Református gimnázium, Kiskunhalas, 1935

látót és tilalomfát, amelyek a gyermeket szabad mozgásában kényelmetlenül gátolják, hanem inkább útjelző, útmutató oszlopokat lássunk bennük. Hiszen nem a törvények keletkeztek előbb, hogy igájukba törjük a gyermeket, hanem a fejlődő, zsenge élet föltételei és legtermészetesebb igényei öltöttek bennük testet. Az iskolai törvények mindazt előírják, ami a tanulóra nézve kívánatos és hasznos, hasonlóképpen mindazt eltiltják, ami akár a testi, akár a lelki fejlődés szempontjából káros. Az pedig egészen természetes, hogy ami évközben nem való a gyermeknek, az a szünidőben sem válik javára. Nem szabad tehát sem az alkoholfogyasztást, sem az idő előtt való és mértéktelen dohányzást, sem az éjszakázást a vakáció engedményei közé sorozni, mert a tanuló akkor is gyermek, amikor nem jár iskolába. A gyermek életmódja pedig nem lehet a felnőttek sokszor káros és észszerütlen életmódjának utánzása. Ennek megengedése valóságos merénylet és bűn volna a fejlődő szervezet ellen. Ez a komoly körülmény az oka annak, hogy az iskola beleszól a tanuló szünidei életmódjába. Csak az a fontos, hogy az érdekeltek, tehát a szülők is jó szívvel fogadják ezt a jószándékú beavatkozást és mindenkor alkalmazkodjanak hozzá. Általában tartsuk magunkat szigorúan ahhoz az alapos és lelkiismeretes utasításhoz, amit a szülő, tanár és orvos hármas tanácsa állapít meg számunkra. Továbbá ne tévesszük soha szem elöl a nevelés végső célja mellett a legközelebbi szünidő közvetlen célját sem. Ez pedig nem lehet más, mint azt elérni, hogy a tanuló rendbehozott lelki és testi állapotban, töretlen erővel és készséggel tudjon munkába állni az új iskolai év elején. Minthogy pedig sem a tétlenségben elnehezült és begyepesedett, sem a pihenés nélküli munkában elfáradt és kimerült elme nem alkalmas az új kezdésre, a föntemlített és röviden vázolt eljárások megfelelő alkalmazásával meg kell találni a helyes középutat. Úgy kell gazdálkodni az idővel, hogy elegendő jusson a pihenésre is, de azért ne legyen tespedés és visszaesés a lélek növekedésében sem. Az új iskolai év biztató kezdéséhez egyrészt kipihent, de nem elpetyhüdt izmokra, másrészt nyugodt, de nem parlagon hevertetett elmére van szüksége minden tanulónak. Tehát az okosan és jól felhasznált szünidő szinte elengedhetetlen föltétele a következő év sikerének. Ilyen vonatkozásban és ilyen értelemben kívánok ezúttal a kedves szülőknek áldott és kellemes vakációt. Gulyás Sándor. 12