Református gimnázium, Kiskunhalas, 1908

19 tosan esdjék le az Isten áldását az iskolai működés sikerére és elő­mozdítására. (Békefi R. Id. m.) Mint látjuk, a czél az, hogy hitben erős nemzedéket neveljenek, mely az egyháznak támasza s a társadalomnak hasznos tagja legyen. Az Úrnak félelme a bölcseség és tudomány kezdete, ezért minden tanulónak kötelessége a mindenható Isten iránt jámborságot és tisz­teletet tanúsítani, mert ő adja a tanulóknak tanulmányaikban a sikert és előhaladást. (A pápai ev. ref. főiskola 1585-iki törv.) A vasárnapi istentiszteleten minden tanuló megjelenik ugy délelőtt, mint délután. A reggeli és esti könyörgéseket, továbbá a szerdai és pénteki isten­tiszteleteket felváltva osztályonként látogatják, a ki hiányzik, pénz­büntetéssel sújtják. Megvannak az iskolai könyörgések, reggel négy, este pedig hat órakor a nagyterembe gyűlnek össze s ott előbb zsoltárt énekelnek, az ének végeztével pedig az oeconomus mond imát. A templomban a tanulók lelki áhítattal, buzgón, figyelmesen, zaj, suttogás, beszél­getés, alvás vagy templomba nem illő dolgok olvasása nélkül imád­kozzanak s a beszédre figyeljenek. A ki a templomban illetlenül viseli magát, először figyelmeztetik, később nyilvánosan megdorgálják és pénzbüntetésre itélik. Ha valakiről észreveszik, hogy vallásos kötelességét elhanya­golja, megvizsgálják, hogyan él, érti-e a vallás tanait, ha nem, tanítják, másodízben hasonlóan járnak el, harmadízben pedig mint megátal­kodottat, kire nézve már semmi remény nincs, hogy megjavul, kikö­zösítik az iskolából, mert az örökség a fiáké. A tanulók testületileg résztvesznek a temetéseken, még pedig a nagyobb temetésen mindnyájan, a kisebb temetésen pedig felváltva osztályonként. A temetésről hiányzó szintén pénzbüntetéssel bűnhődik. Megköveteli a törvény a tanulóktól, ugy a felsőbbek, mint az alsóbbak iránti tiszteletet, nyájasságot, szelídséget. Az ifjak tiszteljék a korra és tanulmányra serdültebbeket, mert a tisztelet vissza száll arra a ki másokat megtisztel. Viszont az idősebbek ne legyenek sze­szélyesek, kevélyek, hatalmaskodók, hanem barátságosak, nyájasak és a kisebbek előtt a jámborság, becsületesség, szerénység és szor­galom dicséretes példájával tűnjenek ki. Minden tanuló hiven őrködjék a rektor, az iskola s az egyes tagok jó hírneve felett. Senki se tegyen hamis tanúságot sem a felsőbbek sem az egyenrangúak sem az alsóbbak ellen, sőt az ilyent akadályozzák meg. A debreczeni tör­vény azt mondja: „Mindenki azon legyen, hogy egyenetlenség helyett béke és egyetértés honoljon az intézetben. A ki tehát zavargó, a köz­nyugalmat háborítja, mint házsártoskodó az iskolából a városba ki­2*

Next

/
Thumbnails
Contents