Kun-Halas, 1890 (1. évfolyam, 1-9. szám)
1890-12-14 / 8. szám
sági tag megválasztandó. — Az alispán kitűzhette a tisztujitást, a mikorra neki tetszett; a kérdés tehát nem úgy állítandó fel, hogy nem januárra kellett volna-e kitűzni, hanem úgy, hogy illetékesnek tekinti-e magát ez a képviselő-testület a választásra; a kérdés csakis ebben az alakban képezheti vita tárgyát. S ha a képviselő-testület nem tekinti magát illetékesnek, úgy — mivel fölebbezósnek helye nincs, — csakis a kérvén yezés útja marad fenn, mely a képviselő-testületet szabályrendeletek alapján, de mint ősjog is megilleti. Megjegyzi még id. Gál Lajos merev törvényességi álláspontjára, hogy törvényt alkotni, magyarázni egészen más mint azt v ó g r e h a j t a n i, s a közönség érdeke lévén kielégítendő, olykor a közjó érdekében akarva nem akarva el kell térni a törvény holt-betűitől, minthogy azon ban a törvény lényege mégis megtartandó kellemetlenségeknek elejét veendő beterjeszti a következő határozati javaslatot: „Intézze a közgyűlés az alispánhoz a következő feliratot: — Ámbár tudatában vagyunk annak, hogy az 1886. XXII. t. ez. 78. §-a értelmében a tisztújító szók határnapjának kitűzése Nagyságod törvényszerű oly joga, melyet mindennemű hatósági beavatkozás nélkül gyakorolhat, s á m b á r tudjuk, hogy a községi törvény 30. §-a értelmében a velünk közlőit törvényhatósági közigazgatásra vonatkozó rendeletet vita tárgyává nem tehetjük s azt föltétlenül végrehajtani kötelesek vagyunk, nem akarván magunkat kitenni a törv. 61. §-ában érintett feloszlatás veszélyének, szükség esetén végre is fogjuk hajtani, mindazonáltal — tudva azt is, hogy a választás kitűzésével történő netáni jogsérelem orvoslása a választás ellen esetleg beadandó felebbezós utján eszközlendő, nem akarván a képviselő-testületet s városunk lakosságát a választással járni szokott izgalmaknak ismételten kitenni, miután felfogásunk szerint a közs. törv. 53. illetve 78. §-a értelmében a tisztújító szók határnapja a képviselő-testület megalkulását követő napra tűzendő ki, első sorban a folyó óv végével kilépendő képviselők helyébe lettek volna az újak ineg- yálasztandók, s csakis ennek megtörténte után lehetett volna a tisztujitást kitűzni, s minthogy ez nem történt meg, — figyelembe véve azt, hogy eddigi gyakorlat szerint az újonnan alakult képviselő-testijlet eszközölte a tisztujitást s 1884-ben is az új folyó óv végén kilépendő képviselők már éltek általános tisztujitási jogokkal, kérjük Nagyságodat, miszerint: tisztújító szék határnapjának kitűzése tárgyában kelt végzését ujabbi megfontolás tárgyává tenni, azt visszavonni, a tisztujitást képviselő-testület újjá alakulása utánra mpltóztassók kitűzni.“ Ezzel indítványozó alkalmat akar adni az alispánnak, hogy végzését újabb megfontolás tárgyává tegye, mert mint Deák Péter is említette, csakis az alispán a felelős, bár újólag kiemeli, hogy a törvény betűihez való szívós ragaszkodás megbosszulhatja magát azokon, kik ezt teszik, s a baj csak az hogy a mostani törvény- védők jogsérelemről fognak panaszkodni. Id. Gál L aj о s: Ha ez peticzió, akkor ezzel inkább a miniszterhez forduljunk, mert ez méltóbb „tárgya“ egy peticziónak, mint az alispán. К о 1 о z s v á r ynak az a nézete, hogy ne kerüljük el az alispánt, már csak azért se, mert nagy igazság az, hogy „plus valet favor in judice, quam lex in codice“ ........... Id. Gál Lajos (közbeszól:) No ezt tapasztalta a polgármester 1 (Mozgás a képviselők soraiban. Gál eltávozik.) Kolozsváry:....a főjegyző határozati javaslatához hozzájárul s azt elfogadásra ajánlja. Az alispán felettes hatóságunk, neki is érdeke, hogy törvénytelenség ne történjék, de nekünk is érdekünk, hogy az ő tekintélyét ne kisebbítsük, mert a közönségnek szüksége van arra, hogy tisztviselőjének tekintélye legyen. Dr. В a b ó: Ha a miniszterhez folyamodnánk, ezzel nem siettetnék az ügy elintézését, mert a miniszter is előbb az alispántól kérne az ügy állásáról informácziót. Kolozsváry beszédjének