Kun-Halas, 1890 (1. évfolyam, 1-9. szám)

1890-11-30 / 6. szám

November 30.

KUN-HALAS.

tisztviselő által a bellő időben beadassanab, a végből, hogy a költségvetést a közgyűlés szabályszerű időben tárgyalhassa.

26. §. A megállapított költségvetés megtartásáért a tanács felelős.

27. §. Ha időközben előre nem látott körülményeknél fogva oly rendkívüli kiadás szüksége áll elő, mely a költségvetés keretén belől nem födözhető, ez iránt a tanács esetről esetre kimerítő jelentést és indokolt javaslatot terjeszt a közgyűlés elé.

28. §. A zárszámadásokra nézve szükséges intézkedések megtétele, s foganatositásuk feletti felügyelet szintén a tanács köréhez tartozik.

29. §. Tanács ülés rendszerint minden héten a tanács által megállapított napon rendkiviilileg pedig a polgármester vagy a tanács kívánatéra bármikor tartandó.

30. §. A tanács tagjai a rendes ülésekre meghívás nélkül, a rendkívüliekre pedig meghívásra mindenkor megjelenni kötelesek.

A tanácsülések megtartását a rendes olnök akadályoztatása nem gátolhatja.

31. §. A tanács hatásköréhez tartozó ügyek részint ülésben, részint ülésen kiviil intézteinek el.

Az ülésbeni elintézés előadói rendszer szerint történik, akként hogy az előadó Írásbeli végzés tervet mutat be.

Előadók: a rendőrkapitány, fizetéses tanácsnokok és főjegyző, ki magát bármely aljegyző által helyette- sitheő.

A határozatok és indokaik az előadó véleményének meghallgatása mellett az általa bemutatott kiadmányi tervezet alapján szavaz, egyhangúság híján, szótöbbséggel állapittatik meg. Szavazat "egyenlőség esetén az elnök dönt.

Azt, hogy a határozat birtokon kivül felebbezhető, magában a határozatban világosan ki kell fejezni, ezen záradék hiányában a határozat birtokon belől feleb- bezheti.

Ülésen kiviil oly ügyek intézhetők el, melyek érdemleges intézkedést nem igényelnek, a város jogaira, érdekeize s a közérdekre befolyással nincsenek. — Ide tartoznak még a vidéki hatóságok kisebb érdekű megkeresései, melyek a városi hatóság működését átruházott hatáskörben igénylik, és valamely tárgy megérlelésére szükséges előkészítő intézkedések.

Az elintézés akként történik, hogy: a törvény, rendelet vagy szabályok és törvényes gyakorlat szem előtt tartásával a polgármester (vagy helyettese) önmaga vagy általa az ügy természetéhez képest kijelölt tisztviselő által levelet szerkeszt, végzést hoz, s annak kiadmányozásáról gondoskodik.

Akár tanácsülésben, akár azonkívül nyerjen azonban valamely ügydarab elintézést, az elintézés tartalmában foglalt adatok és tények valódiságáért az illető ügydarab előadója a felelős.

32. §. A tanácsülésekről rendes jegyzőkönyv vezettetik, melyben a jelenlevők neve feljegyzendő s abba a tanácskozás alá vett tárgy sommás kivonata és az arra keletkezett határozat indokaival együtt bevezettetik.

Érvényes határozat hozatalra az elnökön és jegyzőn kivül legalább 2 tag jelenléte szükséges.

Az ügyek a polgármester által kijelölt azon tisztviselők által terjesztetnek elő, kiknek azok természetükhöz képest kiosztattak.

A jegyzőkönyv hitelesítése az ülés elnöke és általa kijelölt egy tag által eszközöltetik s annak 7 nap alatt okvetlen meg kell történni.

A tanács ülései nyilvánosak, kellő indokokból azonban a hallgatóság eltávolítható.

33. §. Határozatok a jegyző-okiratot képező kiadványok pedig pecséttel is ellátva elnök és jegyző — fel- terjesztések és levelezések pedig elnök aláírásával adandók ki.

34. §. A tanács határozatai hivatalból kézbesit- tetnek, s a kézbesítéstől számított 15 nap alatt feleb- bezhetők.

A felebbezés a tanácshoz adandó be s ezeket az, az ügyiratokkal felszerelve, és netalán szükséges felvilágosítással kisérve a felsőbb fokú hatósághoz 8 nap alatt felterjeszteni köteles. Jogerőre emelkedett határozatok közigazgatási utón, a közadók kezeléséről szóló törvény értelmében (1883. XLIV. t. ez.) hajtatnak végre.

III. Árvaszék.

35. §. Az árvaszék szervezetét, ügykörét és eljárási szabályait az 1877. XX. t. ez. 1885. VI. t. ez. s az előbbi folytán keletkezett 1882. május 3-án 24. sz. a. alkotott 6133/1882. számú kir. belügyminiszteri rendelettel megerősített itteni szabályrendelet s erre alapított képviselő-testületi és felsőbbi határozatok állapítják meg.

