Református gimnázium, Kiskunhalas, 1908

5 az öntudatossá létei szükséges föltétele. Minden ismeretünk ilyen egybefonódásnak, az alanynak és tárgynak, az énnek és a nem énnek az eredménye Fogalmunk se lehet arról, hogy mi lenne a világ az észrevevő, megismerő alany nélkül, sem arról, mi lenne az alany a világ, a tárgyak nélkül. Az ismeret keletkezéséhez mind a kettő egyformán szükséges. Tehát minden ismeret bizonyos fokig teremtés, mert az alany nein ugy veszi a tárgyat tudomásul, a hogyan kapja, hanem önmagából is tesz hozzája. Tudásunk nem tárgyakból, hanem fogalmakból áll. Ezek a fogalmak pedig a mi értelmünk alkotásai. Szó sem lehet arról, hogy a fogalmaknak a külső világban teljesen megfelelő dolgok volnának. Ezek csak a mi számunkra készülnek és teljesen elegendők arra a czélra, amire őket használjuk, t. i. cselekvésünk szabályozására. Hogy mi az anyag önmagában, azaz: én nélkülem, aki azt észlelem, teljesen fölösleges és haszontalan kérdés. Sőt képtelen is, mert az alany sohasem léphet ki önmagából és igy csak azt tudja, hogy valami tárgy neki miként tünetkezik. Az ismeret többre nem terjedhet. Semmi sem bizonyítja, hogy a tárgyak más élőlényekben is olyan képzeteket keltenek, mint az emberben. Mi a természetet magunk formáljuk, s a jelenségeknek törvényhozói vagyunk. Nem a dolgok kényszeritik ránk törvényeiket, hanem mi hajtjuk őket a magunkéi igájába. „Mi — mondja Hertz Henrik nem követelhetünk a természettől a priori egyszerűséget, sem meg nem Ítélhetjük, mi egyszerű az ő értelmében. De azoknak a képeknek, melyeket róla alkotunk szabályokat írhatunk elő, mint a magunk teremtményeinek."

1 Poincaré szerint az exakt tudomány czélja egység teremtése a tünemények sokaságában. Ezt csak valami fogalom segítségével lehet megvalósítani. Munka közben a physikus módszere pedig ,,a természet csűrés-csavarása mind addig, mig az emberi szellem igényeihez nem alkalmazkodik."

2 Emberi mivoltunk szűk korlátait át nem léphetjük. A tudomány sem mindenható. Gyönge emberek alkotása az is. Az igazi tudós csak ugy nyilatkozhat, ha őszinte akar lenni, mint Lord Kelvin 1896-ban, mikor 50 esztendős tanári jubileumát ünnepelték. Az ő szavai ezek voltak: „Egy szóban összefoglalható mind az, amit 55 esztendő alatt azért tettem, hogy a tudományt előbbre vigyem. Ez a szó a — sikertelenség. Ma sem tudok egy jottával sem többet arról, mi az elekromos vagy a mágnesi erő, milyennek kell az aether, az 1 Prinzipien der Mechanik. Einl. 28. 1. 2 V. 5. Science et l'hypothése. Paris, 1902, 197. és 207. 11,