Kun-Halas, 1890 (1. évfolyam, 1-9. szám)

1890-11-30 / 6. szám

élőkép, — persze monológ is, — és — a mi még perszébb — táncz. Mindez Pénteken! Node a tánczból talán jut valamicske szombatra is. — Jutalomjáték. A városunkban szép sikerrel működő Bátosi-féle színtársulat egyik primadonnájának, P. Laky Eugénia asz- szonynak jutalmára szerdán deczember 3-ikán színre kerül a „Saekkingeni Trombi­tás“, Nessler által zenósitett regényes színmű operai részletekkel! Könnyen érthető kíván­csisággal nézünk az érdekesnek Ígérkező est elé. — A megyei gazdasági egyesület f. hó 24-ón Földváry Mihály alispán elnöklete alatt tartott gyűlésén több olyan határozatot hozott, mely megérdemelné, hogy gazdáink figyelme rájuk irányuljon. Kimondta a gyűlés, hogy több helyen mintaszőllőtelepet létesít, és hogy felállít egy egész mintagazdaságot. Ez utóbbira nézve nem határozta el, hogy hol, hanem ennek és egyéb részleteknek a megha­tározását egy bizottságra bízta. — Pótvásárok. Kis-Körös és Kistelek községek decz. 14 és 15-ik napjaira pótvásárt kérnek a minisztertől. — Kár volt egy-ugyan- azon időre! — Virtus. Kmeth Béni és Mamlecz Imre fiatal polgártársainkat annak idején valami véle­ménykülönbség miatt pajtásaik alaposan hely­benhagyták. — Most azután a felsőbb bíróságok is helybenhagyták a törvényszék Ítéletét, mely Lehöcz Illésre 6 havi börtönt, Lehöcz Sándorra 2 havi, Vilonya Imrére pedig 1 havi fogházat szab a legébykedés miatt. — A megyei utakon szükséges 720 da­rab útjelző oszlop előállítására verseny- tárgyalást hirdet a megyei államópitészeti hiva­tal. A tárgyalás Budapesten deczember 5-én d. e. 10 órakor tartatik meg. Kikiáltási ár 1800 forint. — Csütörtököt mondott a tegnapra tervezett fehértói nagy vadászat az eső miatt. Bi­zony jobb is lett volna Csütörtökön megtartani, abban a hárompróbás sziibérai levegőben. — Eljegyzés. Imreh Lajos tanító jegyet váltott Závodszky Erzsébet kisasszonnyal, a kis- dedóvó-intézet vezetőjével. A színházból. A héten a könnyebb kaliberű darabok járták. Megbocsát nekünk a Suhancz meg a Czi- gánybáró, ha őket sem számítjuk a nehezebb ütegek közé. A többi meg épen pehely könnyü- ségü: Tündérlak Magyarhonban, Csókon szer­zett vőlegény, no meg aztán a — Fenegyerekek. Operett és bohózat egy fán termettek. Az ope­rett énekelt bohózat, a bohózat pedig operett prózában. Az ilyenekből összeállíthatja műsorát egy nagyvárosi vód’vill-színház, ahol egyéb műfajok kultiválására külön intézetek vannak, de vidéki színpadon csupa kaviárból a menüt össze­szedni nem szabad, mert kis városon a színpad nemcsak szórakoztatásra való, hanem nevelő, művelő, izlést-nemesitő hatása is kell. hogy le­gyen, s feladata egyszersmind a kis városi kö­zönséggel megismertetni a szinmü-irodalom újabb termékeit — minden m fi fa j b ó 1. Nem érdektelen a repertoár kritikáját ki • olvasni a közönség számából és eloszlásából. Megfigyeléseink a következők: szombaton, 22-én a Suhanczban Konti kedves zenéje teli házat vonzott; vasárnap, a Tündérlakban fél ház — hátul; kedden, a Czigánybárónál háromnegyed ház — elöl; szerdán a Csókon szerzett vőle­génynél fél ház— itt is ott is; csütörtökön, a Fenegyerekeknél háromnegyed ház — hátul. Az előadások azonban e héten is eléggé jók voltak, a rendezés korrektsége s a szereplők igyekezete elismerésre méltó. Első helyen