Kun-Halas, 1890 (1. évfolyam, 1-9. szám)

1890-11-16 / 4. szám

Első évfolyam.

4. szám.

Halas, 1890. November 16.

KUN-HALAS

SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: közp. leányiskola épület.

Megyeien minden vasárnap.

TÁBSADALMI HETILAP.

HIRDETÉSEK DIJA:

3 hasábos petit sor előfizetőknek 3 kr.

nem előfizetőknek 5 kr.

Kis Hirdetőben 40 kr. bélyegilletékkel.

Egyes szám ára 10 kr.

Előfizetési ár: egész évre 4 frt, fél évre 2 frt, 3 hóra 1 frt.

Nyilttér: 3 hasábos petit sor 10 kr.

Város és egyház.

.. . Avagy mivelhogy ecclesia praecedit, mondjuk, hogy „egyház és város“; a dolog egyre megy; 19=20—1.

Bíróságok irattáraiban, ügyvédi irodákban heverő poros és nem-poros akták mesébe való dolgokat tudnának beszélni arról a harczról, mely — miként regés hajdankorban a trójai — tiz éven át folyik immár és öli csendes méreggel a békés egyetértést polgárok szivéből, hívek leikéből az Urnák nagyobb dicsőségére, — tiz éven át, vagy talán még tovább is ?-------quo-usque tandem....?!

Mikor egyházat Írunk minden jelző nélkül, tisztában lehetünk azzal, hogy senki sem kérdi nálunk, melyik egyházról van szó ; hisz a „ref. “ egyháznak a hatalmas Halasban annyira domináló a helyzete, — úgy liivei számánál, mint társadalmi állasánál fogva annyira kimagasló a jelentősége, hogy a mikor nálunk „a z egyháziról van szó, egyedül a ref. egyházra gondol az, a ki — gondolkodik.

És a ki gondolkodik, épen itt Ötödik meg a dolgoknak ezen a furcsa ösz- szekeveredésén. Megütődik azon, hogy épen ezzel az egyházzal állott ki a síkra az a város, a melynek túlnyomóan — csaknem egyedül — irányiadé polgárai épen ennek az egyháznak a hívei is egyúttal. Két erkölcsi testület, — (a jurista azt mondja: jogi személy) — melyeknek a tagjai nagyobbára ugyanazok az egyéA „KUS-HALAS“ TÁUCZÁJA.

Pipiske lyány.

Pi-pi-pi-pi pipiske lyány Pi-pisze orrocskája,

Majd megvesz a legény-féle — Úgy bolondul utána. Pi-pi-pi-pi p ipiske lány Huncmt ám,a zúzája: Ti-ti-ti-ti titokba már Ad is, vesz is, kéretlen is Pi-pi-pi-pi Csókot pi-piczi szája.

Pi-pi-pi-pi pipiske lyány Pi —p i -p i -p i p it a rj a.

Utczu féltőm, pi-pi-pi-pi Pille röpül ki rajta. Pi-pi-pi-pi tarka pille,

Ej de fránya a mája:

Ni, ni, ni, ni itt maradt a Pi-pi-pi-pi-piros rojtos Pi-pi-pi-pi Iíézkupakos pipája.

Pi-pi-pi-pi pipiske lány Pi-pi-p i-pi-pityereg;

Karjai közt pi-pi-pi-pi Pirinyóka kis gyerek.

nek, viaskodik ezeknek az egyéneknek a fejei fölött, s hullatja közibük csöppen- ként a mérget, a mi szétmarja a szálait, fonalait az egymást becsülő barátság kötelékeinek ! — És miért ? ?

Ha az ember igy hirtelen odaveti Önök elébe a kérdést, nem esnek egy kissé gondolkodóba?

De ne gondolkozzanak fölötte. Nem Önöket illeti a megítélése saját cselekedeteiknek.

A motívumokat fürkésző történetirónak való hálás téma volna : elcsépelni azt az üres szalmát, hogy milyen okok is szülték, meg azután micsodásak szították ezt a harezot. Ez azután beszélhetne szép dolgokat elvi virtuskodásról, —- —

— a formális jogért való küzdelemről, —

— a „csak azért is igazság“ hajszájáról

— — meg-annyi köpönyegül szolgáló jelszavakról, — melyek alatt végre megtalálná a rejtett igazi rugókat: a személyes gyűlöletet пн-g- ismét a — személyes gyűlöletet.

De Önök, ha az okát kérdi valaki, ne menjenek ilyen mélyre, se olyan magasra, hanem ugorjának el fölötte hirtelen ezzel a mindenre-jó szóval, hogy okozták a — — viszonyok!