utolsó szavaiért az elöljáróság nevében köszönetét mond, mert e szép szavakat, hogy „a közönségnek szüksége van a tisztviselő tekintélyére“ most volt alkalma először hallani ezen a h e 1 у e n. Á közgyűlés az alispán végzését tudomásul veszi s egyhangúlag elfogadja Dr. Babó határozati javaslatát. Deczember 14. _____________________ KUN-HALAS. Vári polgármester: Miután az alispán végzése tudomásul vétetett, consequenter meg kell választani a kijelölő választmány 2 tagját is. Mivel azonban az ügy a felterjesztés folytán függőben marad, ezeket azon képviselők közül ajánlja választani, kik továbbra is bizonyosan a képviselő-testület tagjai maradnak. Biró Mihály nem tartja szükségesnek a kijelölő választmányt, hanem terjesztessenek a pályázatok közvetlenül a közgyűlés elé. (Szólót több oldalról felvilágosítják, hogy ezt a törvény kívánja.) Deák Péter a polgármester felfogásával szemben azt tartja következetesnek, hogy ha már ez a képviselő-testület választ kandidáíókat, válaszsza azokat a saját kebeléből minden korlátozó tekintet nélkül, mert úgyis csak arra az esetre választatnak, ha az alispán fentartja végzését. A közgyűlés e felfogást magáévá teszi, s a kijelölő választmányba Dr. Babó Mihály és Kolozsváry Kiss István képviselőket választja meg. Ezután olvastatik Arad város átirata, melylyel az általunk már említett emlék-érmet megküldte. Az emlékezetért köszönet szavaztatik. Végül a fehértói tüskés erdőrósz kiirtása tárgyában úgy határoz a gyűlés, hogy a mennyiben Sándor Imre ügyvéd a nyáron tett ajánlatát fentartja, ez ajánlat elfogadtalak s a tanács a továbbiakkal megbizatik; s mivel Sándor Imre fölemlíti, hogy a kir. erdőfelügyelő privatim panaszkodott, hogy az ő véleményét ilyen kérdésekben nem szokta a város kikérni, — pótlólag kimondja a gyűlés, hogy a kir. erdőfelügyelő e tárgyban meghallgatandó. A gyűlés 3/i 11 órakor ért véget. HÍREK. — Az alispán és a tisztujitás. Megbízható forrásból halljuk, kogy az alispán — hangsúlyozva intézkedése törvényes voltát, méltányosságból mégis engedett a képviselő- testület kérelmének s a tisztujitást f. hó 20-ikáról később meghatározandó időre elhalasztott a. Török Elek fölebbe- zését pedig visszautasította. — Battlay Imre, kalocsai kir. ügyész a járásbíróságnál folyamatban levő bünvizsgálati ügyek betekintése végett csütörtökön városinkban időzött. — Az uj bírósági végrehajtó, Eabszki Géza, — a pénzügyőri szemlésznek: Eabszki Bélának fivére, — a héten elfoglalta hivatalát. — Halálozás. Tóth János tekintélyes birtokos neje született Zseny Krisztina, felsőbb köreinknek egyik általánosan tisztelt alakja, tegnap, 13-án reggel 9 órakor életének 50-ik évében meghalt. A megboldogultat 7 gyermeke, kik között van Dr. Tóth Kálmán budapesti ügyvéd is, és nagyszámú előkelő rokonsága gyászolja. Tetemeit ma délután 3 órakor helyezik örök nyugalomra. — A polgármesteri jelentés az 1889. évről, — melyet a nov. 20-iki közgyűlés kinyomatni rendelt, — megjelent s kiosztása megkezdődött. Ismertetésére még visszatérünk. — A főgimnázium ifjúsága által t. hó 19-én, pénteken rendezendő hangverseny éstánczestély programmját vettük, mely a következő szép hallani- és látnivalókkal kecsegtet: 1. „Natália búcsúja“ (keringő) irta Iva- noviczi, előadja az ifjúság zenekara. 2. „Házasság előtt“ (magánjelenet), Irta Krepelka, előadja Kornis Gyula. 3. „Kossuth dala“ szerzetté Gaal Ferencz, énekli a gimnázium énekkara. — 4. Nagy élőkép, mely igen csábitónak Ígérkezik, mert az abban föllépő hölgyek szépségét városunkban még eddig nem látott csillogó tündéries kosztümök is emelni fogják. Ezek után táncz. Eeméljük. hogy a közönség, mely a gimnáziumi ifjúság mulatságait mindig szivesen látogatta, most is hű marad magához, s mivel akkor talán már színészeink sem lesznek, hisszük, hogy az estély fényesen fog sikerülni. — Bankett. A katolikus önképzőkör — mint jeleztük — újonnan épült helyiségének fölszentelő-ünnepére ma egy hete társas vacsorát rendezett. — A barátságos kis mulatság