Református gimnázium, Kiskunhalas, 1940
51 tesz ki. Havi fogyasztásuk 4-5 drb, de nem ritka az olyan tanuló (különösen a IV.-ben), aki 15-20, sőt egyes esetekben 30-35 drb.-ot is elolvas havonta. Szomorú tény, hogy sok tanulónak a ponyva az egyedüli olvasmánya. A szülők tiltó szóval küzdenek ellene, de nem elég tiltani : jó könyvet kell helyettük a gyerek kezébe adni. Azonban nem szabad azt hinnünk, hogy a ponyva csak a kisebbek között hódít: a felső osztályosoknak is igen nagy százaléka (37) olvas rendszeresen ponyvát. Ehhez jön még azoknak a száma, akik már csak néha veszik kezükbe (11%). Feltűnő, hogy ezen a téren a VII. osztály mutatja a legkedvezőtlenebb képet, ahol az arány 67 °/o. Nem ritka az olyan tanuló sem, aki 18 20 kötetet fogyaszt havonta. Akad egy olyan tanuló is, aki szinte büszkén vallja, hogy volt olyan év, amikor 500 kötetet ís elolvasott. A többség azonban általában nagyobb mérsékletet tanúsít: havi fogyasztásuk állaga 6-8 kötet, A ponyva olvasottsága a VlII.-ban szinte egy csapásra megszűnik s csak elvétve olvassák. Leginkább a vadnyugati cowboyregények a közkedveltek, bár nem válogatósak: elolvasnak mindenféle ponyvát, ami csak a kezükbe kerül. A kötetek kézről kézre járnak : elrongyolódnak, elpiszkolódnak s a különböző betegségek terjesztőivé válnak. Ha nincs állandó ellenőr» zés, magukkal hozzák még az iskolába is : egy-egy razzia során 10—15 drb«ot is koboztunk már el osztályonkint. A ponyvák közvetlen hatása a tanulók egymásközti beszédmodorán észlelhető: elsajátítják mindazokat a kifejezéseket, amelyek csak a pesti aszfaltnyelvben ismeretesek. Ezen az úton azonban egyéb kedvezőtlen hatások is belopóznak a tanulók lelkébe, amelyek külső megfigyelés elől rejtve maradnak. A ponyvaregény közkedveltségének egyik föoka korunk ízlésének és értékítéletének bizonyos elferdülésében keresendő. Még pár évvel ezelőtt is az igazi férfiasság egyedüli ismertetőjelének a nyers erőt és a különleges testi teljesítményeket tekintették. Természetes következménye volt ez a testkultúra túlzott érvényrejuttatásának a szellemi kultúra hátrányára, Ma már a helyzet határozott javulása állapítható meg és nemcsak az számít férfinak, aki éppen ökölvívó- vagy birkózóvilágbajnoknak született. A ponyvaregények hősei mind ilyen rendkivüli testi erővel, ügyességgel, találékonysággal, bátorsággal megáldott, szinte föl. döntúli lények, akik a legképtelenebb feladatok megoldására vállalkoznak és azt a lehetetlent is leküzdő elszántsággal, tűzön-vízen keresztül meg is valósítják. Tanulóink ezekben a hősökben rosszul értelmezett férfi-eszményüket látják és szívesen időznek azok tettei és vállalkozásai mellett. A serdülő vagy éppen felserdült fiúk lelki beállítottsága erősen hajlik a kalandos, a titokzatos, a rendkivüli felé s mind« ezt a legteljesebb mértékben megtalálják a ponyvában; szinte „bele4*