Református gimnázium, Kiskunhalas, 1940

61 csak olyanok mennek a papi pályára, akik ebben a foglalkozásban élethivatást látnak. Lényeges csökkenés mutatkozik még a közigazgatási pályára menők csoportjában is: az előbbi 7.4%-ról 1.4° a-ra. Ha most azokat a pályákat vesszük szemügyre, amelyekben emelkedés mutatkozik, azt látjuk, hogy az orvosi, mérnöki és katonai pályák együttes részesedése a legutóbbi öt év alatt 14:9%-ról 41.5%-ra szökött fel. Legkisebb az emelkedés a katonai pályán : az előbbinek csak másfélszerese. Katonai egyenjogúságunk visszanyerése, az ország növekedése folytán előállott különleges honvédelmi feladatok és a most folyó háború magyarázzák az emelkedést, sőt további, nagymérvű emelkedést helyeznek kilátásba. Két és félszeresére emelkedett az orvosi pályára menők aránya is. Ennek fő oka az egyre szélesebb keretek között mozgó egészségpolitika, amely az orvosok anyagi helyzetét is fokozott mértékben veszi figyelembe. Az ország területének megnagyobbodásával orvosokban is hiány mutatkozott s az igy előállott kedvező elhelyezkedési lehetőségek sokakat csábítottak erre a pályára is. Talán nem járunk távol az igazságtól, ha ebben az emelkedésben már a zsidótörvénynek is tulajdonítunk némi szerepet. Csaknem hatszorosára ugrott a mérnöknek készülők aránya is. Az előző évek 3.2%-os évi átlagával szemben az utóbbi öt évben 18.3% az arány. Ha figyelembe vesszük, hogy az emelkedés zömét az 19.9. és 1940 es évek teszik ki, nem lehet kétséges, hogy az ország megnövekedése és a zsidótörvény döntő szerepet játszottak e téren. A trianoni Magyarországon a mérnöki szakmának csak korlátozott érvényesülési lehetőségei voltak. Gépész-, építész-, kultur-, textil- és néhány erdőmérnök találhatott csak elhelyezkedést. A keresztyén mérnökök csak közüzemeknél (államnál, városoknál, vasútnál) helyezkedhettek el, a zsidó kézben lévő magánvállalatok csak zsidó mérnököket alkalmaztak. Keresztyén textilmérnök pl. az egész országban alig volt található, mivel csaknem az egész textilipar zsidó kezekben volt. A csonkaország bánya-, kohó- és erdőmérnököket is csak alig tudott foglalkoztatni, mivel nem volt meg hozzá a szükséges terület. Amikor Kárpátalja és Erdély egyrésze visszatért, ezekben a különlegesebb szakmákban is egyszeriben megnövekedett a kereslet. Az idők hívó szavát követve tanulóink manapság egyre nagyobb számmal készülnek a mérnöki pálya legkülönfélébb szakmáira. Azokban az években, amikor az ország csonkasága folytán egyre nagyobb számmal maradtak diplomásaink állás nélkül, az ifjúságnak a gyakorlati pályák felé való terelése lett a jelszó. Ennek a felhívásnak nem volt és nem is lehetett komolyabb hatása mindaddig, amíg a meg-