Református gimnázium, Kiskunhalas, 1940

16 Az emelkedés menete nem ugrásszerű, hanem fokozatos. Más szóval : a paraszt vagy kisbirtokos nagyapa gyermekéből nem lesz azonnal orvos, ügyvéd vagy tisztviselő, (bár nem egy ilyen esettel találkozunk), hanem először benyomul a kispolgári társadalomba, innen azután már csak egy lépés az ú. n. úri középosztály. Ezt a lépést napjainkban teszik meg az unokák. Ennél az utolsó lépésnél jut a gimnázium szerephez, mert ennek az iskolának elvégzése nyitja meg az érettségin át a végső felemelkedés útját. Még tisztább képet kapunk, ha azoknak az apáknak a társadalmi állását vesszük szemügyre, akiknek a fiai a legutóbbi tiz esztendő alatt gimnáziumunkban érettségit szereztek. Ismét az tűnik ki, hogy az úri Arö* zéposztály csak a viszonylagos többséget tartja, mert az érettségizetteknek több, mint a fele olyan családokból kerül ki, amelyeknél még fennáll a társadalmi emelkedés lehetősége, A könnyebb áttekinthetőség kedvéért táblázatba foglaltuk a legutóbbi 10 év adatait : Középosztálybeli 118=42.1% Gazdálkodó, földmíves . . . 61=21.9 „ Iparos, kereskedő 61=21.9 „ Közszolgálati altiszt, (katona, rendőr, csendőr, vasutas, postás) 35 12.5,, Különböző segédszemély . . 5= 1.6 „ Érettségizett tanulóink pályaválasztásának statisztikája további bizonyítékot szolgáltat. Túlnyomó részük éttelmiségi pályára megy, de a kereskedelmi, gazdasági, vagy ipari pályára menők is magasabb helyet töltenek majd be éppen nagyobb tanulságuknál fogva, mint apáik. A pályaválasztási statisztika a következőképpen alakul. Krtelmiségi pályára ment . 162= 67.2% Katonai „ » • . 20 8.2 „ Gazdasági „ . 17 7.0„ Kereskedelmi „ » • • . 21 8.7 „ Ipari » • • 7 3.0„ Vasúthoz » • . 12= 5.0„ A felsorakoztatott adatokból minden kétséget kizáróan megállapítható, hogy a gimnázium — legalább is vidéken — igen fontos tényezője a társadalom egyre határozottabban mutatkozó feltörekvésének. Kapuit kitárja a legszélesebb néprétegek előtt, kiválasztó munkát végez s az arra érdemeseket a társadalmi emelkedés útjára segíti. Alig hihető, hogy ezek• nek a tényeknek tudatában bárki is tagadhitná a gimnáziumnak, mint iskolafajnak, társadalomformáló erejét és hivatását. 3. Vagyoni helyzet. Életkörülmények

. A foglalkozási statisztika nagy általánosságban bepillantást enged a szülők gazdasági viszonyaiba is. Azonban pontosabb és részletesebb adatokra van szükségünk, nem elégedhetünk meg általános és hozzávetőleges következtetésekkel.