Kun-Halas, 1891 (2. évfolyam, 1-26. szám)

1891-02-01 / 5. szám

KUN-HALAS. 1891. Február 1. TERMÉNYEK ÁRA. (Budapest január 31.) Búza pest\ idéki métermázsánként Rozs „ Árpa Zab Kukoricza „ Köles „ Heremag „ Disznózsír „ Szalonna Faggyú Méz (nyers) „ (sárga csurgatott) 7.90— 8.3Б 7.20— 7.35 6.65— 8-75 6.90- 7.20 6.-----6.15 7.40— 7.75 44.-----50.­54.50-----.­41.-----50.— 34.50— 35.­27.50— 28^50 H a 1 a s о n. Búza ínmázsánként Rozs „ Árpa Zab ,, Köles „ Kukoricza ,, Krumpli zsákja 7.30—7.35 6.40—6.50 5.80—6.- 6.------------6.20 5.50—5.60 Budapesti sertésvásár. (Kőbánya, jan. 31.) Magyar urasági öreg nehéz 44.——45.—, fiatal nehéz 46—.—47.—., közép 46.-----46.50 könnyű 45.— —45 50 Szedett nehéz —.--------.— közép 42,——42.50 könnyű 41.— —42.— Oláhországi nehéz —.--------.— Szerbiai nehéz 43.50—44.50 közép 43.50—44.50 könnyű 42.------43.— Sertéslétszám 83,362 drb. Életsuly: páron­ként 45 kilogram s azon felül 4°/0-os levonás. — Ár 100 kilónként. Kis-Kun-Halas rendezett tanácsú város szervezési szabályrendelete és ügyrendé­nek tervezete. Alorvos és halottkém. Eletmentési eljárásnál közreműködni, kéjhölgyeket a fennálló szabályok értelmében vizsgálni, a közegészségi és orvosrendőri szempontból észlelt hiányokat a hatósá­gnak főorvos értesítése mellett bejelenteni, azok meg­szüntetésére javaslatot tenni; általában tartozik eljárni mindazon ügyekben, melyeket az egészségügyi bizottság, közgyűlés tanács vagy polgármester hozzá utasit, s a me­lyek a törAéuy vagy szabályrendelet értelmében az ő köréhez tartoznak. Ugyancsak az alorvos teljesiti a halottkémlést is, köteles azonban a halottas háznál megjelenni, a hullát ott megvizsgálni. A főorvos akadályoztatása esetében azt helyettesíti. A vagyontalan betegeket szintén ingyen tartozik gyógyítani. Díjazásra nézve a főorvosra megállapított intéz­kedés irányadó. ,r, ... Mérnök. 77. §. Mérnökül oly egyén választható meg, ki­nek a József műegyetemtől nyert vagy azzal egyenrangú mérnöki oklevele van. Kötelessége a város által szándékolt minden épít­kezésre nézve javaslatot, tervet és költségelőirányzatot készíteni, az elrendelt ilynemű építkezések vezetését, fe­lülvizsgálatát eszközölni, a város lejtmérését tárgyazó munkálatot teljesíteni, annak alapján a csatornázásról javaslatot készíteni, a mennyiben a kiilhatárban vizleveze- tés szükségeltetik, arról is javaslatot s tervet beterjeszteni. Köz- és magán építkezéseknél a szabályozási, va­lamint az utcza meghatározott magassági vonalának ki­tűzését, a tervek megbirálását eszközli, s őrködik a felett, hogy az építkezések a terv és engedélynek megfelelően teijesittessenek. Tagja az építészeti szakbizottságnak. A város határaira felügyel, minden észrevett fog­lalást azonnal bejelent. A megyei, községi és dűlő utakra felügyel, az utczák jó és járható barbani tartásáról gondoskodik. A város vagy a törvényhatóság által magán sze­mélyek érdekében elrendelt földmérési munkákat a pol­gármestertől nyert kiküldetés és meghatározott dij mellett teljesiti. A községi törvény értelmében a természetben fel­használandó közmunka erőt kirendeli, a közmunka erő általi bözépitkezéseket vezeti. Általában minden a tárgy természete által mun­kaköréhez utalt teendőket végzi, s a szakmájába eső ügyekben előadó. A tagositási térképek, földkönyv és kataszteri tér­képek az ő őrizete alatt tartatnak, s azokból kivonatok, illetőleg vár és lejegyzési tervrajzokat a szabályszerű díjért kiadni köteles. , ,, Adóhivatal. Az adóhivatal tisztviselői: egy tanácsnok, 2 szám­tiszt és egy nyilvántartó, segéd személyzete pedig egy végrehajtó és egy Írnokból áll. 78. §. Adóügyi tanácsnok mint az adótörvények és szabályok végrehajtója és végrehajtásának őre, az adóhivatalnak felelős vezetője, kinek teendői az 57. §-ban vannak részletezve. 