Református gimnázium, Kiskunhalas, 1934

9 fogva hiányzik a legderüsebb szín: a Te vidám egyéniséged meleg sugárzása. De nemcsak a tanári szobában fogjuk fájlalni üres helyed láttán az elpusztíthatatlan kedélyű, fiatal lelkű, kedves jó barát hiányát, hanem közel 3 évtizedes munkahelyeden, a tanteremben is. Tanítványaid el nem múló hálával és szeretettel idézik emlékezetükbe a jó tanár felejthetetlen alakját. Mindenkor áldani fogják komoly igyekezeted, odaadó tanári munkádat s atyai jóságodat. De ki is tudná elfeledni azt a nevelőt, aki a tanári katedráról leszállva mindig közel tudott férkőzni az ifjúi lélekhez s igaz, megértő barátja tudott lenni a jóravaló ifjúságnak! Amidőn vérző szivü pályatársaid és könnyező tanítványaid nevében immár végső bucsut veszek Tőled

1, azzal a hittel tekintek sirod mélyébe, hogy korán letört életed harmonikus szépségét és hatását nem "temetjük el kihűlt hamvaiddal. Az élet jogos örömeiért és szépségeiért hevülő nemes egyéniséged, finom Ízlésed s az emberekhez való nyájasságod emlékét ugy fogjuk őrizni, mint egy egész életre szóló komoly tanítást és örökséget. Igyekezni fogunk; olyanok lenni egymáshoz, amilyen Te votál hozzánk. így óhajtjuk ápolni azt a jótékony hatást, amely a Te korán kihűlt nemes szivedből most már nem sugározhat felénk. Hisszük, hogy az isteni kegyelem,' ^melynek Te is alktf* matos eszköze voltál, meghagyja számunkra azokat a lelki hatásokat és áldásokat, amelyeket Te jelentettél életiinkban. így folytatódik a Te nemes életed közöttünk s Így maradsz lélekben velünk, gyászoló tanártársaiddal és tanítványaiddal. Fáradt testednek pedig adjon az Ur örök nyugodalmat és boldog feltámadást. Kedves Barátunk, kedves jó Tanárunk, Isten Veled. \