Református gimnázium, Kiskunhalas, 1913

14 jának rövid leirása", — a mely két munka: „A dunamelléki ref. egyházkerület története" czímen a Sárospataki Füzetek 1867. évfolyamában látott napvilágot. Óriási adathalmazból szerkesztette: „A pesti religionária comissio actáinak rövid és egyszerű summázata" czímű művét, mely a Figyelmező 1878. évfolyamában jelent meg. Megírta „Halas városa és ekklézsiája históriája"-t, megjelent a Kun Halasi Könyvtár első füzeteként 1875-ben. Szónoki képességének tanújelei prédikácziói. Kéziratban van iskolánk könyvtárában a dömsödi egyházkerületi gyűlés alkalmával 1782 márczius 29-én tartott s II. József Türelmi rendeletének kiadásán örvendező beszéde, s nyomtatásban bírjuk azokat, melyeket az 1790—91-iki nevezetes országgyűlés alatt Budán és Pozsonyban mondott. Ekkor tartott 17 predikácziója következő czímmel jelent meg: „Egynehány Praedikátziók, mellyeket a közelebb el-mult Országgyűlésre fel-sereglett úri rendek előtt Budán és Pozsonyban el-mondott Tiszteletes Tudós Tormássy János ur, a Halasi reformáta szent ekklézsiának nagy érdemű lelkipásztora. A maga költségén pedig kinyomtattatott. Dobos István óbudai prédikátor Pesten 1791." Ezek közül a 13-ikat Felséges Urunk Ditső Megkoronáztatása emlékezetére Pozsonyból lett hazajövetele után Halason mondotta el. Halas papjának országszerte ismert tudományosságát és érdemeit csakhamar méltányolta egyházkerülete is, mert 1791-ben Ócsán (Pest-m.) tartott generále consistoriumán főjegyzőjévé, generális nótáriussá választotta oly végzéssel, hogy a superintendensi hivatalra egyenesen succedáljon. Szokásban volt ugyanis, hogy a főjegyző minden választás nélkül lépett elő püspökké, így következett Csáti Dániel után Szőnyi Virág Mihály, ennek püspöksége alatt azonban Losonczi János és Dallos István főjegyző még a püspök életében, Halasi Gózon István pedig püspökével egyidőben (1790) halván meg, a főjegyző nem succedálhatott, mire Vég Veresmarti Sámuel választatott püspöknek, a főjegyzői szék pedig Tormássy Jánossal töltetett be. A succedálásból kifolyólag elképzelhetjük a körültekintő gondosságot, mellyel az egyházkerület főjegyzőjét — leendő püspökét — megválasztotta, a mi az ekkor még fiatalnak mondható (44 éves) Tormássy Jánosra nem közönséges megtiszteltetés volt. 1807. július 17-ikén meghalván Vég Veresmarti Sámuel püspök, Tormássy lép helyébe. Nemes Péter Ferencz palatinális assessor (nádorispáni táblabíró) azonnal Pestre utazik, hogy Széki Teleky László gróf főcurátorral előkészítse a püspökavatás solemnitását. A Toóth János gondos keze által összegyűjtött és egyházunk levéltárában külön csomóban őrzött 14 darab okmányból ismerhetjük