Kun-Halas, 1890 (1. évfolyam, 1-9. szám)
1890-12-21 / 9. szám
Deczember 21. KUN-HALAS. 1890. Török színészet. — Irta Tlmry József. — Ilyen szinházias hangulatban, a milyen most uralkodik városunkban, úgy hiszem, épen alkalomszerű lesz, ha elmondok egyet-mást a török színházról és szinművészetről. Azonban ha törökökről, vagy általában keleti népekről van szó, ne tessék a színházon, színészeken és szin- művészeten azt érteni, a mit mi értünk, itt Európa közepén. Ha a török színművészet is európai szabású volna, aligha újságolhatnánk róla valamit; igy azonban, a maga eredetiségében, mindenesetre megérdemel egy kis futólagos ismertetést. Hogy minél hivebb képet festhessek arról a művészetről, mely a törököknél a nyugoti nemzetek színművészeiének megfelel, mind a két fokán be kell mutatnom; szólanom kell azon farsangi bohózatokról, vagy komédia-féléről is, melyből a tulajdonképeni török színészet kifejlődött. Mikor a próféta híveinek időszámítása szerint elkövetkezik a szent ramazán hónap, minden igazhivő böjtöl teljes 30 napig, nem eszik, nem iszik, nem dohányozik (mely utóbbi áldozathozatal nagy terhére eshetik minden jóra- való töröknek.) De csak nappal; mert éjszakára nem szól a világi jók élvezetének tilalma s akkor annál többet esznek, isznak és dohányoznak, nap-lementétől napkeltéig. Ha ilyenkor sétát teszünk török városban, nem egy helyen látunk zászlókkal felczifrázott bódékat, melyekből kézi csörgetyük csengése és dobok pörgése hallatszik. Ezek az u. n. h a j a 1 d s i к - nak bódéi, kik mutatványaikkal és előadásukkal leginkább az asszonynópet és gyermekeket mulattatják. Ha belépünk egy ilyen bódéba, azt látjuk, hogy az egyik szöglet elébe egy vékony, átlátszó fehér lepel van kifeszitve s ezen lóg egy kép, mely az előadandó játéknak egyik fő hősét ábrázolja. Ez a fehér lepel a színpad; mert a játékban szereplő személyek, a színművészet ezen alacsony fokán még nem egyebek, mint bőrből csinált bábok, melyeket a hajaldsi mozgat, olyanformán, mint a mi komédiásaink a Paprika Jancsikat. A fehér leplen belül világ ég, mely a föllépő báb-személyek árnyékát a lepelre veti s a közönség tulajdonképen nem magokat a bábokat, hanem csak árnyékukat látja. Kezdődik az előadás. A fehér lepel mögött, a szögletben egy zenész rágyújt valamelyik, szóltében ismert nótára, mialatt a hajaldsi, láthatatlanul működő kezével, leveszi a föntebb említett képet és előkésziti a szereplő báb-személyeket. Mikor a nóta elhangzott föllép az előadandó játék egyik fő személye s minden darabnak állandó alakja Hadsejvát s eldanol egy verset. Azaz hogy mi csak az árnyékát látjuk a leplen és voltaképen a hajaldsi hangját halljuk. Ezután ünnepélyes mozdulatok és hajlongások közt, válogatott kifejezésekkel tudtára adja a közönségnek, hogy most mindjárt milyen szép dolgokat fog látni és hallani. Alig végzi el kecsegtető mondókáját, megjelenik a minden darabnak másik állandó alakja, amannak ellentéte és sokszor ellenfele, Karagöz, a kinek nevéről nevezik egyúttal az ilyenféle előadásokat is. Ez a kettő, Hadsejvat éz Karagöz, állandó és változatlan alakja minden darabnak, ez a kettő a lelke minden előadott bohózatnak, a többi szereplő személyek csak ő értők vannak. Ámbár úgy ez a kettő, mint a többi személyek, volta- kópen élettelen bábok, de valamennyien meg- elevenülnek beszédjük —, azaz az őket igazgató hajaldsi szavai által, a kiben — hogy a mindegyik személy helyett mondandókat rögtönözhesse — a színészi ügyességen kívül még bizonyos fokú költői tehetséggel is kell dicsekednie. Karagöz képviseli az egyszerű az európai civilisatio