79. §. Első osztályú számtiszt (adószedő) a II. oszt. számtiszttel együttesen eszközli a számfejtő könyvek vezetését, az adófőkönyvbeni előírásokat, ide értve a hát­ralék átvezetését is, úgy az állam, mint a törvényhatósági és városi adókra nézve eszközli, a beszedett adók és ille­tékek elkönyvelését, továbbá a főkönyveknek év végén leendő lezárását teljesiti, a naponkénti zárlat megtörténte után beszedett pénzeket adónemenként elkülönítve az adótanácsnok felügyelete mellett főpénztárba átszolgál­tatja, vidéki megkeresések folytán beszedett összegeket pedig a megkereső hatósághoz juttatja. 80. §. II. oszt. számtiszt (ellenőr) az I. oszt. szám­tiszttel egyetértve az előző szakaszban jelzett teendőket végzi, az egyesek által történt befizetéseket azok adóköny­vecskéjébe leírja. 81. §. A két számtiszt, netaláni pénztári hiányo­kért egyetemleg felelős, s biztosítékul mindkettő évi fize­tésének kétszeres összegét letenni, vagy ily mérvű jelzá­logi kellő biztosítékot adni köteles. Számtisztül csak oly egyén választható, ki az érettségi vizsgát letette. Ha a biztositéki összeg 30 nap alatt le nem té­tetik, a mulasztó számtiszt állásáról lemondottnak tekin­tetvén, hivatala szabályszerű utón betöltendő, bizto­síték letétele előtt a hivatal illető által elfoglalható nem lévén. 82. §. Nyilvántartó, a birtok, (a föld és házadó) nyilvántartást az érvényben levő törvények és utasítások értelmében vezeti, a földadót egyénenként kiveti, a kive­tési lajstromot aláírásával ellátva előírás végett adó-jegy­zőnek kellő időben átadja. A hagyaték átadó s tulajdonjog átírást rendelő bírói végzésekről igtató könyvet és névmutatót (esetleg betűsoros igtatót) készit, s azokra a birtoknyilvántartási jegyzék számát följegyzi annak igazolásául, hogy a bir­tokváltozás az egyéni birtokivekben átvezettetett. Birtoknyilvántartási és földadó kivetési ügyre vo­natkozó jelentéseket az adótanácsnokkal együttesen szer­keszti, megkereséseket elintézi, felek kívánságára birtok­iveket szabályszerű dij mellett másolatban kiszolgáltatja. Az illeték kiszabás czéljából szükségelt bizonyít­ványokat kiállítja. A kitűzendő órákban nyilvántartás és földadó ügyre vonatkozólag értesítéseket ad. Nyilvántartóul csak az választható meg, hi a község jegyzői, vagy érettségi vizsgát letette. 83. §. A végrehajtó és Írnok segédszemélyzet kö­zött soroztaink fel. Alkapitány. 84. §. Ezen állásra csak is oly egyén választható meg, ki a jogi tanfolyamot szabályszerűen bevégezte, s ennek megtörténtét végbizonyitványnyal igazolja. Az alkapitány község bíráskodási ügyeket önál­lóan vezeti, a rendőrkapitány bejelentett távollétében azt helyettesíti, egyébként azonban rendőri ügyekben mint a rendőrkapitánynak közvetlenül alárendelt tisztviselő a rendőrkapitány által reá bizott ügyekben jár el, a rendőr- kapitány utasításai szerint, rendkívüli esetekben akkor midőn a halasztás veszélylyel jár, rendőrségi ügyekben személyes felelősség mellett intézkedhet és rendelkezhet ugyan, azonban ily esetekben tett hivatalos cselekményé­ről á rendőrkapitánynak azonnal jelentést tenni köteles. 