Református gimnázium, Kiskunhalas, 1913
19 I A kötelességtudás hanyatlása általában tapasztalható a tanulóifjúság körében annyiban, hogy nem érik el a tanúlók a tudományok elemeiben azt a fokot, amit pedig megkövetelhetnénk tőlük s nem is akarják elérni, sőt a legtöbb ellenségesnek tartja az iskolát s irtózik a komoly szellemi munkától, nincs benne lelkiismeretesség, nincs kötelességérzet, legkevésbé munkakedv. Ha az okát kutatjuk ennek a veszélyes állapotnak, nemcsak a tanulóban, mint egyénben kell keresnünk, hanem azokban a történeti hatalmakban, melyek a gyermek, a tanúló, az ifjú fejlődésére, irányítására első sorban befolynak. Általában az iskolába került gyermekre hat a szülői ház, a társadalom, az iskola; a baj okát tehát a tanúlókon kívül keresnünk kell a szülői házban, a társadalomban, az iskolában. Senki nem vonhatja kétségbe, hogy a tanúlók kötelességérzetének hanyatlására is a fent elsorolt tényezők ^mindegyike közreműködik. Egyoldalú felfogáson alapuló s elhamarkodott tehát az az ítélet, mely hol egyik, hol másik tényezőnek tulajdonítja kizárólag a bajt. Pedig mit hallunk ma a szülőktől: mindennek oka az iskola! Mit hallunk az iskolától: minden bajért a szülőket terheli a felelősség! A társadalom is leginkább az iskolát okolja s azok vezetőit, munkásait támadja. Hol az objektiv igazság? Bizonyára abban a kijelentésben, mely mind a háromban feltalálja az okot. Így elsősorban a kötelességtudás hanyatlásának oka a család, mert nem neveli kellő figyelemmel a gyermeket. Sajnosan tapasztaljuk, hogy sok szülő azzal a gondolattal adja gyermekét iskolába, hogy tanítsák meg mindenre: tudományra, kötelességtudásra, lelkiismeretességre, jó erkölcsre; egy szóval tanítsák, neveljék jellemes emberré. Maga a szülői ház, a család alig tesz valamit a gyermek fejlődése érdekében. Pedig a gyermek a szülői házban kezdi életét és testi, értelmi, erkölcsi énje itt kezd kibontakozni. Az épen forrása a bajnak, hogy a szülői ház igen sokszor nem végzi el a gyermek fejlődése érdekében e hármas irányban kötelességét, vagy csak igen hiányosan! Hány testileg fejletlen, lelkileg elhanyagolt, erkölcsileg megromlott gyermeket visz a szülői ház az iskolába, hogy hadd kínlódjék vele a tanár, az iskola! Azt nem tudja a szülők igen nagy része, hogy a gyermek fejlődését testi, értelmi, erkölcsi tekintetben a szülői háznak kellene természetszerűleg megkezdeni, hogy a jól kezdett alapon tovább építhessen az iskola. 2*
