Kun-Halas, 1890 (1. évfolyam, 1-9. szám)
1890-11-23 / 5. szám
November 23. KUN-HALAS. 1890. hazafias feladatot is teljesítenek, mert csak az a társadalom, az a nemzet, az az állam felelhet meg magas hivatásának, melynek polgárai úgy szellemileg mint vagyonilag önállóak. A közgyűlés. A város kópviselő-testülete csütörtökön, f. hó 20-ikán rendkívüli közgyűlést tartott. A gyűlés egyike volt a csendesebbeknek s igy rövidebbeknek. A napirendre került tárgyakkal hamarosan, de azért ép annyi eredménynyel végeztek a város atyái, mint egyébkor kétannyi tüdő- és időpazarlással. A tárgyalások hangja is elég sima és tárgyilagos volt, csak a borfogyasztási adó bérlete kérdésénél suhant át egy perezre a levegőn a személyes rekriminácziók árnyéka. — Tudósításunk a következő: Vári Szabó István polgármester d. e. 9 órakor nyitja meg az ülést s beterjeszti 1. a megye föispáni székében történt személyváltozásról szóló belügyminiszteri értesítést. — Dr. Babó Mihály indítványára a közgyűlés a távozó főispán, Szapáry István gróf iránt háláját és elismerését, Beniczky Ferencz uj főispán kinevezése alkalmából pedig örömét jegyzőkönyvileg fejezi ki. 2. Az aradi vértanú-szobor leleplezési ünnepélyére kiküldött bizottság jelentését, — mely szerint Halas város képviseletében Vári Szabó István polgármester, Török István kir. közjegyző, Babó János és ifj. Mészöly István birtokosokból álló küldöttség a várost az ünnepélyen képviselte, s ennek nevében a szobor talapzatára babérkoszorút helyezett, —• a közgyűlés helyeslőleg tudomásul veszi. 8. Az 1889-ik évről szóló polgármesteri jelentés fölolvasottnak vétetvén, kinyomatni s a képviselők közt szétosztami határoztatik. 4. A legtöbb adót-fizetés jogán városi képviselőségre jogosítottak (virilisek) 1891-ik évre irányadó névjegyzékének egybeállítására kiküldött bizottság jelentése a névjegyzékkel együtt beterjesztetik. A névjegyzéket — melyet lapunk más helyén közlünk, — tudomásul veszi a gyűlés s további eljárás végett Dr. Babó indítványára, azzal adja ki a polgármesternek, hogy a mennyiben a 80 legtöbb adót-fizető között olyanok is vannak, kik hivataluknál fogva törvény szerint úgy is tagjai a képviselő-testületnek, ezek helyébe — ha a tisztujitás után is hozzá nem férhetni, hát fortólylyal kell azt meghóditani. — Hogy-hogy? — Hát csak úgy, hogy ez a mi földünk is beveszi a mákot. Vissza is adja ezer tetejével. Hanem előbb, mielőtt belevetette az ur, minden szemet szépen négy felé kellett volna hasítania-------fehérvári — bicskával. A fehérmegyei ur köszönte szépen a jó tanácsot. Szaladt vissza ész nélkül (pénz nélkül) Fehórmegyóbe zabot hegyezni. Szegény jó Laczí bácsi! Ugyan nem akadnának tollforgató tudós férfiak odahaza, akik emléket állítanának neki a „Kun IIalas“-ban, az ő mondókáiból? Kár volna elveszni a sok jó appetitorium-készitő bonmotnak, ötletnek, adomának. A kinek van madzagja hozzá; kösse együvé, a többi tréfában megholt jeleseink vadvirágjaival együtt. Bizony isten jól esik az orrnak is kórődzeni néha a régi jó illatos mezők emlékein. Mondtam, hogy Pestiül is csak — Halasról tud Írni, beszélni az ember. Visszaszáll oda a lélek, mint a fárul szakadt levél, az édes anyaföldre .... De ne érzékenykedjünk. Hanem ad vocem fa. Az édes, kedves, árnyékos, lombos, terebélyes fa, a gyümölcscsel terhelt drága fa ! Eriül is csak megint a kedves szülőhely rajzolódik a szeme bogarára az embernek. — Milyen cse- nevész, nyápisz, nyavalyás itt a sziik, füstös utczákon a faszegély. Még az őszi haláluk se olyan ezeknek, mint a miénknek. Itt mocskossá feketíil a levél az ágon és ott is szárad rajta újig. Odahaza aranysárga meg esthajnalszint vált, mintha másodszor virágoznék, úgy hulla- doz le szépen zizegve-susogva .... Micsoda nyavalygós, füstölt ut vagy te Andrássy-ut, a mi hivatalukban maradnak, —• a 80 után következők közül megfelelő számú pótvirilis lesz be- hivandó. 