze még nem mert hozzányúlni“. — Én pedg a katona nyelvhez nem merek hozzányúlni, azonban mindnyájunk épülésére bátor leszek Jókai után egy huszárbravourt elmondani. „Pardon graeia felség! azért nem avandzsérozhat- tam, mert nem tudok Írni .... Mikor a karánsebesi attak után a generális retirádát kommandirozott, a mi regimentünk maradt hátra, itt az óbester ur frontba állította a regimentet, ekkor én kiugrattam a glédából, s a kis pullust felkaptam a földről, mire a furvizerek oda érkéz tek, már helyen voltam a gléda centrumában, akkor aztán az óbester ur generáldéehargét komandirozott, a gyermek ott ült a hátammegett a nyeregben, mondtam neki, hogy esak jól megfogózz a lódingomban“ . . . Oh! Hadúr boesás meg ennek is ! Mikor a magyar fiút behívják a katonasághoz, egy hét múlva szüleihez Írott levelében arra kéri azokat, hogy levelét igy czimezzék: t. ez. Infanterist Stefán Kovács; ha úgy karácsoni szent ünnepekre hazabocsátják, már akkor gefreuter Johan Dudás frajlájával spaciroz, csoda-e ha szegény anyja kétségbe esve szólítja meg a papot: „Tiszteletes uram, esak képzelje el kigyelmed, milyen csuda már ez, a katona fiam németül beszél. Oh, hogy az Isten neki bűnül ne vegye. (Vége követk.) KÖZGAZDASÁG. Felhívás a gazdaközönséghez! A Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyei gazd. egyesület egyik főczélja az, hogy a vármegye területén az állattenyésztés mindinkább magasabb színvonalra emeltessék. Ez az által érhető el, ha úgy a községek, mint magánosok jó apaállatok beszerzése által iparkodnak a meglevő tenyészanyagot nemesbiteni. E tekintetben a vármegyei gazd. egyesület járt a jó példával elől. Tenyészállatokat szerzett be s részletfizetésre osztott szét a vármegye községei és gazdái között. Most midőn elérkezett az ideje, hogy a gazdák és községek tenyészbikák és kanok beszerzéséről gondoskodjanak, a gazdasági egyesület ismét felajánlja közbejárását, beszerzi a kívánt apaállatokat s nemcsak részletfizetésre de évi használati díjért is enged át községek és birtokosok részére tenyészbikákat és kanokat a következő feltételek mellett: 1. A vállalkozó község vagy birtokos tartozik az egyesület által használatra átengedett tenyészbika vagy kan évi használatáért évenként, bikák után legalább 4 éven át, az apaállat minőségének megfelelő, évi használati dijat (bika után 20—60 frt, kan után 10—15 irtot) fizetni. Ha bika 4 évnél tovább használtatnék, az 5. évben a használati díjnak 1j4, a 6. évben 2/4 része elengedtetik. 2. A vállalkozó község vagy birtokos tartozik a bikát tólen-nyáron saját költségén táplálni, gondozni, betegedés esetén gyógykezelni. 3. Ha a bika vagy kan a bérbevevő gondatlansága következtében basználhatlanná válik vagy elpusztul, úgy annak teljes ára bérbevevő által megtérítendő. Ha azonban a bérelt apaállat a bérbevevő hibája nélkül pusztul el, vagy válik használhatlanná, úgy bérbevevő a kárt megtéríteni nem tartozik. 4. A használatra bérelt bikát vagy kant 4, illetőleg 6 év elteltével a bérbevevő jól táplált állapotba az egyesület rendelkezésére tartozik bocsátani. 5. Az egyesület és a bérlő közötti viszonyt mindkét fél által aláírandó szerződés fogja szabályozni. A midőn egyesületünk ezen újabb intézkedéséről a községeket és gazdaközönséget értesítjük, egyúttal felhívjuk mindazokat, kik folyó évben tenyészbikát vagy kánt óhajtanak bórbe- venni, hogy részletesen körülirt kötelező nyilatkozataikat mielőbb a vármegyei gazd. egyesület titkári hivatalához (Budapest, vármegyeház) beküldeni szíveskedjenek, mert a kiosztás a jelentkezés sorrendje szerint fog történni. Igen kívánatos volna, hogy minél több község és birtokos jelentkeznek, mert igy alkalom nyílnék arra, hogy az egyesület a legjobb tenyószdóből jutányos áron szerezhesse be az apaállatokat. Beniczky Gábor, az állat- tenyésztési szakostály elnöke. Ser főző Géza, egyl. titkár. TERMÉNYEK ÁRA. (Budapest márczius 7.) (Budapest márczius 7.) Búza pestvidéki métermázsánként 8.25— 8.70 Rozs )5 7.25— 7.40 Árpa ?5 6.70— 8-75 Zab 6.95- 7.35 Kukoricza » 6.15- 6.20 Köles 7.40— 7.75 Heremag V 40.