85. §. Segéd, kezelő személyzet és szegőd- mónyesek. a) Gazda. A gazdasági tanácsnok mellé rendelt közeg s mint ilyen annak meghagyásait az utasítás értelmében teljesiti, köz és jótékony czéira eszköziendő gyűjtéseket teljesiti, a gazdasági tanácsnok mellett szükséges irodai teendőket végzi; kötelessége leven felvigyázni, hogy a város részére alkalmazott munkások rajok bízottakat pontosan végezzék. b) Állatorvos. A husszemle foganatosítása czéljából köteles na­ponként a vágóhídon, a vágásra rendőrkapitány által ki­jelölt órában megjelenni, továbbá a közfogyasztásra szánt sertéseket leölés előtt egészségi szempontból megvizs­gálni, az oda hajtott állatokat egészségi szempontból meg­vizsgálni, a beteg vagy gyanús állatok levágását, s az ilyen állatok húsának elárusitását megakadályozni; tar­tozik mindezekről rendes jegyzőkönyvet vezetni, s azt havonként a rendőrkapitánynak átadni. A város tulajdonát képező szarvasmarhákat és lo­vakat, megbetegülésök esetén ingyen orvosolni köteles. A ragály és állatjárvány eseteiben a hatóságilag elrendelt orvos-rendőri óv- és gyógyintézkedések helyes alkalmazása felett őrködik, s azok keresztül vitelében közreműködik. A megbetegiilt jószágok gyógyítását ellenőrzi; az elhullott, lebunkózott vagy leszúrt állatok hulláit bon- czolja, a bonczleletről jegyzőkönyvet vesz fel, s azt to­vábbi intézkedés végett a rendőrkapitánynak beterjeszti. A határterületén létező jószágokat minden évben megvizsgálja, azok összeírását eszközli. Mint az állatszemlélő bizottság tagja, köteles a vasúton szállítani szándékolt jószágokat megvizsgálni, azok felrakásainál jelen lenni, s az egészségi ^bizonyít­ványt aláírni. A vásári bizottságnak tagja s mint ilyen, a vásár­ban levő jószágok egészségi vizsgálatát foganatositja, végül: A hatóság által hozzá utalt szakmájába vágó teen­dőket végzi. c) Erdoor. A város tulajdonát képező fehértói erdőbe egy erdőőr alkalmaztatik, ki az ottani felügyeletet ez erdőtör­vény és a képviselő-testület által hozott 1890. augusztus 21-én kelt 139. számú határozat értelmében gyakorolja. Erdőőrül csakis oly egyén választható meg, ki az előirt erdőőri vizsgát letette. (i) RendörMztosok. Mint a rendőrkapitánynak alárendelt közegei annak meghagyásait teljesitik, közrend, személy és va­gyonbiztonság érdekében halaszthatatlan teendőket be­látásuk szerint megtenni jogosultak, minden egyéb eset­ben azonban a rendőrkapitánynak rögtön jelentést tenni tartoznak. Teljesítik a tanács, árvaszék és polgármester meghagyásait. A rendőrbiztosok száma kettőben állapittatik, e) Szülésznők. A szülésznők száma kettőben állapittatik meg, kötelességük minden a városban lakó, vagy a városi kór­házban ápolás alatt levő vagyontalan és szegényebb sorsú nőnek szülés alkalmával ingyen, a vagyonosoknak pedig a tanács által megszabott dij mellett segélyt nyújtani. f) Kézbesítő. A kir. járásbíróságtól átvett s a kir. törvényszéktől hozzá küldött iratokat az 1875. X. t. ez. s a vonatkozó utasítások értelmében kézbesíti. Községbirói Ítéletek végrehajtását, az azok alap­ján kitűzött árverést a közigazgatási bizottság által meg­állapított napidij és fuvar