Református gimnázium, Kiskunhalas, 1934

II Mig a matematika egyik ága igy az érzékek világán, vezet tul bennünket, addig a másik ága nevezetesen a géometria éppen az érzékek világában való eligazodásra tanít meg azzal, hogy fejleszti a térszemléétünket. Már pedig életünkben elsőrendű fontosságú, hogy térszemléetünk megbízható legyen: legyen jó szemmértékünk s tudjunk pontosan a látottak után ítélni, értékelni. Ne tévedjünk távo'Jságok, mennyiségek meghatározásában, ne legyen szemléletünk kapkodó, de legyen minél behatóbb. így szemlélődésünk módszeres szemlélődés, megfigyelés 'esz, amely az élet apró dolgait, eseményeit is észreveszi, kellő értékre einéu azokat s számol velük . Hogy gyakorlati haszon mennyi húzható a geometria tudásából, ném sorolom fel, eűég talán, ha a platóni mondásra hivatkozom: »Ne merje senki átlépni a küszöbömet, aki nem ért a geometriához.« A köbméter földet hányó kubikustól kezdve a mérnökig állandóan a geometria rabjai vagyunk s mig csodálatos elméleti és gyakorlati dolgokat old meg az emberiség a geometria "törvényeivel, addig az egymás földjét szántogató földműves a mérnökhöz szalad, hogy az igazságkeresés mellett a geometriának igazi, régi jelentését: a földmérést visszaadja. Befejezésül még a függvénytani ismeretek tanításának szerepéről kell pár szót e'mondanom. A régi görög filozófus, Herakleitos kimondotta a tételt: »Panfa rei« — minden mozog, minden változik, amit ma ugy fejezünk ki, hogy a jelenségek között ok és okozati összefüggés van, azaz ugy az egyetemes, miint az egyes a független változók sok-változós függvénye. A modern matematika pedig a problémák nagy tömegét oldja meg függvénytani ütőn s éppen azért a tanterv a tanítás gerincévé a függvénysaerü gondolkodás fejlesztését teszi. A legprimitívebb függvényszerü összefüggéssel — nevezetesen az áru mennyiségé és annak értéke között levő összefüggéssel — már a irtásödik osztályban megbarátkozik a tanuló, hogy azután fokról-fokra