IV. A képviselő-testület tanácskozás és ügyrendje.

36. §. A közgyűléseket a polgármester mint rendes elnök, vagy annak helyettese nyitja meg.

37. §. A tárgyak következőkép sorozandók és tárgyalandók.

a) a kormány vagy vármegyei rendeletek;

b) alispáni levelek;

c) a tanács, állandó választmány, vagy egyéb bizottságok jelentései és pedig első sorban azok, melyek a pénzügyekre vonatkoznak;

d) a más idegen hatóság, vagy községekbeli levelezések ;

e) kérvények.

Eltérés ezen igy megállapított sorrendtől csak úgy történhetik, ha a jelenlevő képviselők szótöbbséggel az illető tárgy sürgőssége miatt az eltérést elhatározzák.

38. §, Rendes közgyűlésen a tanácskozás alatt levő tárgyra magára vonatkozó és azzal kapcsolatos indítványok, melyek élő szóval tétethetnek, azonnal tárgyalhatok és a főtárgygyal magával elintézendők, ha ez nem történik, az Írásban beadott ilynemű önálló indítványok a legközelebbi közgyűlés napirendjére tüzen- dők ki.

39. §. Minden indítvány feletti tanácskozás és tárgyalás megszűnik, ha azt az indítványtevő visszavonja és más azt megint fel nem veszi és magáévá nem teszi, mely utóbbi esetben a tanácskozás tovább folytattatik.

40. §. A tárgy az elnök által a tanácskozásra a sorrend vagy közgyűlés kívánsága szerint kitüzetvén, a mellette vagy ellene szólni kívánók felváltva azon sorban, a mint magokat a szólásra jelentették és a jegyzőnél feljegyeztették, az utóbbi által a szólásra felhivatnak.

Az első szó illeti mindig az előadót, vagy azon indítvány tevőt, kinek indítványa van szőnyegen.

A tárgyhoz magához senki kétszer nem szólhat, kivéve az indítványozókat és küldöttségi vagy bizottsági előadókat, kiknek az indítványozás sorrendje szerint a határozat kimondása előtt egy zárbeszédre joguk van.

41. §. Soronkivüli szólásra jelentheti magát:

a) a ki indítványát visszavonni és

b) a ki a napirendre való áttérést indítványozni

akarja;

c) ki tanácskozás [közken felmerült őt ért, vagy illető személyes megtámadásra, vagy kérdésre válaszolni kivan;

d) ki a tanácskozási szabályok és ügyrendre figyelmeztetni kíván;

e) ki egy őt illető rendre utasítás után magát menteni óhajtja, végül

f) ki zárt ülést indítványba hozni akar.

42. §. A tagoknak á képviselő-testület irányában tartozó tisztelethez képest a gyűlésben csendet, rendet tartaniok kell és beszédjeikben az illem határait túl lépniök, sértegető szavakkal élniök nem szabad.

43. §. Az elnök, ki a tanácskozás vezetője s a rend és csend őre, a szónokok félbeszakítása mellett azokat, kik beszédjeikben a kérdéstől eltérnek, arra vissza vezeti, kik a tanácskozási szabályokat és ügyrendet megsértik, ezeknek megtartására utalja, és azokat, kik a gyűlés és minden egyes tagjának tartozó tiszteletet megszegik vugy sértő kifejezéseket használnak, rendre utasítja.

Ha azonban oly tiszteletlenség vagy sértés ugyanazon előadás közben ismételteinek, és igy az illető szónok másodszor is rendre utasittatnék; akkor az elnök tőle a tanácskozás alatt levő tárgyban a szólási jogot egészen megvonhatja.

44. §. A netán megzavart csend helyreállítására az elnök először is a csengettyűt és az általános intést használja, — ez nem használván, a csend megzavarod; megnevezi és azokat csendre személyileg inti, — ez sem vezetvén czélhoz, a gyűlést legfeljebb fél órára felfüggeszti.

45. §, A közgyűlések mindig nyilvánosan tartatnak, kivéve, ha kétharmad többséggel, személyes ügyek fenforgása, a közerkölcsiség vagy más közérdek tekintetbe vétele miatt zárt ülés tartása elhatároztatott volna, hanemily esetekben is a határozat nyílt ajtóknál és a hallgatóság jelenlétében hirdetendő ki.

A hallgatóság magát csendesen és illedelmesen viselni és minden tetszés, vagy nem tetszés nyilvánítástól tartózkodni köteles.

A hallgatóság általi csendbontás esetében az elnök azt előbb meginti, azután vagy egyenként vagy egészben kiutasítja sőt a féktelenek megbüntetése végett az illetékes hatóságot is igénybe veheti.