által eredetiségéből ki nem forgatott, furfangos ó-törököt, mig Hadsejvát a világlátott, iskolázott s a nyugoti műveltséget majmoló, mesterkélt, finomoskodó uj-törököt. Amaz a köznép nyelvén beszél, nyers tréfákat és kétértelmű szójátékokat alkalmaz; emez a műveltebb osztály nyelvén szól, válogatott kifejezésekkel él. Egymásnak ellenfelei, folytonosan kötekednek egymással, de ha idegen ellenfél lép föl, akkor szövetkeznek s azon mindig diadalt aratnak, még pedig Karagöz nyers erővel, durvasággal, Hadsejvát pedig eszólyességével. Bármi legyen az előadás tárgya, az mindig csak arra szolgál, i hogy Karagöz, az eredeti mivoltában megcsökö- nyösödött török, kigunyolhassa, bosszanthassa egyrészt az európaiaskodó uj-törököt, másrészt az idegen nemzetisógüeket. Karagöz gunyjáuak egyik czéltáblája maga Hadsejvát apó, ki a művelt osztály nyelvén beszél. Karagöz természetesen ennek szavait mindig félreérti, vagy szándékosan fólremagyarázza, furfangosan elferdíti s ilyen módon folytonosan kaezagtatja a közönséget. Hadsejvát egyszer elbeszélte neki, hogy midőn 6 Becsben járt, a szállodában a szobaleány benyitott hozzá s kérdezte tőle: „Ham Sie Kerzen?“ (Haben Sie Kerzen?) Kragaöz azt gondolja, hogy ez törökül van s úgy érti, hogy: „am szikerszin?“ a mely nyers tréfát csak török közönség előtt lehet elmondani. Karagöz gunyjának másik czéltáblája a török birodalomban élő különböző nemzetiségek. Egymás után lépnek föl a színpadon, illetőleg az átlátszó fehér leplen az arab, persa, görög, örmény, zsidó, arnaut, kurd, láz stb. emberek árnyékai s Karagöz mindegyikbe beleköt és ha talán a maga emberségéből nem tud tőlük megmenekülni, segítségére jön Hadsejvát s igy ketten mindig tönkre teszik a már kigunyoltakat. Mint mondtam, bármilyen tárgy előadása alkalmával az a főczól, hogy Karagöz nevetségessé tegye úgy az európaiaskodó uj-törököt, mint a különböző nemzetiségeket s a legnagyobbrészt asszonyokból, leányokból és fiukból álló közönség mindig jól mulat azokon a nyers tréfákon és sokszor izetlen szójátékokon, mely a mi európai Ízlésünket a legdurvábban sértenék. (Befejezés következik.) Szerkesztői üzenetek. —1—. Verset csak elvétve közlünk; de hogy az Ón piczi gondolata — ha nem is nj — kárba ne veszszen, itt adjuk simítva, s belehintve egy kis subjectivitást, a mi a lírának elengedhetetlen alaptónusa. (Nem lebbentené föl az inkognito fátyolét ?) Távozzatok fényes álmok! A szavatok csalfa, álnok. 0 csak azok a boldogok, A kik ébren maradnak. De kit vágya színes szárnyon Keresztül-visz fényen, árnyon, Kinek szive érez, dobog: Tudom, érzem, — jaj annak. — sz. b. Hiszen ha mi minden kis ajkbiggyesz- tóssel — (ha még olyan szépek is azok az ajkak,) — nagyon törődnénk, ezóta már — ilyen fiatal létünkre is — egészen össze volnánk törődve. B. J. Morva Szt-János. Köszönjük az érdeklődést, üdvözlet a szép előmenetelhez. Práger Ferencz, felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos. Hirdetések. 1742/1890. tk.sz. Árverési hirdetmény. A kun-halasi kir. Járásbíróság mint telekkönyvi hatóság közhírré teszi, hogy özvegy Megyeri Mihályné végrehajtatónak Kardos Pál halasi lakos végrehajtást szenvedő elleni 70 frt tőke követelés és járulékai iránti végrehajtási ügyében a Kalocsai kir. törvényszék (a kun-halasi kir. járásbíróság) területén levő Halas város határában fekvő a kis-kun-halasi 95 sz. tlkvben Kardos Pál nevén álló A -|- 98 hlyrsz. I. tized- beli házra és 136 Щ öl udvartelkére 600 frt kikiáltási árban, — továbbá ugyanazon tlkvben A + 4412. 