kell említenünk P. Laky Eugénia asszonyt, ki­nek kellemes, lágy hangja e héten igen próbára volt téve. A Suhanczban Elizt énekelte szépen, bár — mint észrevettük nem egész kedvvel; a Tündórlakban mint Marosa tetszett; a Ozigány- báróban Szaffija bájos alakítás volt s a czigány- dalát élénken megtapsolták; a Csókon szerzett vőlegényben pedig Ábrái Irén kaleidoskop-sze- rüen változó alakjait ügyesen ábrázolta; legjob­ban teszett, mint szamóczás menyecske és mint tót gyerek. — Szilágyi Etelkát a Su­hancz és a Czigánybáró czimszerepeikben lát­tuk; mindakettőben hangja csengését iparkodott érvényre juttatni, s e miatt játéka is itt-ott char- girozott lett; az előbbi darabban néhány ónek­November 30._____________________ KUN-HALAS. számával („Ha megnő a bajuszom;“ — „Yak vagy ó szerelem;“) tapsra ragadta a közönséget. — Szilágyi Berta mezzosopranját. jól ér­vényesítette a Suhanczban mint Menniernó és Czigánybáróban mint Czipra. — A férfi szerep­lők közül В á t о s i a Suhanczban igen jó Bizot volt, a Czigánybáróban mint huszártisst és a Fenegyerekekben mint Niki jól festett. — Pol­gár Károly a Suhanczban kissé gyönge Durand volt, s a „Szégyelje magát“ kupiénál a tapsok csak a kupiénak szóltak; de már a Czi­gánybáróban mint Zsupán egészen helyén volt, a Gigerlik közt pedig kitűnő és egészen „psött“ volt Schlesingere úgy maszk mint játék dolgá­ban ; 6 különben is mint zsidó komikus ritkítja párját: megemlíthető Ripacs-a is a Csó­kon szerzett vőlegényben. — Ez utóbbiban К о m 1 ó s i is jó alakot csinált Irmagiból s ugyanő a Suhanczban Morént jelesen játszotta. Füredi kaczagtató alak volt a Csókon szerzett vőlegényben mint Futaki és a Fenegyerekekben mint kalapos mester, — meg kell azonban je­gyeznünk, hogy néha erős tüdőpazarlással dol­gozik. — G у a r m a t h у a Tündórlakban (hu­szár) törül metszett naturalismusával a Fene­gyerekekben pedig mint Romváry tetszett, ez utóbbi darabban ügyesek voltak még Olasz (Pimeskern) ésSzendefi (inas) ki jeles na- turburschnak mutatta be magát. — Füredinó, Szabolcsiné, Szabolcsi, — kinek szorgalma dicséretes —• és a csinos О 1 a s z n é mindenütt jól egészítették ki az összjátókot. — A hires Fenegyerekek közül ne hagyjuk említés nélkül Szatmárit és D a j к á t se, mert hát „Gigerli, — Gigerli, ez nem lehet mindenki!“ Kis-Kun-Halas rendezett tanácsú város szervezési szabályrendelete és ügyrendé­nek tervezete. 10. §. A közgyűlés összehívását a polgármester vagy helyettese eszközli, mindegyik közgyűlési tagnak legalább 24 órával előzőleg történő Írásbeli értesítésével. A közgyűlés tárgysorozatát a polgármester vagy helyettese állapítja meg a főjegyzővel egyetértve. A meghívón a gyűlés tárgyai fölemlitendők. 11. §. A tárgysorozat tárgyalása előtt közérdekű ügyekben felvilágosítás nyerése végett bármelyik kép­viselő kérdést (interpellatio) intézhet az illető tisztviselő­höz, mire a felelet — a mennyiben rögtön meg nem ada­tik, — a legközelebbi közgyűlésen megadandó. Ha az adott választ a közgyűlés tudomásul nem veszi, az interpelláló indítványát Írásba foglalva 24 óra alatt a polgármesterhez beadni, — ki azt az állandó vá­lasztmány utján a legközelebbi közgyűléshez beterjesz­teni — köteles. Ha az indítvány 24 óra alatt Írásban be nem ada­tik, az visszavontnak tekintendő. A közgyűlésen a jelenlevők határoznak, mind­egyik tag azonban csak olyan ügyek tárgyalásában vehet részt és szavazhat, melyek által személyileg érdekelve nines. 