46. §. Az elnök a tanácskozás folyama alatt akár a tárgyhoz, akár más felmerülő okból mindig szólhat,

47. §. Ha a tárgyhoz szónokok többé nem jelentkeznek az elnök a szólók többsége szerint a határozatot kimondhatja, kivéve, ha községi ingatlan vagyon elidegenítéséről megterheltetéséről, terhes szerződések kötéséről jés községi kölcsönről van szó, vagy ha a jelen levők közül 10 képviselő-testületi tag a szavazást kívánja, mely, valamint a törvény rendelte egyéb esetekben is, .az elnök a névszerinti szavazást elrendelni köteles és a kérdést a szavazásra felteszi, úgy hogy reá „igen“-nel, vagy „nem“-mel felelni lehessen.

A kérdés feltevéséhez azonban megint minden tag szólhat,

48. §. Ha a napi rendre áttérés, vagy az, hogy a tárgyalásnak egyáltalában nincs helye, vagy hogy egészen elvettessék, vagy elhalasztás inditványoztatott, mindezen indítványok feletti tárgyalás és szavazásnak az említett sorban meg kell előznie a tárgy feletti döntést.

Ha módositványok is indítványoztatok, ezek felett a szavazás csak a főtárgy eldöntése után követ- kezhetik be.

49. §. A szavazás rendesen felállás és ülve maradás által történik és ha kívántatik, az elnöknek az ellen próbát is meg kell tenni, ha az elnök a többséget úgy sem vehetné ki biztosan, a szavazás névszerint az az a jelenlevők egyénenkénti felszólítása, neveik és szavazataik az elnök őrizete alatt a jegyző általi feljegyzése mellett minden indokolás kizárásával ejte- tik meg.

Személyes kérdések felett mindenkor titkosan kell szavazni.

Az elnök csak a szavazatok egyenlősége esetén szavazhat, mely esetben szavazata döntő erővel bir.

50. §. Egy a többség által elejtett indítvány ugyanazon ülésben többé fel nem vehető, valamint egy meghozott határozat ugyanazon ülésben meg nem változtatható és ez iránti indítványok csak valamely jövő gyűlésben, — mikor is az indítvány következő ülés napirendjére tűzendő ki, — tehetők.

51. §. A közgyűlés jegyzőkönyvei a jelenlevők névsorával megkezdendők és hitelesítésük czéljából a közgyűlésből elnökileg egy 6 tagú bizottság küldetik ki, mely a hitelesítést az elnök és jegyző együttes aláírása mellett teljesiti.

Az elnökön és jegyzőn kivül ha többen meg nem jelennének, 3 bizottsági tag aláírása elégséges.

Szerkesztői üzenetek.

— Agricola. Köszönjük a szives emlé- keztetést, — de itt is igaznak bizonyul, hogy a kritikus ritkán ád olyan tanácsot, a mire maga a megbírált már előbb ne gondolt volna. Magunknak is volt gondunk az „ingatlanok for- galmáu-ra; a bíróság vezetője tudván azt, hogy ennek közlése a telekkönyv nyilvánoss á- g ának a corollariuma — szives készséggel beleegyezését is adta, de az ilyen nem-hivatalos szívességre ö sem kötelezheti az illető hivatalnokot, a ki — nem tudjuk, miért — hallani sem akar a dolog felöl. Persze az ilyesmire itt kis-városon érni kell az embereknek, mint a szép lánynak a hajlandóságra. — Tudnák ugyan a módját a kimutatás megszerzésének, de hogy kerülő utón, akárkinek is a lefözésével hozzuk be a lapba, arra nem vagyunk eléggé amerikaiak, — de meg nem is életkérdés. Le jeu ne vaut pás la chandelle!

— F. K. (Szeretömhöz.) A Borszem Jankó valamelyik naptárában van elmondva az egyszeri házalóról, hogy a pusztán, nagy szélben rá akarván gyújtani, mikor már látta, hogy épe n n e m m egy, ezzel a humoros re- zignáczióval dugta zsebre a garasos selmeczit: „Mbo! Moszáj énneküm pipálni?? .. Nem mo- száj énneküm pipálni/“ .... Muszáj Önnek verseket írni?

— „Előfizető“. (?) Tudakozódásunkra azt a választ kaptuk, hogy rendszerint állatorvos vizsgálja meg a vágóhíd áldozatait, sőt a háznál ölendő négylábúnkat is, a mennyiben közfogyasztásra vannak szánva. Ha az orvos akadályozva van, biztos ejti meg a vizsgálatot, mit a törvény (1888. VII. 11. §.) világosan megenged. Ez a regula; hogy aztán nincs-e alóla kivétel, annak az ellenőrzését csak nem tetszik t öl ü n к kívánni ?

Práger Ferencz,

felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos.

Van szerencsém a nagyérdemű közönségnek becses tudomására hozni, hogy

lakatos üzletemet

ifj. Kmett Sándor Úr házában — Péter Sándor úr szomszédságában, — megnyitottam s mindennemű lakatos munkák készítésére úgy gépek javításába vállalkozom.

Szives pártolásért esedez

JFüredi Pál

épület és géplakatos.

1890.

Halas, 1890. Nyomatott Práger Ferencz könyvnyomdájában.