4413 hlyrsz. egy tagot képező a felső rekettyéi utón alul fekvő együttesen 1046 Q ölet tevő szöllő szántóföldre 92 frt kikiáltási árban az árverést elrendeltess hogy a fennebb megjelölt ingatlan az 1891 évi Január hó 21-ik napján délelőtt 9 órakor e kir. Járásbíróság helyiségében megtartandó nyilvános árverésen a megállapított kikiáltási áron alól is eladatni fog, Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlan becsárának 10 °/o vagyis 60 irtot, és 9 frtot, készpénzben, vagy az 1881. LX. t. ez. 42 §-ában jelzett árfolyammal számított és az 1881. évi november hó 1-ón 3333. sz. a. kelt igazságügyminiszteri rendelet 8. §-ában kijelölt óvadékképes értékpapírban a kiküldött [kezéhez letenni, avagy az 1881. LX. t. ez. 170. §-a értelmében a bánatpénznek a bíróságnál előleges elhelyezéséről kiállított szabályszerű elismervényt átszolgáltatni. Kelt Kun-Halason, 1890. évi augusztus hó 27-ik napján. A kun-halasi kir. Járásbiróság, mint telekkönyvi hatóság. Dr. Tomcsányi kir. járásbiró. 2398./1890.tk.sz. Póthirdetmény. A halasi kir. Járásbiróság mint telekkönyvi hatóság közhírré teszi, miszerint az özvegy Megyeri Mihályné született Lengyel Juli- anua halasi lakos végrehajtatónak, — Kardos Pál halasi lakos végrehajtást szenvedett elleni 70 frt s járulékai iránti végrehajtási ügyében 1742. szám alatt kibocsátott árverési hirdetményben a halasi 95. számú telekjegyzőkönyvben 98. 4412. és 4413. hrsz. alatt felvett s Kardos Pál nevén álló ingatlanokra 600 frt illetve 92 frt össsesen tehát 692 frt kikiáltási árban a kir. járásbiróság helyiségében 1891. évi Január hó 21-ik napjának délelőtti 9 órájára kitűzött árverés az 1881. LX. t. ez. 167. §-a alapján ugyanazon végrehajtató érdekében is másik 70 frt tőko követelés s járulékai kielégítése végett megtartatni fog. Kelt Halason, 1890. évi November hó 28-ik napján. Dr. Tomcsányi kir. járásbiró. Hirdetmény. A városi képviselő-testületből az 1886. XXII. t. ez. értelme szerint a választás alá eső képviselők közül folyó év végével kilépnek azok, a kik 1884-ik évben választatván, 6 évig voltak a közgyűlés tagjai. Megyei alispán ur 46728. ein. 1890 szánni végzésével a kilépő 40 tag helyének betöltésére, a hivatkozott törvény 45. §-a értelmében, választási határnapul folyó év deczember hó 23-ik napját tűzte ki, ezen egy napon fog a választás mind a hat kerületben megtartatni, — és mután a választás elnökéül alispán ur alólirott polgármestert helyettesítette, a választó polgárokat értesítem a következőkről: ’ 1. A választás mind a hat kerületben e hó 23-ikán d. e. 9 órától d. u. 4 óráig tart. 2. A szavazás következő helyiségekben történik: Az I-ső kerület szavaz a központi fiúiskola I. osztályának termében ; elnök Fridrich Alajos. A Il-ik kerület szavaz a városháza nagytermében; elnök Dr. Babó Mihály. A 111-ik kerület szavaz a rendőrbiztosi szobában ; elnök Mészöly István. A IV-ik kerület szavaz ajárásbirói épület udvari szobájában; elnök Berki Antal. Az V-ik kerület szavaz a központi leányiskola VI. osztályának termében; elnök Sándor Imre. A Vl-ik kerület szavaz a Tóth-féle katonai lakház alsó részében; elnök Schilling Ede. A választó polgárok rendszeretete és politikai érettsége biztosit ugyan engem, hogy a választás alkalmával hivatalos hatalommal élni kényszerülve nem leszek, mind a mellett felhivom választó polgártársaimat, hogy polgári joguk gyakorlatánál a csend és rend érdekében nyugodt megfontolással, alkotmányos érzetük teljes felfogásával járjanak el. Kelt Halason, 1890. decz. hó 14-én Vári Szabó István polgármester megyei alispán ur megbízásából választási elnök. Halas, 1890. Nyomatott Práger Ferencz könyvnyomdájában.