12. §. A közgyűlés tárgyai tárgysorozatnak meg­felelően terjesztetnek elő, mint előadók főjegyző, rendőr- kapitány és fizetéses tanácsnokok jelöltetvén ki. A főjegyző helyett előadóul aljegyző is jelölhető ki. 13. §. A közgyűlés ülései nyilvánosak, a hall­gatóság részére azonban elkülönített hely jelölendő ki. 14. §. A közgyűlés tanácskozásainak könnyítése és gyorsítása, az ügyek alaposabb előkészítése, a kérdé­sek behatóbb tárgyalhatása végett a képviselő-testület hatáskörébe tartozó ügyek előzetesen a véleményezésre hivatott szakosztályt helyettesitő állandó választmányhoz vagy az adott esetre külön alakított szakbizottságba ter- jesztendők be. Az állandó választmány áll a képviselő-testület által saját tagjaiból választott 20 tagból, ezen kivül hi­vatalból azonban tagjai: a polgármester, mint elnök, fő­jegyző, rendőrkapitány, fizetéses tanácsnokok, ügyész, számvevő, pénztárnok, főorvos, mérnök, közgyám és adószedő. Az állandó választmány 20 tagja 6 évre válasz- tatik, ha tagjai sorában időközben bármi okból üresedés áll be, pót.vláasztás tartatik. Az állandó választmány mint: Pénzügyi bizottság feladata: a város mindennemű pénzügyeire való felügye­let, a pénzügyi kérdések megvizsgálása, megvitatása és ezek alapján szakértői vélemény adása. A pénztári kezelés ellenőrzésének elmulasztásából eredő károkért a kezelő és ellcuőrző tisztviselők után első sorban az állandó választmány, másod és végső sorban azonban a képviselő-testület felelős. A bizottság saját belátása szerint, de évnegyeden­ként legalább egyszer megvizsgálja a hatósági kezelés alatt álló összes alapokat és pénztárakat, pénztári és számviteli kezelést, az észlelt hiányokat nyomban be­jelenti, s a szükségesnek mutatkozó intézkedéseket javas­latba hozza, előzetesen felülvizsgálja az évi költségvetést, s a felett véleményt nyilvánítani köteles. Mint Számvizsgáló bizottság legalább 3 tagja által ön­maga által választott elnök vezetése mellett az évi szá­madásokat megvizsgálja. Ülésein: a polgármester, szám­vevő és a számadó tisztviselő részt venni jogosult, sőt utóbbi felhívásra azon megjelenni köteles. Az állandó választmány minden eljárásáról, s az általa netán tapasztalt szabálytalanság és hiányról köz­gyűlésnek jelentést tenni köteles. II. Tanács. 15. §. A tanács mint közigazgatási hatóság úgy az állami közigazgatás, mint az önkormányzat körében a városi közgyűlésnek végrehajtó közege, egyszersmind azonban első fokú, önálló közigazgatási hatóság mindazon ügyekben, melyek a közgyűlésnek fentartva, törvény által polgármester, rendőrkapitány vagy az árvaszék hatás­körébe utalva nincsenek. Különösen a tanács hatásköréhez tartozik: az ipar, kórházi ügyekbeni intézkedés, az építke­zési ügyek körüli eljárás, más hatóságok megkeresésének elintézése, a költségvetésen belöli utalványozás, városi vagyonokat érdeklő haszonbéri árverések foganatosítása, hivatalos órák megállapítása oly módon, hogy a hivata­lok rendőrség és iktató hivatal kivételével magáufelek részére csakis a délelőtti órákban tartatnak nyitva, dél­utáni idő a fogalmazási és irodai hivatalos teendők telje­sítésére lévén felhasználandó. Hatásköréhez tartozik továbbá: a közgyűlés elé terjesztendő ügyekben javaslatok előkészítése, a felsőbb hatóságok által — tanács köréhez tartozó ügyekben — kivánt vélemény nyilvánítása, kerté­szeti, község kötelékébe való felvételi, előfogati ügyek­ben, szini előadások engedélyezése tárgyában határozat hozatal, végre a rendőrkapitánynak és az adótanácsnok­nak adóügyekben hozott határozatai ellen beadott — más hatóságokhoz nem tartozó — felebbezések II fokú elintézése. 