5. A tanyai iskolák fölállítása következvén, Dr. Babó Mihály főjegyző ismerteti az ügy állását, mely srerint a megye közigazgatási bizottsága már két éve kimondotta, hogy a tanyai iskolakötelesek oktatásáról gondoskodni kell, ennélfogva a költségvetésbe e czimen 1000 frt most már föl is vétetett; s a megoldásra kínálkozó ama két mód közül, hogy a pusztai gyermekek a városban helyeztessenek-e el vagy künn a tanyákon állíttassanak részökre iskolák, — a községi iskolaszék az utóbbi módot találta czélszerübbnek, s javaslatba hozza, hogy egyelőre két pusztán (Tajón és Bodogláron állíttassanak iskolák, e czélra két tanitó 350—350 frt évi fizetéssel alkalmaztassák, s megfelelő épületek akár kibérlés, akár direkt építés utján szereztessenek. — Az iskolaszék e határozatát a tanfeliigyeiő utján közölte is a közigazgatási bizottsággal s ez helyesnek találta. — Szóló s utána Tóth János is ajánlják az iskolaszék javaslatát elfogadásra. Vári Szabó István polgármester megjegyzi, hogy mindegyikén a szóban forgó pusztáknak már kiszemeltettek megfelelő épületek, melyeket 60—70 frt évi bérösszegért tulajdonosaik hajlandók e czélra bérbeadni. Mészöly István kérdi, hogy kert is jár-e az épületekhez e bér fejében? mert ha ezfnincs, úgy inkább épiteni kell, mint bérelni; —- Kuti Szabó Imre és Töröl: Elek ugyanilyen értelmű felszólalása után a polgármester kijelenti, hogy a bérlendő helyiségek csupán két-két szobából állanak, tekintettel azonban arra, hogy a január- juliusi darab-évre sürgősen kell intézkedni, az építés kérdését most mellőzendőnek tartja. Nagy p. Sándor ama kérdésére, hogy miért csak e két pusztán állittatik iskola, hisz máshol is szükséges volna —polgármester feleli, hogy 7 helyen van tervbe véve tanyai iskola, de ezeket nem egyszerre, hanem csak egymásután lehet felállitani, és pedig legelőbb ott, a hol az iskolakötelesek számánál fogva legégetőbh a szükség. E felszólalások után a közgyűlés az isksla- szék határozatát tudomásul veszi, s a további teendőkkel (pályázat-hirdetés, épület-szerzés) ugyanazt megbízza. 6. Dr. Babó Mihály előadó ismerteti a nyilvántartói állás külön szervezésére hozott, megyei jóváhagyó határozatot, és 7., a harmadik orvosi állásra vonatkozó határozatot, mely a közgyűlés intézkedését — alaki hiányok miatt — megsemmisíti. Mindkét büszke szabad-tórös Yasut-utczánkhoz képest, szélén az eleven, sudaras kedves élő fákkal a két végén a poétikus hangulatba ringató kan- kalinos gémes k utakkal! — Kivált ha a dereka táján terülő gyönyörű térségre odafesti a szivárványszínű ecsettel remeket alkotó képzelet azt a harmadik csodakutat is, melynek buzogó forrásvizéből hütnék is a szomját, szítnak is a lángját a mellé-menekedő, nagyra törekedő ifiak leikeinek; -— -- azt a csodakutat, melynek a nedűje hadd lennetiizetaltató: a hosszú haragnak tüzet a szivekben; — hadd lenne tüzetélesztő: az áldozat tüzet a békének oltárán. — — — Ne mesélj szivárványszint festő fantázia, mert bizony még azt a két gémes kutat is „szivárványos“-nak láttatod velem — — a meszsze jövendőben. Ne is engedjétek kiszáradni a fáitokat halasiak. Ez adja a városnak a tisztességet, böcsü- letet, meg a kenyórke egy karéját is a disz mellé. A két viz között nem látni szemrevalóbb helységet Halasnál — a robogó vonatról nézvést. Aztán micsoda büszke öröm az nekünk halasiaknak, itt a fővárosban, ha a dunaparti gyümölcsös kosarakon megpillanthatjuk a vasúti ragasz-jegyet: „Halas M. Á. V.“ Ebbül vennünk kell Földink! Talán épen az édes kedves jó anyánk szakasztottá az ágrul és adta el jó pénzért Fischer bácsinak ! — Még a köny is megrezeg szemünk pilláján, a viszontlátás nagy örömétül. — Hányat ád ebből a piros mesolygós almából, néni? — 10 krajezár -— darabja. — Itt van érte tizenkettő, fogja. De mondja, tudja-e hóimét való ez az aranyat érő drágaszép fáin gyümölcs? határozat tudomásul szolgál s a fölebbezési idő lejártáig nyilvántartandó; s minthogy az első megyei határozat a szervezési szabályrendeletnek 60 nap alatt leendő átdolgozását rendeli el, az ide vonatkozó intézkedésekre polgármester utasittatik. (Ez az átdolgozás — mint már közöltük — megtörtént s *csak a közgyűlés elé terjesztés van hátra. 