pompásan sikerült; mintegy 70 főből álló társa1890. ság gyűlt egybe, melyben az intelligenczia is szép számot tett. — Vári Szabó István polgármester nyitotta meg a tosztok zsilipjét s arra ürítette poharát, hogy a nomes-czélu kör tagjai között az összetartás soha meg ne szűnjék. К o- 1 о z s v á г у Kiss István a kör mostani elnökét, Halász D. Ferenczet és a volt elnököt, Király Gy. Ferenczet éltette. Szép felköszöntőket mondottak Török István kir. közjegyző és Dr. Tóth Kálmán a körre és annak tagjaira. Igen hatásos s figyelmet-Iekötő volt még B e r n á t h Károly tosztja, ki a népnevelőket éltette. — Az éjfél után oszladozott mulatók kedves emlékét vitték magukkal a hangulatos, kedélyes estének. Ízes paprikásnak és a kifogástalan — — túrós csuszának. — A rcgalebérlö — mint pengetik — megelégelte a dicsőséget, s alkudozásokat folytat valami pestivel a bérlet átadása iránt. Mint halljuk, a személyzetének már felmondott újévre. — Vasút Halas ős Majsa közt. A héten egy bécsi ember, de magyarországi birtokos járt városunkban és Majsán körültekintés és tapogatózás végett, hogy milyen kilátásai lennének itt egy vicinalis vasút eszméjének. Az illető —- mint halljuk — kivihetőnek tartaná a tervet, ha 150,000 írt értékű törzsrészvényt elhelyeznie sikerülne, mert a létesítéshez — mely szerinte 300,000 írtba kerülne — a további 150,000 frtot elsőbbségi kötvények utján beszerezhető- nek véli. — Betörés (?) Tegnap az a hir terjedt el a városban, hogy Török István kir. közjegyzőnek — Babó Sándor asztalos házában levő lakásába pénteken éjjel rablók akartak betörni, s hogy ezek a folyosóra nyíló előszoba ajtaját feszegették. A szomszédok alarmirozva lettek, de mire az udvaron szétnéztek, már senkit sem találtak. Mint értesülünk, az egész vaklármát egy sarkából kiesett ablak zaja okozta. — Mintaképe az adóbehajtóknak. — Bőlim Mór polgártársunk — ki Tázlár-Harka községben — mint ottani birtokos és esküdt — az adóbehajtásokkal már régibb Jidő óta meg van bizva, e működésében kifejtett fáradhat- lan, sikeres buzgalmáért a község elöljárósága által 15 frt extra-honorariummal lett kitüntetve. — Mit meg nem ér az ember! írod alom. (?) Az a kérdőjel ott a czim után azt jelenti, hogy honnan kerül a mi lapunkba ez a rovat, mikor mi ezt nem tartjuk — még most. Majd, igen, valamikor 50 esztendő múlva, (a mi a világhistóriában nem is valami hosszú terininus)- talán lesz Halasnak is „saját külön“ irodalma, a miről aztán lehet beszélni egy helyi érdekű újságnak. Addig a kis ideig azonban mi rábízzuk a világirodalom „termékeinek“ az ismertetését a „Budapesti Szemlé“-re, „Fővárosi Lapok“-ra, „Hót“-re, az irodalmi társaságok közlönyeire, no meg akár a divat lapokra is, s nem csábit bennünket vidéki kollegáink (a „Bu- gaczi Híradó“ a „Lipitylotv és Yidóke“ stb. stb.) példája, kik állandó rovatot csinálnak az „Iro- dalom“ból s a megjelent müvekről szörnyű grandezzával teszik közzé magas véleményeiket-------az illető kiadóczógeknek, — no igen! kik e véleményeket készen előre beküldik. Nem követjük a példát, — mert tudjuk, hogy Önök t. olvasóink, kik az irodalom eseményei iránt érdeklődnek, az ismertetéseket már a nagy lapokban is — — nem olvasták, de olvashatták. Az egyszerű fölemlitése valamely mű megjelenésének pedig — (bocsássa meg nekünk e blasphémiát szt. Litteratura“ — nálunk a hirdetések közé való. És ha mégis egyszer eszünkbe jutna a mi saját eredeti felfogásunkat valamely irodalmi műremekről teljes komolysággal v i - 1 á g g á bocsátani a mi néhány száz olvasónknak, a megírása után ép úgy megmosolyognék magunkat a tükörből, — mint ahogy most Önökkel együtt jót mosolygunk e programszerű kijelentések fölött, melyekkel e kérdéses rovatot fölszenteltük, — — vagy tán el- hantoltuk? .... — „Van-e olyan kalandáriomjik kigyelme- töknek, a melyik Halasra szól?“ — ezzel a kérdéssel állított be az egyszeri menyecske az egyszeri boltba. — „Van bizon, lelköcskóm, nézze ez a sok czifra mind ideszól Halasra!“ e’ volt rá a felelet,