16. §. A tanács áll a polgármester, mint elnökből, rendőrkapitány, 2 fizetéses és két tiszteletbeli tanácsnok, főjegyző, főügyész és főorvos mint tagokból. A polgármester vagy a tanács felhívására a ta­nácsülésben mindegyik tisztviselő megjelenni, s a szük­séges felvilágosítást, vagy véleményt előterjeszteni köteles. 17. §. A város vagyonainak, kozjavadalmainak fentartásáról és hasznosításáról gondoskodik. 18. §. Felügyel a város kezelése alatt levő pénz­tárakra, intézetekre és alapítványokra, az alapítványi pénztárakból a kölcsönöket utalványozza. 19. §. A számadással tartozó tisztviselőket szám­adásaiknak kellő időben beadására szólítja. 20. §. A közgyűlés határozata alá tartozó minden tárgyat az illető szakosztály vagy bizottság utján elkészít, és saját véleményével is ellátva terjeszt a közgyűlés elé. 21. §. A tanács minden, illetőleg az összes tanács a hozzá tartozó ügyek pontos teljesítéséért felelős a tör­vény értelmében. Az ügyek pontos teljesít ősének ellenőrizhetése te­kintetéből kötelesek a tanács tagjai a polgármesterhez minden félév végén a nekik kiosztott azon ügyek és meg­bízatásokról, melyek az elmúlt félévben nem teljesittettek, s el nem intéztettek, illetőleg hátralékban maradtak, je­lentést tenni; ennek ellenőrzéséül a kiadó jegyzéket vezet. 22. §. Köteles a tanáss a város érdekeinek meg­óvása tekintetéből őrködni és intézkedni, hogy a város­nak, és a város felügyelete alatt álló intézeteknek va­gyona fentartassék, hogy a város jövedelmi forrásai lehe­tőleg fokoztassanak, a közjövedelmek a pénztárba befoly­janak: a költségvetésben felvett bevételek az előirányzott mennyiségben valósittassanak, és a kiadásokban a lehető megtakarítások eszközöltessenek a nélkül azonban, hogy a város érdeke veszélyeztetnék. 23. §. A város részére teljesítendő vállalatok és építkezések, a középületekben vagy azok alkatrészein a javítások, eszközök, szerek beszerzése csak előlegesen megvizsgálandó költségvetés illetőleg terv alapján, rend­szerint árlejtés utján történhetnek s ettől eltérésnek csak csekély értékű munkálatoknál és akkor vau helye, ha a munkálat elhalasztásából veszély vagy kár származhatna. A végrehajtott munka s a szállított anyag szak­értők közbenjöttével felülvizsgálandó, s ennek eredmé­nyétől függ a munkabér vagy ár kiutalványozása. 24. §. A város háztartásában az évi költségvetés lévén irányadó, köteles a tanács, mint a költségvetés megállapítására első sorban hivatott testület ügyelni, hogy abba a városnak minden jövedelme felvétessék, s a kiadások úgy irányoztassanak elő, hogy a köz- és beligaz- gatás rendes folyama biztosittassék, a közvagyon épen fentartassék, s a pénztár a nélkülözhető kiadásoktól megóvassék. 25. §. Gondoskodik arról, hogy a város ingó és ingatlan vagyonainak leltára minden évben pontosan összeállittassók, s hogy a költségvetés adatai az illető = ______________ __ 1890.

Next

/
Thumbnails
Contents