Református gimnázium, Kiskunhalas, 1940
73 Igen nágy dolog volt az illusztrált hírlap ebben az időben. Kerekes és Görög részben erre a célra, részben dicséretre méltó pártfogásból magyar rézmetsző ifjakat 3 0) is taníttattak Bécsben nagy gonddal és nagy költséggel. Kapcsolatban lehetett ez a tény a Debrecenben is ugyanebben az időben virágzó diákrézmetszéssel. Valószínűleg Bécsbe kerülő debreceni rézmetsző diákokból 3 1 kerültek ki ezek a növendékek, akik itt a legkiválóbb mesterektől tanulhattak. De taníttattak más „ékes tudományokra" (valószínűleg festészetre és könyvnyomtatásra) is „olyan Ugyefogyott" ifjakat, kiket tehetségeseknek találtak. Ez a körülmény még nemesebbé teszi amúgy is rokonszenves alakjukat. Ezeknek a rézmetsző ifjaknak szolgálatukba állításával valósították meg sokrabecsül', a magyar térképkiadványok történetében útjelző munkáikat : „Európának közönséges táblája..." (1790) és „Magyar átlás..." (1802 —1811).32) Különben Kerekes Sámuel a szerkesztőség mellett, mint a feljegyzések mondják, a bécsi Collegium Theresianum-nak magyar nyelvtanára'is volt. Ezen az 1746-ban francia mintára szervezett lovagakadémián, (melyen 1759 után hatalmas magyar eredetű alapítvány folytán 5 kedvezményes magyar hely is van) számos előkelő magyar nemes ifjú tanult. Kerekes tanársága s vele egyetemben a magyar nyelv tanítása csak igeiglenes liberális kedvezés lehet a magyar nyelvtanulás bécsi divatja idején Görög Demeter és Kerekes Sámuel nagy összeköttetései révén, mert az 1825 i országgyűlési íratok arról panaszkodnak, hogy nem hallani a Teréziánumban magyar szót, s az ottani oktatás nem felel meg a „spiritus nationalis"-nak. 3 3) Hogy Kerekes és befolyásos kiadótársa közvéleményt alakító, közönséget teremtő, magyar érdekeket védő, a kor eszméiért : a magyar jövőért harcoló hírlapjával milyen nagy szolgálatot tett a magyarságnak, az új Magyarországnak, azt sokan felismerték már kortársaik közül is. Legméltóbb elismerés Báróczy Sándoré, ki egy Kerekes lakásán történt irodalmi összejövetel alkalmával így foglalta össze érdemeiket ; „Köszönöm azért, Kedves Barátaim, kik rúgó tollai voltatok illy hasznos végre lett összejöveteleinknek ; mind a magam, mind pedig Nemzetünk nevében köszönöm hanyatló Nyelvünk élesztgetésében mutatott fáradhatatlan szorgalmatosságtokat: Köszönöm, hogy elfelejtkezvén ma30) Szinnyei szerint több, mint húszat. (Szinnyei: i. m. 1392. o.) lladi Történetek, IV. 89-95. o. 3i; V. ö. Nagy s.: i. m. 285-289. o. 32) Ljabbkori ismeretek Tára ([\. 21.) éppen ezek kiadását tartja legnagyobb érdemüknek, 33) V. ö. Magyary Zoltán : A magyar tuilománypolitika alapvetése. 437. o. Hiekfű Gy.: i. m. 184. o. \lagyar Országgyűlések írásai, 1825., 26., 442 o.