A viszonyok! Persze hogy ezek kezdték el a főiskola alól a gyékényt rángatni a Páka-kérdésben, persze csak azért, hogy megint aláterithessék ; (?) — a viszonyok kívánták azt, hogy a mi kis fölöslege maradna az oskola pénztárának, ne taneszközök gyűjtésére, gyaraNe pityeregj pi-pi-pi-pi Pintyőke kis madárkám,

Bánatodban, nagy bajodban Nem hagylak ám, ne félj szentem Pi-pi-pi-pi Pironkodni ily árván,

Pi-pi-pi-pi pipiske lyány Se nem asszony, se nem lyány,

De azért csak éppen olyan Menyecske mint akárhány:

„Ha a mézet nyalogatod:

Dagadj lépen legyecske“. —•------Kurafiból igy lett jó férj,

Pipiske lány pedig boldog Pi-pi-pi-pi

Piros pozsgás menyecske.

J. A.

Egy emlék

aszabadságharczból.

Előkelő állású halasi ember tollából egy tár- czát olvasunk a „M. H.“-ben, melyből — tekintettel arra, hogy a névtelen iró (volt 48-as honvédszázados) a saját éleményét irja meg benne, — nem tartjuk érdektelennek közölni a következő kis epizódot:

Midőn nemzetünk e korszak alkotó harczá- ban az áprilisi hadjárat fényesen ragyagó csillaga a nyár folyamán halványulni kezdett, a

pitására, ne szegény gyerekek segítségére lehessen fordítania, hanem perköltségre kelljen kihajítania.----------A viszonyok! Persze, hogy ezek hurczolták ki a harezot aztán a piaczra, a szó szoros értelmében: a p i a c z r a ! Ezek találták meg a hibát a „régi temető“ telekkönyvezésében, — a viszonyok voltak kiváncsiak a főiskola „sz á- m adásai r a“, — a viszonyok fújták föl azt a szégyelni való n у u g d i j - kérdést.

A viszonyok! Ezek okozták azt, hogy a „nagy ház“ tanácstermétől távol maradtak azok, a kiknek a befolyásos állása sok üdvösét juttathatott volna a városnak, — s viszont a templom mellől kiszorultak azok, a kiknek a jobbik esze nagyot lendíthetett volna egyben-másban az iskolán, -— s hogy innen is onnan is félrehuzódtak a semlegesek, a kik ez áldatlan hercze-hurczában való gyönyörködést igen drága mulatságnak találták.

Alert drága volt ez a mulatság! Anyagi eredményében még hagyján ; — de tessék megnézni azokat a kék foltokat, a miket a küzdők lelkén hagyott hátra ez a viaskodás, — tessék megmérni azt az erkölcsi kár t, a mit a polgárok meg a hi vek belső világában okozott ez a harcz ; — tessék körültekinteni és fölkutatni és ujjal rámutatni és ujjaikon sorra szedni, hogy e tiz év alatt, mely országszerte a városok fejlődésének korszaka volt, mit tett ez a város, m i n t

lelkes hazafiak csüggedést nem ismerő tömege — úgy a polgári mint katonai körökben — minden eszközt megragadott, hogy a nemzet létezése ellen csoportosult támadásokat meghiúsítsa.

Arad vára, a német Berger és Sírlak kivonulása után magyar őrséget kapott; e kiváló kitüntetés zászlóaljamat érte, s alig hogy átvettük a védelmet, Kossuth Lajos kormányzó érkezett Aradra.

Ugyanaz időben vonult be Görgei A. hadteste . . . , jöttek a miniszterek és kormány- biztosok . . . , keletkeztek a hírek, melyek bizalmatlanságot és aggodalmat idéztek fel, . . . . a kormány férfiak tanácskoztak, ... mi pedig teljesítettük a várbeli szolgálatot büszke tudatában annak, hogy bár betegen, de köröttünk van Damjanich tábornokunk ..la kormányzó jövetele után alig 24 órával katonai parancsnokom utasított, hogy azonnal jelentkezzem a kormányzó urnái; a parancs teljesítve lön és ón Magyarország legnagyobb fia, Kossuth Lajos előtt állottam . . . !

Százados ur, monda ő, életveszólylyel járó küldetéssel bizom meg önt, egy fontos okmányt kell Bém tábornok urnák Erdélybe vinni, és pedig az ellenséges hadövön (Puchne/i’-hadtest) keresztül, ez okmányban Bém tábornok az összes magyar hadsereg fővezérévé neveztetik ki, s egyidejűleg részletezi az okmány a hadsereg mennyiségét, ez idő szerinti állását, végül tu-