Református gimnázium, Kiskunhalas, 1936

Egyéb okokon kívül azonban nem szabad feledni azt, amire a pszichológia újabban nagyon erőteljesen rámutatott, hogy az utánzás érzelmi rugókon is forduló jelenség. Erősebb utánzásra általában azok a személyek serkentenek, kikkel az utánzót a szimpátia, a szeretet, a bizalom, vagy tekintély fűzi össze. Mindez azt a kötelezettséget is rója a szülőre, hogy ugyanakkor, amikor a tőle telhető legjobb példát adja, építse ki, őrizze meg gyermeke és önmaga között a bizalomnak, szeretetnek, megértésnek, igazi tekintélynek összekötő tiszta érzéseit és szálait, mert ha ennek kellő időben való kiépítését a szülő elmulasztja: jó példája a gyermekre nem fog hatni s előállanak azok az esetek, amikor a gyermeket a rossz példa fogja a szimpátia erejénél fogva vonzani. Végére értem fejtegetéseimnek. Célom elsősorban az volt, hogy a figyelmet a vallásos nevelés fontosságára irányítsam. A vallásos családi nevelés minden problémáját természetesen nem érinthettem itt. De ha csak egy kis mértékben is sikerült ebben az irányban felelősséget ébresztenem, elértem célomat.-Régebben a vallásról, keresztyénségről azt mondották, hogy az magánügy. Valóban egyéni ügy, mert a lelkiismeret szentélyében dől el, de „ha van ügy, amely igazán közügy, az az, hogy a földön minél több hívő ember, minél több krisztusi ember legyen." (Ravasz) Nemzeti vonatkozásban nézve a kérdés mindinkább nyilvánvalóbbá lesz, hogy nemcsak vallási, de hazafias kötelességet is teljesít az, aki gyermekét vallásossá, hívővé neveli. Mert ahány hitetlen, vagy közönyös lélek marad ezen a magyar földön, annyi könnyen meghódítható katonája lesz a vallástalan és nemzetietlen bolsevizmusnak s viszont ahány igazán vallásos, hívő embert tudunk nevelni, annyi hűséges harcost kap a nemzeti eszme. A bolsevizmus veszedelmével mérkőzni egyedül csak az újjászületett életű keresztyén egyén és hívő közösség tud. A vallásos érzület nemesítése, fejlesztése láthatatlan vetés, olyan munka, melynek eredményét mi talán nem is láthatjuk meg, de szilárd hitünk, hogy ennek a munkának aratása nem marad el. A vetés érik és több jóságot, több lelki nemességet hoz ebbe az önmagával meghasonlott világba. A mi feladatunk csak a csendes, türelmes munka lehet; végezzük ezt egy jobb jövőbe vetett törhetetlen hittel, el nem muló reménységgel és soha ki nem apadó szeretettel. Paczolay István. 21