------------50,— Disznózsír 55.------------56,Szalonna 43.------------52,Faggyú » 34.50-35,Méz (nyers) ??-----.------------------„ (sárga csurgatott) ti 28.------------29.Halason. Búza minázsánként 7.50—7.75 Rozs „ 6.60—6.70 Árpa „ 6.——6.40 Zab „ 6.20—6.30 Köles „ .------.— Kukoricza „ 5.90—6.10 Krumpli zsákja _______ .------.— Budapesti sertésvásár. (Kőbánya, márczius 7.) Magyar urasági öreg nehéz 46.-----47.—, fiatal nehéz 49.50—50.—., közép 48.-----49.— könnyű 48.— —-49.— Szedett nehéz —------.— közép 47.50—48.50 könnyű 47.50—49.— Oláhországi nehéz —.--------.— Szerbiai nehéz —.-------.— közép —.-------.------könnyű —•--------.— Sertéslétszám 90,570 drb. Életsuly: páronként 45 kilogram s azon felül 4°/0-os levonás. — Ár 100 kilónként. Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos: Präger Ferenez. Hirdetések. Felhívás. a halasi fogyasztási adó tériőség részéről a következő felhívás tétetik közzé: 1. Azok, kiknek borkészletük van, akár adózatlan, akár a volt bériőség által megadózva, eltekintve hogy a bériőség közegei már voltak ott vagy nem, borkészletüket f. hó lo-ig a fogyasztási adó irodában bejelentsék, borkészletükről szóló vizsgálati iveiket átvegyék, illetve a régieket kicseréljék, miért is kéretnek régi iveiket és bárczáikat magukkal hozni. 2. Kiknek szándékuk a saját magán borfogyasztásukra átlag kiegyezni, kéretnek ajánlataikat vagy szóval vagy írásban irodánkban megtenni. 3. Azok a kiegyezett felek pedig, kik a volt bériőséggel kiegyezve voltak, a már esedékessé vált f. év január 21-től márczius végéig eső összeget f. hó 15-ig befizetni el ne mulasszák. 4. Azok a felek, kik az egyezséget továbbra fen nem tartják, tartoznak borkészletüket márczius 31-ig bejelenteni, mert a később náluk talált bormennyiség mint jelenteden fog felvétetni. 5. A tanyabeliek és azok, kiknek boraik a tanyákon van, annál inkább ne mulasszák a bejelentéseket megtenni, mivel a végrehajtás utján rajtuk beveendő összeg a költségekkel is szaporodni fog. Végül azok a bortulajdonosok, kiknek boraik még a Csaba-féle adóbárezá- val lett megadóztatva, felkéretnek ezen Csaba-féle bárczákat saját érdekükben is a jelenlegi bérlősegnek vagy megbízottjaiknak, másolat kiadása mellett átadni. Van szerencsém a nagyérdemű közönségnek és tanuló ifjúságnak becses tudomására hozni, hogy a tavaszi és nyári idényre általam személyesen vásárolt legújabb divatu honi és külföldi gyapjúszöveteim megérkeztek. Több évi üzleti összeköttetéseimnél fogva azon helyzetben vagyok, hogy kelméimet gyári áron szereztem be s igy elegánsan kiállított munkáimat t. rendelőimnek is jutányosán szolgálhatom. Raktáron levő valamint, a nagykereskedőktől beküldött szövetmintákkal megtekintés végett kívánatra házhoz is szolgálok. — Javításokat tartósan és jutányosán eszközlök. Behuzott-gomb készítő gépemre bátor vagyok a férfi- és női-szabómesterek figyelmét felhívni. Szövettel vagy bársonynyal darabja: nagy 1 7j, kicsiny 1 kr. Egy jó nevelésű fiút tanonczul fölveszek. Mély tisztelettel Meiner! €tyula szabóüzlet-tulajdonos. Szép vetnivaló árpa kapható Beck Miksa kereskedőnél. Halas, 1891. Nyomatott Präger Ferenez könyvnyomdájában.
