Református gimnázium, Kiskunhalas, 1939

VII. Jelentések. 1. Fegyelmi állapot; vallásos és hazafias nevelés. A tanulók magaviselete ez évben is kielégítő és megnyugtató volt. Csak néhány esetben volt szükség igazgatói megrovásra, de komolyabb fegyelmi eljárás nem fordult elő. Az évről-évre fokozódó katonás nevelés érezteti jótékony hatását. A növendékek iskolánkivüli viselkedése ellen sem merült fel panasz. Különösen megnyugtató, hogy az elmúlt év mozgalmas és izgatott közélete és világnézeti küzdelme sem éreztette a legkisebb mértékben sem ártalmas hatását. A tanulók társadalmi, felekezeti és egyéb különbségre való tekintet nélkül, mint egyazon család tagjai élvezték az iskola jótékony közösségét. Iskolánk a valláserkölcsi nevelésre a mult hagyományaihoz híven és a hitvallásos iskola szelleméhez méltó módon ez évben is nagy gondot fordított. A tanítás minden nap imádsággal kezdődött és végződött. Vasárnapokon egész éven át felváltva tartottunk vagy az egész ifjúságnak, vagy a felső vagy alsó osztályos tanulóknak ifjúsági istentiszteletet a gimnáziumban, míg más vasárnapokon vagy az egész ifjúság, vagy a felső vagy alsó tagozat a gyülekezeti istentiszteleten vett részt. Az Io. növendékek számára a téli hónapokban vasárnapi iskolát tartottunk; itt a vallástanár előkészítése mellett felső osztályos diákjaink végezték a tanítást. Ilyen váltakozó rendszerrel két igen fontos célt tudtunk megvalósítani: egyrészt az ifjúság lelki igényeinek megfelelő istentiszteleteket tudtunk tartani egész éven át, másrészt állandóan biztosítani tudtuk az ifjúságnak a gyülekezettel való eleven kapcsolatát. Ezzel azt is el akartuk érni, hogy az ifjúságban ne rögződhessék meg az a helytelen meggyőződés és felfogás, — amely templomainkat a téli hónapokban igen néptelenné teszi — hogy télen, hidegben nem kell templomba járni. Urvacsorával növendékeink minden lehetséges alkalommal éltek s gondoskodtunk arról is, hogy — többnyire az iskolában tartott bűnbánati hét után — kellő előkészületekkel járuljanak az Ur asztalához. — Minden reggel 3A 8 és 8 óra között 8—10 perces rövid áhítatot tartottunk. Ezeken a vallástanár hetente több alkalommal rövid exhortációt tartott, a többi napokon a felső osztályos tanulók szolgáltak bibliaolvasással és imádkozással.