Református gimnázium, Kiskunhalas, 1928

Bátory Gábor nyugalomba ment. 31 éven át leghűségesebben végzett legnemesebb tanári működés után 61 éves korában nyugdíjaztatását kérte és megkapta Bátory Gábor, amely lépésére gyengélkedése mellett az is indította, hogy helyet adjon fiatalabb utódnak, akinek a tanári munka mellett a megélhetésre is szükséges a katedra. Ez a cselekedete is mutatja az ő jellemének nagyságát. Iskolánknak büszkesége, a magyar tanügynek kiváló művelője, tanártársainak szeretett barátja, tanítványainak szerető atyja távozott közölünk, Isten kegyelméből nem örökre, csak a jól megérdemelt nyugalomba, mégis fájdalmas volt tőle búcsúzásunk. Aug. 30-án az első tanári gyűlésen Kristóf József igazgató néhány őszinte szívből fakadó szóval búcsúzott el tőle a tanári kar nevében, biztosította az iskolának örökké fennmaradó hálájáról és tanártársainak szeretetéről. Szept. 9-én a tanévet megnyitó ünnepen a diákok előtt mondott az igazgató hálás köszönetet a távozónak a szülők és tanulók nevében, akiknek lelkére kötötte, hogy mindenkor megbecsüljék, tiszteljék volt tanárukat, akinél érdemesebb nevelőjük nem volt és nem lehet soha senki. November 2-án tartott egyháztanácsi gyűlésen az elnöklő lelkész Szabó Zsigmond az iskolát fenntartó egyház vezetőségének, presbitériumának és közönségének háláját tolmácsolta a jelenlevőket könnyekre indító szép beszéddel. November 4-én a Diákszövetség alakuló gyűlésén ugyancsak Szabó Zsigmond méltatta Bátory Gábor érdemeit, a miket lelkesen ismertek el volt tanuló társai és tanítványai. Bátory Gábor papnak készült, jelesen végezte a theológiát, Kolozsváron töltött káp'ánkodása alatt magyar és német nyelvekből tanári oklevelet nyert. 1897. szept.-ben meghívásra iskolánkhoz jött vallástanárnak, majd átvette a német