Református gimnázium, Kiskunhalas, 1908

A hazai protestáns iskolák élete a XVII. és XVIII. században. i. A magyarországi közoktatás a XVI. században főleg a Németalföldön és Németországban föllépett nagy humanista paedagogusok által teremtett rendszerek alapján alakult meg. Németországban a XVII. század első tizedeiben két egymástól jól megkülömböztethető iskolaszervezeti iránynyal találkozunk, az egyik Sturm rendszere, a mely a humanismus eszméjét mutatja. Az iskola feladata az volt, hogy növendékeit arra a latinságra tanitsa meg, melyet Cicero használt s e mellett arra igyekezett, hogy növendékei keresztyén és protestáns szellemben legyenek nevelve. Sturm maga Strassburgban tanított, hol kilencz osztályt állított föl, majd 1564-ben szervezte a lainingeni iskolát, melyben kilencz osztály helyett az egész tanfolyamot öt osztályra szorította össze. Az ötödik vagy legalsóbb osztályban az olvasást, irást, a negyedik és harmadik osztályban a latin grammatikát és stylusgyakorlatokat tanították. A második osztályban kezdik tanulni a görögöt, rhetorikát és dialektikát s ezt folytatják az első osztályban. Azok számára, kik még az öt osztály elvégzése után is az iskolában maradnak, még néhány órán tartandó nyilvános előadásokat rendelt a theologiából, jogból, politikából, phisikából és matheniatikából. Sturm tanrendszere nagy hatással volt Sveitzban és a Palatinatusban is, a mi ránk nézve különösen azért fontos, mert mint hazai protestáns iskoláink fenmaradt törvényei mutatják, Magyarországba Sturm rendszere Pfalzon keresztül jutott, közvetítők azok a protestáns diákok, akik Heidelbergbe mentek tanulni.