Református gimnázium, Kiskunhalas, 1912

AZ ERKÖLCSI NEVELÉS. SZÉKFOGLALÓ ÉRTEKEZÉS. Erkölcsi nevelésen tulajdonképen az akarat nevelését értjük. Bizonyos lielyes erkölcsi elveket gyökereztetünk meg az értelemben s az akaratot oda neveljük, hogy engedelmeskedjék ezen erkölcsi elveknek, azaz cselekvéseiben ezen erkölcsi elvek szerint járjon el. Hogy az akarat a helyes erkölcsi elvek szerint való cselekvést megszokja, ebben az akaratot gyakorolni kell. Az akaratnak ez a gyakorlása a fegyelmezés. Az erkölcsi nevelésnek igy két mozzanata van: az egyik a helyes erkölcsi elvek megszerzése, a másik az akarat gyakorlása: a fegyelmezés. Azok között a tényezők között, melyek az ember jellemének, erkölcsiségének kialakulására befolyással vannak, egyik legnagyobb fontosságú tényező az iskola. Nézzük ez alkalommal, miféle eszközök állanak az iskolának, közelebbről a gimnáziumnak rendelkezésére, melyekkel a tanulók erkölcsi jellemének kifejlődését elősegítheti. Mint emiitettem, az erkölcsi nevelés egyik mozzanata a helyes erkölcsi elvek megszerzése. Az erkölcsi elvek elsajátítása a tanítás dolga. Tanítjuk a gyermeket, hogy belátása, értelme oda fejlődjék, hogy maga is fölismerje, hogy mi a helyes, mit kell tennie, és hogy mi a heiytelen s így mitől kell tartózkodnia. A helyes belátás ismereteken alapszik. Ezeket az ismereteket nyújtja a gimnázium egyes tantárgyai keretében a tanítás, amennyiben tájékoztatja a növendékeket mindazokról a dolgokról, viszonyokról, természeti és erkölcsi törvényekről, melyek között majd élniök s kötelességeiket teljesíteniök kell. így megismerkednek a tanulók tanulmányaik során az éggel, a földdel, a föld terményeivel, állataival, azokkal a törvényekkel és erőkkel, melyek az egész természetet s annak egyes részeit mozgatják. Ezt a tudást nyújtják a természettudományok, az u. n. reáliák.