Református gimnázium, Kiskunhalas, 1940
72 díjas pályázatot egy „jó magyar nyelvtanító könyvnek hazai nyelvünkön való kidolgozására." Ez a pályázat hozta létre Gyarmathy Sámuel „Okoskodva tanító nyelvmester"-ét fl 794) és az első nagyobbszabású magyar nyelvtant, a híres „Debreceni Grammatiká"-t (1795). Nem kell külön fejtegetni, mit jelentettek országos hatás szempontjából ezek a pályázatok, s mit jelentett a körülöttük keletkezett, általuk létrehozott irodalom a magyar nyelvnek teljes diadalra jutásáért, állami nyelvvé emeléséért vívott küzdelemben (1790-1848). 3 7) Ezekben tényleg „nagyhorderejű csírák rejlenek a jövő időszak termékenyítésére". E pályázatok termékeny eredményein kívül Kerekes Sámuel és társa, Görög Demeter a személyes érintkezés közvetlen varázsával is igyekeztek összetartani a magyar irodalom és a magyar nyelv lelkes híveit, különösen a bécsi magyar írókat és tudósokat. Kerekes Sámuel lakása (Nr. 58. Herengasse) éppenolyan gyakori összejövetel színhelye volt, mint valamikor Bessenyeié. Többször megfordult ezen Báróczy Sándor is fiatalabb testőrtársaival. 2 S) Sok nemes gondolatot, tervet beszéltek meg egy-egy ilyen „hasznos végre lett", szerény Kerekes-symposionon. Erősebb szálak fűzték Kerekeséket különösei Péczely Józsefhez és Révai Miklóshoz. Révainak nagy Bessenyei „szándékát", az akadémia létesítését szorgalmazó törekvését a leghathatósabban pártfogol ták. Tettel ís kiállottak az eszme mellé. Az ő költségükön adta ki Révai Bessenyei „Jámbor szándék"-át (1790). Azonban nem volna Kerekes Sámuelnek és derék kiadótársának igazi érzékük koruk magyar problémái iránt, ha lapjuk a magyar nyelvi kitűzésekkel kapcsolaban nem hallatná szavát a magyar színészet érdekében is. „Hogy pedig a szép Nemet is — írják — hozzáédesíthessük mindinkább szép Nyelvünkhöz : szükség, hogy minél előbb egy Magyar-Játéknézőhelyet állítsunk fel. Ennek legjobb hely lehetne Pest Városában ...".. ..mihelyt ez egyszer megtörténne, oh hány jeles elmék kezdenének ottan foglalatoskodni ujjaknak fordításában ; sőt eredeti darabok kidolgozásában is." Örül a magyarnyelvű színdarab fordításoknak is s velük kapcsolatban a színészekről is lelkesen írja : „ A mi a Jádzókat illeti, bizonnyal fognak azok is találkozni .. . Mindenre alkalmatos a Magyar, amire reáadja magát." 2( J) Kerekesék minden igyekezetüket lapjuk nívójának emelésére fordították. Eleinte csak hetenkint egyszer, de hamarosan kétszer jelente« tik meg. Nagy összegeket költenek színes rézmetszetek előállítására. 27) Szekfű Gyula: i. m. 31. s köv. o. 28) Hadi Történtek, IV. 89-95. o., Itallagi A.: i. m. 203. o., Váczy : Kazinczy l'erenc levelezése. XI. 510. 29) Hadi Történelek, II. 838. o., III. 223-226. o.