8. Egy kis vita után megadatik a tanácsnak az a jog, hogy a kimerült (t. i. rendkívüli, — az építkezési és a kisebb-nagyobb javítások kiadási osztályaiba) átutalhassa a bővebben dotált osztályok fölöslegét. — Ezután következett 9. a IV. tizedben felállítandó kút ügye, melynél Dr. Dobó Menyhért utalva a jó ivó-viz kérdésének fontosságára, indítványozza, hogy esetleg egy kiküldendő szakértő bizottság véleménye alapján rendszeres terv dolgoztassák ki, hogy az egész városban hány uj, szűrővel ellátandó kútra és hol lenne szükség, s a kutak nem egyszerre de lassankónti egymásutánban e terv alapján állíttassanak fel. —■ Többek hozzászólása után azonban ez indítvány mellőzésével a közgyűlés csak a kórt kutat mondta ki létesítendőnek és pedig a jővő évben. 10. Paprika Imre azon kérelme, hogy a város neki házhelyet adjon el, végleg eluta- sittatik. Mint a napirend 11-ik pontja tárgyalásra került ezután a regale bérlő nyilatkozata a bor- fogyasztási-adó-szedés bérlete tárgyában: Dr. Babó Mihály emlékeztet a szüret előtt történtekre, s arra az izgatottságra, melyben akkor a lakosság volt. Ekkor többen óhajtották, hogy a fogyasztási adószedés jogát vegye át a város a bérlőtől, hogy a lakosság a bérlő által való zaklatásoktól s ezzel járó kellemetlenségektől megkimóltessék. E kívánatra érintkezésbe lépett a tanács a bérlővel, ki most ajánlatát beterjesztette, mely szerint hajlandó a borfogyasztási adószedés jogát az 1891—92-ik évekre átadni illetőleg albérletbe adni a városnak évi 17000 forintért; továbbá az esetre — ha a kincstár neki az óvadékából megfelelő összeget vissza nem utalványozna — ovadék-kamatának megtérítése czimen még további 300 irtot kíván. — Midőn szóló ez ajánlatot előterjeszti, fentartja magának a hallgatás jogát, indítványt nem tesz, mert daczára a szüret alkalmával a lakosság érdelében kifejtett üdvös eredményű buzgalmának öt, ki akkor helyettes polgármester volt, — gyanúsítások érték, a mennyiben akadtak, kik állitották, hogy a bérlök által magát megfizettette. Tóth János kötelessógszerüleg szól, mert a szüret alatt történtekben neki is része volt, s — Hogy ne tudnám, hát — Kecskemétről. — Onnan ám — keenek az ángya füle, hanem az almája, az halasi. —• Vakuljak meg mind a két szömömre, ha nem kecskeméti. — Sohse vakulják ott kend, hanem csak ne hazudjon. Itt a ezédula a kosáron ni: „Halas“ — Ez az igazság. — Mi tűrés-tagadás, igaz biz a. De le is vakarom rúla, nehogy máskor is árulóm legyen a ezudar maszatos papirosa. Mert úgy van az kérem, hogy a halasi gyümölcs szebb is jobb is, mutatósabb is, mint a kecskeméti, hanem hát ennek van neve. Ez az ismerős. A pesti nép csak kecskeméti almát, kecskeméti baracz- kot, kecskeméti mögygyet — cseresznyét keres. Busan bandukolunk tovább. Es okoskodunk rajta, mint lehetne, hogy a mi gyümölcsünkön is ott ragadjon a szülőföld hamva: a neve. Tán úgy i s, hogy valami előkelő desseert kereskedőt rábírna a városunk valakije itt a fővárosban, hogy a halasi termékeket az igaz keresztnevével együtt hozná forgalomba. Olyan kereskedőt értek, a ki dobszóval fogja a verebet. Bánatos merengésünkből valami harsány rikító ismerős hang reszeli vissza fülünket erre a világra. „Kukurikuu!“ —Nini, ez halasi kakas. Az a, mert ha Félegyházán ringatták volna bölcsőjét, legfeljebb csak úgy erőlködnék, hogy „Tyityerityi“, vékony félegyházi kappan hangon. A kakassaink meg jérezóink réven már oztán ismertebb a városunk! —■ Bacsónó bá- csinó, meg a Schneidig Schneider szomszéd egy szikra titkot se csinálnak belőle, hogy Plátó tollas kétlábuja szabad Kis-Kun Halas városát nevezte hazájának, mig ide nem került a kas alá.