költség felszámithatása mellett foganatositja. A kézbesítő a polgármester által alkalmaztatik, s állásától csakis fegyelmi úton mozdítható el. g) Igtató és kiadó. A polgármester felügyelete alatt a közigazgatási igtatót vezeti, eszközölteti az ügyiratok, határozatok le- tisztázását, azok feleknek leendő kiadását vagy hatósá­gokhoz leendő elküldését eszközli, nyilvántartja a határ­idős ügyeket, a feldolgozás végett szignált ügyeket, az il­lető tisztviselőnek kézbesíti; a kiadó könyvet vezeti, hatá­rozatok jogerőre történt emelkedését bejelenti, a közigaz­gatási iktató névmutatóját elkészíti. Práger Fcrencz, felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos Hirdetések. ~ Pályázati hirdetmény. Halas város községi iskolájánál le­mondás folytán megürült egy rendes, és egy segédtanítói állásra — továbbá újon­nan rendszeresített két tanyai iskolai ta­nítói állásra ezennel pályázat nyittatik, s felhivatnak mindazok, kik a jelzett állá­sok valamelyikét elnyerni óhajtják, hogy kellően felszerelt kérvényeiket folyó évi február hó 15-ig a községi iskola­székhez nyújtsák be. A választás határnapja pályázati ha­táridő eltelte után fog kitüzetni. A tanítói fizetések a következők: 1. Rendes tanító évi fizetése lakbér és kert illetmény beszámításával 440 forint. 2. Segédtanító fizetése 300 fut. 3. Tanyai iskolai tanító fizetése 350 frt, továbbá egy szobából álló lakás és ennek téli fűtéséhez szükséges fütteni való anyag. Megjegyeztetik, hogy a pénzbeli fizetés öt évenként 10 %-al emeltetik, azonban 600 irtot meg nem haladhat. Halason, 1891. évi január bó 21-én. Dr. Tóth Kálmán polgármester. 2621/1890. tk. ■*. Árverési hirdetmény. A kun-halasi kir. járásbíróság mint telek­könyvi hatóság közhírré teszi, hogy Vári Szabó .István mint a halasi takarékpénztár elnöke vég- rehajtatónak, — Becz Lidia Deák Andrásnó végrehajtást szenvedő elleni 250 frt tőkeköve­telés és járulékai iránti végrehajtási ügyében a kis kun-halasi kir. járásbíróság területén lévő Halas városában fekvő a kis-kun-halasi 6930. sz. tjkvben A -f- 652, hrsz. a foglalt Deák And­rásnó Becz Lidia halasi lakos nevén álló városi lakóház és 215 Q öl telkére 500 írtban ezennel megállapított kikiáltási árban — id. Nagy Czi- rok János halasi lakos javára bekeblezett holtig- tartó haszonélvezeti jogterhével — az árverési feltételek nem teljesítése folytán Gyalog Györgynó árverési vevő ellen az uj árverést elrendelte, és hogy a fennebb megjelölt ingatlan az 1891. évi Február hó 23-ik napján délelőtt 9 órakor e kir. járásbíróságnál megtartandó nyilvános ár­verésen a megállapított kikiáltási áron alól is eladatni fog. Árverezni szándékozók tartoznak az in­gatlan becsárának 10 °/0-át vagyis 60 frtot készpénzben, vagy az 1881. LX. t. ez. 42. §-ában jelzett árfolyammal számított és az 1881. évi november hó 1-én 3833. sz. a. kelt igazságügyminiszteri rendelet 8. §-ában kijelölt óvadókkópes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, avagy az 1881. LX. t. ez. 170. §-a értelmében a bánatpénznek a bíróságnál előle- ges elhelyezéséről kiállított szabályszerű elis­mervényt átszolgáltatni. Kelt Kun-Halason, 1890. évi deczember hó 24-ik napján. A kun-halasi kir. Járásbíróság, mint te­lekkönyvi hatóság. Dr. Tomcsányi, kir. jbiró. Halas, 1891. Nyomatott Präger Ferencz könyvnyomdájában.

Next

/
Thumbnails
Contents